Segítsen kezelni a globális kihívásokat, megváltoztatni a világot, amelyben él, álljon ki a demokráciáért – sorolja érveit az Európai Parlament, amikor szavazásra hívja az Európai Unió választópolgárait. Hogy a mozgósítás mennyire lesz sikeres, június 9-én kiderül. A választás előtti finisben Szontagh Andrásné Annamáriát, az Európai Parlament budapesti irodájának sajtóattaséját és Medve-Bálint Gergőt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük az Európai Parlament munkájáról, a kampány fő témáiról, a választás lehetséges belpolitikai hatásairól, valamint technikai részleteiről.
Mivel foglalkozik az Európai Parlament? Az Európai Unió jogalkotási és végrehajtási feladatait négy fő intézmény látja el:
- Az Európai Bizottság az EU fő végrehajtó szerve. Új jogszabályokra irányuló javaslatokat terjeszt elő, amelyeket az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa részletesen áttekint.
- Az Európai Unió Tanácsa, amely az uniós tagországok minisztereinek testülete, az Európai Parlamenttel közösen hozza meg döntéseit az európai jogszabályokról.
- Mellettük létezik az Európai Tanács, amely a tagállamok állam- és kormányfőiből álló testület. Feladata, hogy meghatározza az EU prioritásait és általános politikai irányvonalát.
- A június 6–9. között zajló választások főszereplője az Európai Parlament, amelynek joga az Európai Bizottság elnökének megválasztása, a biztosok meghallgatása, a biztosi testület jóváhagyása és elszámoltatása. Indíthat például bizalmatlansági indítványt az Európai Bizottság ellen, tehát valóban úgy működik, mint egy nemzetállami vagy tagállami parlament.
Ez az az intézmény – az Európai Unió Tanácsával közösen – európai jogszabályokra vonatkozó döntéseket hoz, jóváhagyja az Európai Unió költségvetését és felhasználását, így például abba is van beleszólása, hogy a kohéziós támogatásokon keresztül mennyi pénz érkezik Magyarországra.
Ehhez kapcsolódóan: Amikor először hátrált meg az Orbán-kormány az uniós pénzért: a deficiteljárás titka
Az EU egyetlen intézménye, amelyet az állampolgárok közvetlenül választanak
Az Európai Parlament döntései az élet minden területére hatással vannak az Európai Unióban, a gazdaság támogatásától kezdve a szegénység elleni küzdelmen át a klímaváltozásig és a biztonságig. Szerepe az idők során egyre fontosabbá vált, és a lisszaboni szerződés óta megkerülhetetlen lett. Jogkörei folyamatosan bővülnek, az EU legtöbb jogszabályát jóvá kell hagynia a parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának, mielőtt hatályba lépnek.
Az Európai Parlament az Európai Unió egyetlen olyan intézménye, amelyet az állampolgárok közvetlenül választanak, amelyben preferenciáik közvetlenül megjelennek; ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni – mondja Medve-Bálint Gergő, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Megvalósul a közvetlen állampolgári képviselet, a közvetlen elszámoltathatóság, tehát a demokratikus elvek szempontjából kiemelten fontos intézményről van szó. Minél többen mennek el szavazni, annál nagyobb az intézmény legitimitása. Ezért is lényeges, hogy a magyar választópolgárok éljenek szavazati jogukkal, kifejezzék politikai preferenciájukat, olyan embereket küldjenek az EP-be, akiktől azt várják, hogy képviselik az érdekeiket összeurópai ügyekben.
Ennek eldöntését azonban Medve-Bálint Gergő szerint nem könnyíti meg, hogy gyakran kevésbé ismert, nem kifejezetten nehézsúlyú politikusok szerepelnek a jelöltek listáján. Mint mondja, kevés példa van arra, hogy valaki az EP-ben indít politikai karriert, majd hazai, tagállami szinten is kiemelkedőt alkot.
Ehhez kapcsolódóan: Mindenki lőtt mindenkire az EP-választás előtti csúcsjelölti vitán
Egy jó eredmény berobbanthatja a kis pártokat
Ugyanakkor gyakran új, kis pártok, sok esetben radikális pártok hazai berobbanását segítheti egy eredményes EP-választás. Erre magyarországi példaként a Jobbik 2009-es sikerét említi a kutató. Akkor a párt tizenöt százalékot kapott az EP-választáson, és az eredmény a haza politikai térben is megerősítette a pozícióját. A Momentum hasonlóan sikeres volt 2019-ben, most pedig a Tisza Pártnak lehet ez az első komoly megmérettetése.
A nemzetközi példák közül az Egyesült Királyság Függetlenségi Párt (UK Independence Party vagy UKIP) sikerét említi Medve-Bálint Gergő, amely szintén az EP-ben szerzett hírnevet. A 2004-es európai parlamenti választásokon a harmadik helyen végzett a brit pártok között, 2009-ben már a második, 2014-ben pedig az első helyen futott be, majd végül jelentősen hozzájárult a brexithez, az Egyesült Királyság kivezetéséhez az EU-ból. Hasonló sikert hozott a Finnországban most Finnek Pártjaként működő, de 2009-ben Igaz Finnekként futó pártnak az akkori EP-választás.
Ehhez kapcsolódóan: Ismét felvonultak a traktorok az uniós választások előtt – a szélsőjobb meglovagolja a gazdák ügyét
Migráció, klímaváltozás, orosz–ukrán háború – összeurópai kérdések a kampányban
A Budapesti Corvinus Egyetem docense arra is felhívta a figyelmet, hogy az EP-választás kampányait gyakran nem európai témák határozzák meg, de ez változott az utóbbi években. A 2015-ös migrációs válságot említi példaként, amelynek kapcsán jelentősen átpolitizálódott egy összeurópai téma. A migráció kérdése a 2019-es kampányokban is megjelent, és azóta is terítéken van, de ilyen téma a zöldátállás, az energiaárak, a klímaváltozás vagy most az ukrán–orosz háború is. Ezek olyan égető, fontos összeurópai kérdések, amelyek meghatározó elemei a legtöbb ország európai parlamenti kampányának, emelik az európai parlamenti választás súlyát, fontosságát. Általuk olyan összeurópai kihívásokkal szembesül az európai közvélemény, amelyekben képtelenség tagállami, nemzetállami szinten eredményt elérni.
Azok a pártok, amelyek ezeket a témákat tűzik zászlajukra, képesek lehetnek jobban mobilizálni a szavazóikat – mondja Medve-Bálint Gergő.
Az elemző szerint ugyanakkor Magyarországon valószínűleg nem ezek az összeurópai témák, hanem az önkormányzati választás lesz az, amely igazából mobilizáló erővel bír. Kérdés, hogy az ellenzék hogyan képes részben európai, részben hazai belpolitikai témák mentén mozgósítani a kormánnyal elégedetleneket.
Egy európai közösséghez tartozunk, amely nem csupán gazdasági közösség, hanem értékközösség is, és ennek egyik alapja a szabad választás, a politikai véleménynyilvánítás. Ezt nagyon hosszú és keserves küzdelmek árán sikerült kivívni. Az, hogy az Európai Unió egy békés, fejlődőképes és jó hely, többek között ennek köszönhető. Ha szeretnénk ezt megőrizni, akkor el kell menni szavazni, teljesen függetlenül attól, hogy milyen politikai preferenciáink vannak – hangsúlyozza Medve-Bálint Gergő.
Ehhez kapcsolódóan: Lengyelország már kifelé tart belőle, Magyarország leragadt az elején
Január óta több százan dolgoznak a választás előkészítésén
Ha nagyon sarkítva akarok fogalmazni, már az előző EP-választás másnapján elkezdtünk készülni a mostanira – mondta az Európai Parlament budapesti irodájának sajtóattaséja a Szabad Európának. Valójában január óta számottevő többletmunkát jelent több száz embernek az Európai Parlamentben a választás előkészítése. Januárban indították el a konkrét intézményi választási kampány első, a részvétel fontosságáról szóló fázisát, április 29-vel indult a befejező szakasz, amely az utolsó pillanatig, tehát június 9-ig tart – tette hozzá Szontagh Andrásné Annamária.
Az, hogy Magyarországon egyszerre rendezik az EP- és az önkormányzati választást, az EP szempontjából semmilyen többletmunkát nem jelentett. A szakember nem tartja kizártnak, hogy hatással lesz a választási hajlandóságra a részvétel szempontjából, de ezt előre nem lehet megbecsülni.
Az EP-választásról még több információt talál itt.
Van, ahol kötelező a részvétel
Négy uniós tagállamban – Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban és Luxemburgban – kötelező voksolniuk a választásra jogosultaknak, értelemszerűen ezekben az országokban a legmagasabb a részvétel. A legutóbbi EP-választáson, 2019-ben a fenti négy tagállam után a legmagasabb részvételi arány Máltán volt 73 százalékkal, ezt követte Dánia 66 és Németországban 61 százalékkal. Magyarországon 2019-ben 43,48 százalékos volt a részvétel, ami 3.470.566 szavazót jelent. Ez elmarad ugyan az 50,66 százalékos uniós átlagtól, de magasabb a 2004-esnél, amikor először rendeztek európai parlamenti választást Magyarországon a szavazásra jogosultak 38,47 százalékának részvételével, és jóval magasabb, mint a 2014-es 29 százalékos arány – tette hozzá Szontagh Andrásné.
Mint fogalmazott, nyilván mindenki a saját bőrén is érzi, hogy fontos az Európai Unió léte, remélhetőleg erősödik ez a tendencia, és tovább emelkedik a részvételi arány.
Az EP-választások négy napon át, június 6-tól június 9-ig tartanak Európában. Összesen 720 európai parlamenti képviselőt választanak meg, tizenöttel többet, mint az előző választásokon. Általános szabály, hogy az EP-képviselők száma nem haladhatja meg a 750-et, plusz az elnök. Magyarországon a szavazók 21 európai parlamenti képviselőt választanak majd, ugyanannyit, mint 2019-ben.
Magyarországon június 9-én 6 órától 19 óráig lehet szavazni. Szavazásra jogosult, aki a választás napjáig betölti a 18. életévét vagy 18. életévének betöltése előtt házasságot köt; Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar vagy uniós polgár (utóbbiaknak nyilatkozniuk kell, hogy Magyarországon gyakorolják választói jogukat a kettős szavazás elkerülése érdekében); illetve azon magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nincs lakcímük. Nem választhat az, akit közügyektől eltiltottak, illetve akiket a bíróság jogerős döntéssel eltiltott a választójogától.
A Szabad Európa választási híreit összegyűjtve megtalálja itt.
Az olasz szavazókörök zárnak utoljára, és jönnek az eredmények
Az előzetes európai választási eredményeket 23.00 óra után lehet közzétenni, amikor az utolsó olaszországi szavazókörök is bezártak – mondta a sajtóattasé. Ezt megelőzően az Európai Parlament a tagállamokból érkező adatok alapján előzetes becsléseket fog kiadni (például exit pollok alapján, ahol már lezárult a szavazás, ahol pedig nem, ott a választások előtti szavazásihajlandóság-mérések és közvélemény-kutatások alapján).
Az új Európai Parlament összetételére vonatkozó első becslést várhatóan 20.15-20.30 körül teszik közzé, míg az első előzetes választási eredmények várhatóan 23.15-23.30 körül lesznek elérhetők. Az eredményekről a választási eredmények honlapján élőben számol be az Európai Parlament, itt folyamatosan frissülnek majd az adatok.
Összeurópai hivatalos végeredmény akkor lesz, amikor minden tagállam választási hatósága megküldi a hivatalos végeredményt az Európai Parlamentnek A választás hivatalos végeredményét az Európai Parlament akkor közli, amikor a nemzeti választási hatóságok hivatalosan értesítik róla. Az új Európai Parlament alakuló ülését július 16-i kezdettel tartják.
Arra a kérdésre, hogy miért menjünk el szavazni, az Európai Parlament budapesti irodájának sajtóattaséja azt mondta: azért, hogy mi döntsünk a jövőnkről, ne más. Ez demokratikus jogunk, ennek a jognak a gyakorlása a demokrácia kulcsa, fennmaradásának egyetlen útja – tette hozzá.
