A kormány ezúttal szeptember 7-ig hirdetett válsághelyzetet. Ismét „a tömeges bevándorlás” okozza szerintük, és ez nem ugyanaz, mint a veszélyhelyzet, ami szintén érvényben van. 2020 óta lényegében folyamatosan veszély- és válsághelyzetek kihirdetésével kíván kormányozni a Fidesz.
Egy új rendelettel szeptember 7-ig hirdetett ismét országos válsághelyzetet a magyar kormány – derült ki a kedd esti Magyar Közlönyből.
Ez annyiban nem újdonság a magyar állampolgároknak, hogy 2020 óta kisebb megszakításokkal lényegében folyamatosan veszély- és válsághelyzeti hatalommal kívántak élni a Fidesz-kormányok.
Az előző hasonló, válsághelyzetet hirdető rendelet március 7-én lejárt volna, így most az újabb rendelet szeptember 7-ig kitolja a határidőt. Az indoklás ugyanaz, mint az előző rendeletnél, ismét „a tömeges bevándorlás” miatt gondolta ezt a lépést fontosnak a kormány.
Ez nem ugyanaz a szabály, mint a veszélyhelyzet, noha 2015 óta ez is extra jogköröket biztosít a kormánynak; nem kell igazodniuk egyes korábbi szabályokhoz.
Így például egyszerűen nem kell figyelembe venniük bizonyos építési vagy területfelhasználási szabályokat, vagy például a kiskorú menekülteket védő egyes speciális szabályokat sem.
A veszély- és a válsághelyzet körül egyébként előbbi ad lényegesen erősebb jogköröket. Tavaly óta a veszélyhelyzeti szabályozást is félévente újítják meg az utóbbihoz hasonlóan.
A most megújított válsághelyzet mellett a fő veszélyhelyzeti szabály indoka hivatalosan a szomszédos háború. Emellett érvényben van még egy jóval bizonytalanabb értelműnek tűnő rendelet alapján egy bizonyos energia-veszélyhelyzet is.
A veszélyhelyzetet is félévente újítgatják
A kormányt a veszélyhelyzettel kapcsolatban korábban többször érte kritika az ügyben, hogy nincs sem érdemi időbeli, sem tartalmi korlátja a szabályozásnak. Ezért tavaly év végén behozták, hogy 180 naponta újra meg kell szavazniuk.
De ez az új rendszer sem hoz semmilyen érdemi kontrolt a magyar veszélyhelyzeti szabályozásra, egy kétharmados többségben lévő párt akárhányszor megteheti.
A különleges helyzet bejelentésével és fenntartásával a kormány további jogköröket kapott, lényegében teljesen kiiktathatják a parlamentet, és
a veszélyhelyzet alatt egyfajta alkotmányos diktatúrával kormányozhatnak.
Átlagos időszakban elfogadhatatlan lenne, hogy a kormány lényegében pusztán rendeletekkel kormányozzon, amelyekkel egyes létező törvényeket is felülírhat. Számos állampolgári jogot is korlátozhatnak, például lefoglalhatnak magántulajdont, megtilthatják a tüntetéseket vagy a népszavazásokat.
A TASZ szerint külön problémát jelent, hogy a különleges jogrendet a kormány már a járvány alatt is számos esetben saját hatalmi céljainak elérésére használta.
