Az elmúlt huszonöt évben hihetetlen mértékben megnőtt az online térben a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális zaklatás. Ezen adatok több mint felét az EU-ban nyilvántartott szervereken tárolják, miközben nincs egységes uniós szabályozás a gyermekek védelmére. Az Európai Bizottság egy erre vonatkozó javaslatot terjesztett a tagállamok elé.
A magyar választási kampányban volt, hogy „Brüsszel” bele akar szólni a gyermekek szexuális nevelésébe. Sőt egy később érvénytelen népszavazás során, az országgyűlési választásokkal egy időben azt is megkérdezték a magyaroktól, támogatják-e, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek, vagy hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be. Miután az Európai Bizottság tavaly kötelezettségszegési eljárást indított a gyermekvédelmi törvény azon módosításaival szemben, amelyek a pedofilokat összemosták a melegekkel, az a kormányzati álláspont erősödött meg, hogy „Brüsszel” LMBTQ-aktivistákat akar az iskolákba, óvodákba küldeni. Bár nem ezzel összefüggésben történt, de akár erre adott válaszként is értékelhető, hogy az Európai Bizottság most éppen egy olyan jogszabályt kezdeményezett, amely a gyermekek szexuális zaklatásával szemben kínál védelmet. Erre vonatkozóan ugyanis nincs uniós szabályozás, a nemzeti jogszabályok pedig nem egyformán és nem egyforma szigorral csapnak le az elkövetőkre.
85 millió kép és videó
A gyermekeket érintő online szexuális zaklatások hihetetlen mértékben nőttek meg az elmúlt negyed évszázadban, az internet robbanásszerű elterjedésével párhuzamosan. 1998-ban több mint háromezer, 2008-ban százezer, 2014-ben több mint egymillió, 2020-ban pedig 21,7 millió jelentés érkezett, ami több mint 65 millió képet és videót jelent. 2021-ben világszerte 85 millió gyermek szexuális zaklatását ábrázoló képről és videóról számoltak be. Megfigyelhető, hogy a Covid–19-világjárvány súlyosbította a problémát. Az Internet Watch alapítvány megállapította, hogy 2021-ben 64 százalékkal nőtt a gyermekek megerősített szexuális zaklatásával kapcsolatos bejelentések száma az előző évhez képest. Az esetek vizsgálata során kiderült, hogy ezeknek az anyagoknak több mint hatvan százalékát az EU szerverein tárolják, 2019-ben és 2020-ban a globális jelentések 95 százaléka pedig egyetlen szolgáltatótól származott, annak ellenére hogy bizonyítékok vannak arra, hogy a probléma nem csak egy platformon létezik.
Kockázatcsökkentő kötelezettségek
Az Európai Bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy nem létezik átfogó európai szabályozás ezen a téren, ezt a hiányosságot kell pótolni. Az új szabályozás végrehajtásának felügyeletére létrehozzák a Gyermekek Szexuális Abúzusának Központját, amely egyfajta szakértő csomópontként működik majd, megbízható információkat szolgáltat az azonosított anyagokról, fogadja és elemzi a szolgáltatók jelentéseit, kiszűri a hibás bejelentéseket, és a beérkező releváns adatokat továbbküldi a nyomozó hatóságoknak, illetve részt vesznek az áldozatok támogatásában.
A tárhelyet vagy interperszonális kommunikációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak fel kell mérniük annak kockázatát, hogy szolgáltatásaikat felhasználják-e gyermekek szexuális zaklatását tartalmazó anyagok terjesztésére. Ezt követően a szolgáltatóknak kockázatcsökkentő intézkedéseket kell javasolniuk. A tagállamok kötelezettsége lesz, hogy ezeket a javaslatokat figyelemmel kövessék, ha kell, felülvizsgálják, és ellenőrizzék a vállalások teljesítését. Adott esetben akár bírói úton is hozhatók olyan döntések, amelyeket a szolgálatoknak végre kell hajtaniuk.
A felderítést segíteni és egyértelműsíteni fogja, hogy az érintett vállalatok csak az EU-központ által ellenőrzött és biztosított, a gyermekek szexuális zaklatására utaló mutatók segítségével tudják észlelni a tartalmat. Ezeket az észlelési technológiákat csak a gyermekek szexuális zaklatásának felderítésére szabad használni. Külön szabályok szólnak arról, hogy az észlelt káros tartalmakat rövid időn belül el kell távolítani. Sőt az internetszolgáltatóknak le kell tiltaniuk a hozzáférést azokhoz a képekhez és videókhoz, amelyeket nem lehet eltávolítani, például azért, mert az EU-n kívül, nem együttműködő joghatóságokon találhatók.
A bejelentés során Ylva Johansson belügyi biztos azt mondta: „Felnőttként kötelességünk megvédeni a gyermekeket. A gyermekek szexuális zaklatása valós és egyre növekvő veszély: nemcsak a bejelentések száma növekszik, de ezek a jelentések ma már fiatalabb gyermekekre vonatkoznak. Ezek a jelentések fontos szerepet játszanak a nyomozás megindításában és a gyermekek valós időben történő megmentésében a folyamatos bántalmazástól. Például egy online szolgáltató jelentésén alapuló, Europol által támogatott nyomozás 146 gyermek megmentéséhez vezetett világszerte, több mint száz gyanúsítottat azonosítottak az EU-ban.”
Gyerekbarát internet
Az előbbi javaslat kiegészül egy másik szabályozással, amely a gyermekek biztonságos internethez való hozzáférésével kapcsolatos. Ennek jelentőségéről Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök azt mondta, hogy „a gyermekbarát internet új stratégiája biztosítani fogja, hogy a gyermekek kivétel nélkül – földrajzi, gazdasági, illetve személyes körülményeiktől függetlenül – ugyanazokat a jogokat élvezhessék online és offline egyaránt. Minden gyermeket meg kell védeni, biztosítani kell számukra az érvényesülés lehetőségét, és tiszteletben kell tartani őket az online térben.” Ennek a stratégiának három fő pillére van.
- Biztonságos digitális élmények, hogy meg lehessen védeni a gyermekeket a káros és jogellenes online tartalmaktól, magatartástól és kockázatoktól, valamint hogy az életkoruknak megfelelő digitális környezet révén javítani lehessen jóllétüket. A bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet felhasználni a tervezett európai digitális személyiadat-tárcát az életkor ellenőrzésére, támogatni fogja a jogellenes és káros tartalmak gyors bejelentését, és 2023-ig egyetlen egységesített hívószámot (116-111) biztosít az internetes megfélemlítéssel kapcsolatos segítségnyújtás céljára.
- Digitális önrendelkezés, hogy a gyermekek fel tudják vértezni magukat a tájékozott döntéshozatalhoz, valamint az online környezetben való biztonságos és felelős véleménynyilvánításhoz szükséges készségekkel és kompetenciákkal. A gyermekek digitális környezetben való önrendelkezésének előmozdítása érdekében a bizottság médiatudatossági kampányokat szervez a gyermekek, a tanárok és a szülők számára a stratégia gerincét képező biztonságosabb internetközpontok hálózatán keresztül.
- Aktív részvétel, ami azt jelenti, hogy tiszteletben kell tartani a gyermekeket, és ennek részeként lehetőséget kell biztosítani a számukra, hogy véleményt nyilváníthassanak a digitális környezetben, továbbá több, gyermekközpontú tevékenységet kell szervezni az innovatív és kreatív, biztonságos digitális élmények előmozdítása érdekében.
Mindkét javaslatra érvényes természetesen, hogy még a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is meg kell vitatnia és el kell fogadnia.
