Több ponton is változtatna a választási törvényen a kormány. Az ellenzéki pártok közötti viták kiélezése és közös listára terelése lehet az egyik változtatás célja László Róbert szerint. A Political Capital szakértője azt mondja, az országgyűlési választásokra is kiterjedő másik módosítás sérti az egyéni képviseletre vonatkozó alapelvet.
A kormány szándékaival kapcsolatban többnyire jól értesült Magyar Nemzet múlt szerdán arról számolt be, hogy hamarosan több ponton is módosítani fogják az önkormányzati választásokra vonatkozó szabályokat.
Az egyik módosítás szerint ha a rendes választás előtti egy éven belül szűnne meg egy egyéni települési képviselő mandátuma, nem lehetne időközi választást kiírni, helyére a jelölő szervezet adhatna új tagot a listáról. Ez a képviselőkre vonatkozik, az időközi polgármester-választásokat meg lehetne tartani ebben az időszakban is.
A lap szerint ez a módosítás olyan választásokat is érint, amelyeket már kiírtak. 2024-től ugyanis nem ősszel, hanem tavasszal tartják az önkormányzati választásokat, az európai parlamenti választással egy időben, jövőre tehát június 9-én.
Ehhez hasonlóan az országgyűlési választásba is belenyúlna a kormány, ott sem engedné a választás előtti egy évben időközi kiírását: az egyéni jelölt helyére itt is a pártlistáról érkezne az új képviselő.
Egy másik, az önkormányzati választásokat érintő módosítás szerint a tízezer főnél nagyobb településeken az a szervezet indíthat listát, amelyik az egyéni körzetek legalább kétharmadában állít jelöltet, Budapesten pedig a kerületek kétharmadában kell polgármesterjelöltet állítania a kompenzációs listát állító szervezeteknek.
Arról, hogy mi lehet a választási törvény újabb módosításának következménye, László Róbertet, a Political Capital választási szakértőjét kérdeztük.
„Ha azt látnánk, hogy zuhan a Fidesz népszerűsége, akkor egyértelmű lenne, miért szeretnék elkerülni az időközi választásokat a következő időszakban. De semmi jele nincs annak, hogy esne a kormány népszerűsége. Így viszont csak tippelni tudok. A javaslat csak a képviselői helyekre vonatkozik: ha időközi polgármester-választásra lenne szükség, azt továbbra is meg lehet rendezni a választás előtti egy évben is. Ezek az időközi képviselő-választások viszont többnyire valóban tét nélküliek, ritkán fordítanak a helyi erőviszonyokon. A kampány viszont csak viszi az erőforrásokat. Tehát amikor a kormány a spórolásra hivatkozik, az igaz lehet, csak nem a közpénzekkel való spórolásra kell gondolni. Valószínűleg inkább a saját aktivistáikkal, erőforrásaikkal akarnak takarékoskodni, és azokat nem tét nélküli választásokra felhasználni.”
Arra a kérdésre, hogy a demokratikus választás intézményét mennyire sérti ez a módosítás, amely hasonló formában az országgyűlési egyéni mandátumokra is kiterjed, László Róbert azt mondta, ilyen szempontból már komoly aggályok merülnek fel.
„Az egyéni képviselőket személyükben választották meg, és most a helyükre adott esetben a párt betehet mást. Ez az egyéni képviseleti jogintézmény elvével megy szembe. Teljesen más, mint amikor egy listás képviselő mandátuma szűnik meg valamiért, és az ő helyére tesz be valakit a párt. De már nincs súlya azt mondani valamire, hogy Alaptörvény-ellenes lenne, mert az Alkotmánybíróság nem szokott szembe menni a kormánnyal. Mire pedig esetleg ez az ügy hosszú évek után eljutna Strasbourgig, addigra már bőven túl leszünk ezen az egészen.”
László Róbert szerint a pártok egy listára terelése lehet a motivációja annak, hogy a körzetek kétharmadában kell saját jelölt ahhoz, hogy egy szervezetnek saját listája lehessen.
„Ez a változtatás rímel a 2022-es országgyűlési választások előtti módosításra, amikor 71-re emelték fel az országos listaállításhoz szükséges jelöltek számát. Akkor sokan azt mondták, hogy így akarják egy listára terelni az ellenzéket. De nem hiszem, hogy ez lett volna annak a változtatásnak az oka, hiszen addigra már eldőlt az ellenzéki oldalon, hogy a hat párt egy listán indul, a két listán való indulás lehetősége nem merült fel komolyan.
Sokkal inkább azt tartottam akkor is valószínűnek, hogy azt akarták elérni, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak kelljen minél több helyen ráindítania saját jelöltjét az összellenzéki jelöltekre. Ma már tudjuk, hogy nem ezen múlt a kétharmad, de 2020 végén, amikor beadták ezt a módosítót, még lehetett arra számítani, hogy a Kutyapártra leadott szavaztok több körzetben is a mandátum elvesztését jelentik az ellenzéki jelölteknek.”
A közös listát viszont a 2022-es kudarc után nem tartja sikertörténetnek az összes párt, az önkormányzati választásokon ráadásul nem ritka, hogy helyi civil szervezetek is sikerrel mérettetik meg magukat.
„Ezúttal kicsit más lehet a logika a módosítás mögött, most ugyanis nagyobb esélye lett volna annak, hogy bizonyos településeken ne egy listán induljanak az ellenzéki pártok. Ha találnak is minden párt számára elfogadható polgármesterjelöltet, a képviselő-testületek összeállításánál már komolyabb vitákra lehet számítani” – fogalmazott László Róbert.
„Eddig a tízezer főnél nagyobb településeken elég volt a körzetek több mint felénél jelöltet állítani a listához. Ez azt jelentette, hogy egy vagy két körzetben kellett egymással szemben indulni; a többit fel lehetett osztani egymás között, és mindenkinek lehetett saját listája. A módosítás után viszont már a körzetek egyharmadában kellene egymás ellen indulni, ami nagyban gyengítené az ellenzék esélyeit. Ezzel tehát elvették annak a lehetőségét, hogy úgy lehessen két lista egy településen, hogy ne kelljen egymás ellen jelölteket indítani. Mindegy is, melyik két pártról beszélünk, mert városa válogatja, hogy kiknek vannak erős jelöltjeik. Elég, ha csak három városban egymásra indul több ellenzéki párt, már megérte megváltoztatni a törvényt” – tette hozzá a választási szakértő.
