Négy európai parlamenti képviselő felkért három uniós ügyben járatos jogászt, hogy végezzék el azt a munkát, amelyet az Európai Bizottságnak kellene a jogállamisági mechanizmus beindítása érdekében. Ez a munka el is készült, a képviselők szerint a bizottsági tisztviselőknek már csak borítékba kell tenni és el kell küldeni a magyar kormánynak.
A négy politikus négy különböző pártot képvisel: Petri Sarvamaa az Európai Néppárt, Cseh Katalin az Európa Megújul, Eider Gardiazábal Rubial a szociáldemokrata, míg Daniel Freund a Zöldek frakciójának tagja. A szakértők pedig az európai jogállamiság professzorai, számos, hasonló témában született tanulmány szerzői: az amerikai Kim Lane Scheppele, a szintén amerikai, de magyar gyökerekkel rendelkező R. Daniel Kelemen és a holland John Morijn.
A jogállamisági mechanizmus január 1-jétől létező jogszabály, célja, hogy lehetőséget teremtsen az uniós források visszatartására, ha valamelyik tagállamban a jogállamiság sérelme miatt veszélybe kerülnek az EU-s pénzek. Az Európai Parlament többsége szerint ezt a törvényt már alkalmazni kellene például Magyarország esetében, az Európai Bizottság azonban késlekedik.
A brüsszeli testület egy útmutatót készít el, ennek első változatát már bemutatták, de végleges segédanyaghoz meg akarják várni az Európai Bíróság ítéletét. A magyar és a lengyel kormány ugyanis megtámadta a jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabályt, a bíróság valószínűleg ebben az évben dönteni fog. Az EP szerint azonban erre már semmi szükség, a rendelet alapján el lehetne járni.
Így tettek a szakértők is, és egy 56 oldalas dokumentumban foglalták össze álláspontjukat. Az eljárás megindításának jogszerűségét három tényezőből vezették le, mindhárom a magyarországi jogállamiság működésének hiányosságára mutat rá. Az egyik a korrupció szintje, amelyet elősegít a források felhasználásának átláthatatlansága. A másik a nyomozó szervek működésében rejlő hiányosságok, amelynek a büntetőeljárások megindítása és levezénylése lenne a feladata. A harmadik pedig a bírósági rendszer függetlenségének megkérdőjelezhetősége.
Érdekesség, hogy az Európai Bizottság a három fenti körülmény mindegyikével kapcsolatban megfogalmazta már aggályait, vagyis tulajdonképpen a brüsszeli testület is úgy gondolja, hogy a magyarországi rendszer a pénzek elosztásától a nyomonkövetésen át a számonkérésig kockázatokat rejt magában.
A levélben felhívják a figyelmet arra a sajátosságra, hogy a magyar kormány a jogsértéseket jogszabályokkal szentesítette, azonban attól, mert valamiről törvény van, még nem biztos, hogy az megfelel az európai jogállamisági követelményeknek.
A tervezetet bemutató képviselők figyelmeztetik az Európai Bizottságot arra, hogy nincs idő további halogatásra. Nemcsak azért, mert hamarosan a helyreállítási alap forrásai is megindulnak a tagállami – közöttük magyar – költségvetés irányába, hanem azért is, mert az elmúlt hónapokban is több visszaélésről szereztek tudomást.
A levél végén leszögezik, hogy a jogállamiság rendszerszintű problémáiról van szó. Ezért az eljárást meg kell indítani. Ez az aktus egyúttal felfüggeszti az uniós kifizetéseket mindaddig, amíg a kormány helyre nem állítja a jogállamiságot.
Közben mások mellett a Politico című lap is arról írt, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatos jóváhagyási eljárást, amelynek a határideje július 12. A kiszivárgott hírek szerint a brüsszeli testület az „összeférhetetlenség, a korrupció és a csalás elleni” intézkedéseket hiányolja, illetve ugyancsak a korrupcióellenes küzdelem részeként elvárnák „az ügyészi erőfeszítések fokozását és a nyilvános információkhoz való hozzáférés javítását, valamint a bírói függetlenség erősítését”.
Ugyanakkor a bizottság alelnöke, Věra Jourova a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos szerdai EP-vita végén azt mondta, hogy nem függesztették fel az eljárást, a tárgyalások folyamatosak Brüsszel és Budapest között. Hangsúlyozta: a nemzeti helyreállítási tervekről a tagállamok jogosultak döntést hozni.
