Több ország és nemzetközi szervezet is arra szólította fel a nagy gyógyszergyárakat, hogy osszák meg a koronavírus elleni oltóanyagaik technológiáját, így lehetővé téve, hogy más vállalatok is beszállhassanak a vakcinák előállításába.
Afrikában és Délkelet-Ázsiában számos kormány, segélyszervezetek, illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is szabadalmaik és kutatási eredményeik elérhetővé tételére szólította fel a gyógyszergyárakat. Annak érdekében, hogy mielőbb véget lehessen vetni a világszerte már csaknem 2,5 millió emberéletet követelő járványnak.
Az érintett vállalatok közölték, hogy eseti alapon tárgyalnak a licenszek átadásáról, ugyanis meg akarják védeni szellemi tulajdonjogaikat, illetve garantálni kívánják a készítmények biztonságát. Közülük egyébként több is költségvetési támogatásban részesült az Európai Unióban vagy az Egyesült Államokban, hogy gyorsabban fejleszthessék a vakcináikat
Az AP amerikai hírügynökség három kontinensen legalább három olyan üzemről tud, amely jelezte, hogy rövid időn belül meg tudná kezdeni a vakcinagyártást, amennyiben rendelkezne az ahhoz szükséges gyártási tudással, a know-how-val. Utóbbival kapcsolatban azonban válaszra várnak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vállalattól.
Kihasználatlan üzemek
A bírálók szerint a jelenlegi megközelítés nem elég hatékony, túl lassú, miközben hatalmas a globális kereslet a védőoltás iránt, a vírus, illetve az újabb mutációk terjedésének megállítása érdekében. A WHO nemrég a know-how megosztását sürgette a „globális ellátás drasztikus növelése érdekében”.
„Ha ez megtörténne, akkor egyik napról a másikra minden egyes kontinensen cégek tucatjai válnának képessé a vakcinagyártásra” – hangsúlyozta Abdul Muktadir, a több más védőoltás előállítását végző, bangladesi Incepta tulajdonosa. A cég jelenleg a kapacitásai mindössze negyedével működik.
A kínálat világszerte jelentősen elmarad a vakcinák iránti kereslettől, az egyelőre korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló oltóanyagokat pedig jórészt a gazdag országok használják fel. Az eddig legyártott vakcinák csaknem 80 százalékát tíz ország szívta fel eddig. Több mint 2,5 milliárd ember él olyan országban, amelyben még senkit nem oltottak be.
A jelenlegi megközelítés ráadásul azzal jár, hogy egyes szegény országoknak most többet kell fizetniük ugyanazon oltóanyagokért, mint a gazdag, fejlett államoknak. Brazília, Mexikó vagy Uganda például többet fizet az AstraZeneca vakcinájáért, mint az Európai Unió tagjai.
„Jelenleg tülekedést tapasztalunk, azt a megközelítést, amelyben a legerősebbek élnek túl, a legvastagabb pénztárcával rendelkezők és a legélesebben könyöklők elmarják, amit tudnak, másokat pedig hagynak meghalni” – jelentette ki Winnie Byanyima, az ENSZ AIDS-ellenes szervezetének (UNAIDS) vezetője.
Lehetséges megoldások a vakcinahiányra
A vakcinahiányra a szakértők két lehetséges megoldást emlegetnek. Az egyik értelmében létrehoznának egy úgynevezett közös szabadalmi alapot, amelyben önkéntesen megoszthatnák a technológiát és a kutatási eredményeket.
A másik a vonatkozó szellemi tulajdonjogok világjárvány alatti felfüggesztéséről szól. Ezt több mint száz ország támogatná, de a kezdeményezést az Egyesült Államok és Európa megakadályozta a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO).
A vakcinagyártók szerint utóbbi megoldás helyett a gazdag országoknak pusztán több vakcinát kellene juttatniuk a világ szegényebb térségeibe a COVAX-program keretében. A fejlett államok azonban saját lakosságukat részesítik előnyben a jelek szerint. Noha Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke például korábban „globális közjószágnak” nevezte az oltóanyagokat, néhány nappal később exportkorlátozásokat vezetett be az EU.
Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója tavaly májusban azt mondt, hogy a szellemi tulajdonjogok megosztása „értelmetlen”, sőt egyenesen „veszélyes”. Az AstraZenecát vezető Pascal Soriot pedig arról beszélt, hogy ha a szellemi tulajdon védelme csorbát szenved, „senki számára nem lesznek ösztönzők az innovációra”. Az ötlet támogatói ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a legtöbb más készítménnyel ellentétben a koronavírus elleni vakcinák fejlesztését egyes országok adófizetői dollármilliárdokkal finanszírozták.
Számos szabadalom által védett gyógyszert egyébként különösebb technológia vagy tudásátadás nélkül is azonnal le tudnának gyártani a fejlődő országok gyárai. Azonban a nemzetközi kereskedelmi egyezmények egyik legfontosabb pontjának jellemzően a szabadalmi jogok tiszteletben tartása számít. Így például ha egy országban engedély nélkül kezdenék el gyártani az adott gyógyszert, az hamar súlyos büntetésekkel járhatna.
Készült az AP tudosítása nyomán.
