Akár sok évig tartó politikai szappanoperává nyúlhat a „törvénytisztelő pécsi plakátjavító”, Heindl Péter harca a Fideszt támogató kormányplakátok ellen. Az általunk megkérdezett jogászok számára nyilvánvaló Heindl igazsága, most mégis őt állítanák bíróság elé – hacsak az unió bírósága közbe nem szól.
Rongálás miatt emelt vádat Heindl Péter ellen a pécsi ügyészség. Írtunk már arról, hogy a 62 éves pécsi jogvédő úgy látja: a kormány jogot sért, amikor óriásplakátjaival a kormánypártokat támogatja, az ellenzéket pedig lejáratja a választók előtt. Heindl érvelése szerint a választási törvény a pártokra bízza a választási harcot, ráadásul az Alkotmánybíróság (a 63/2008. (IV. 30.) AB határozatban) kimondta, hogy „az államnak semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében”, mert ha nem teszi, a kormánypártok a demokratikus konvenciókat és szabályokat felrúgó túlhatalomhoz jutnak.
Az előbbiek okán Heindl Péter 2021 novembere óta Baranya tucatnyi településén szinte napi rutinnal rövid szövegeket ír az említett politikai hirdetésekre, amelyek ezáltal a kormány üzenetétől eltérő értelmet kapnak. Így például a kormány által gyermekvédelmi népszavazás néven indított, az ellenzők szerint LMBTQ-népszavazásként hivatkozott kezdeményezést propagáló plakátok „Védjük meg a gyerekeket!” mondata alá azt írta, hogy „a Fidesztől” és „Putyintól”. A „Magyarország előre megy, nem hátra” plakátot gyakran olvashatatlanná festette, emellett ráragasztott egy A/4-es lapot, amelyen az volt olvasható, hogy az uniós és a magyar jog szerint törvénysértő a kormánypártot támogató önreklám.
Létra, festékszóró és jogi eszközök
Heindl Péter a tavaly tavaszi országgyűlési választás után sem állt le tevékenységével, és „A brüsszeli szankciók tönkretesznek minket!” plakátra is felragasztotta jogi érveit a hirdetések törvénytelenségéről. Gyakran azt –az egyik civil szervezettől származó – állítást is ráírta a reklámtáblákra, hogy „1 plakát = 1 havi pedagógusfizetés”. Utóbbi plakátokról egyébként Heindl azt feltételezi, hogy azokkal a kormány már az uniós választás kampányát akarja a Fidesz számára kedvezően megalapozni.
A jogász nemcsak létrával, festékszóróval és saját hirdetményeinek felragasztásával harcol a kormányplakátok ellen, hanem jogi eszközökkel is. Mindig is azt akarta elérni, hogy szedjék le a plakátokat, és tiltsák el a kormányt a jogsértő politikai reklámoktól. Ennek érdekében a Nemzeti Választási Bizottsághoz, a nyomozó hatóságokhoz, a különböző szintű bíróságokhoz, valamint az Alkotmánybírósághoz fordult, de a célját nem tudta elérni. Az említett jogi fórumok a legkülönbözőbb indoklással utasították el beadványait.
Ehhez kapcsolódóan: A falu, amely tizenhét év után már nem kér sem a Fideszből, sem az ellenzékből
Senki nem cáfolta a kifogásait
Heindl igazát a plakátok jogtalanságáról sosem cáfolták, általában azzal hárították el beadványait, hogy nem az ő dolguk fellépni az ügyben. Ebből Heindl arra következtet, hogy a jogszolgáltató hatóságok nem mernek szembemenni a kormánnyal, ugyanakkor óvakodnak leírni azt is, hogy a beadványában foglaltak megalapozatlanok, hiszen egy szakszerűtlen állásfoglalással hozzá nem értésüket dokumentálnák.
Mivel itthon Heindl Péter nem talál orvosságot panaszára, 2022 augusztusában az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ám a strasbourgi ítélet megszületéséig – az intézmény túlterheltsége miatt – akár öt-hat év is eltelhet. Miközben a jogász „javítgatta” a kormányplakátokat, a nyomozó hatóságok büntetőeljárásokkal próbálták jobb belátásra késztetni. A Heindl Pétert tettenérő majd meghallgató rendőröknek elmondta és leírta, hogy a plakátok átfestésével a kormány bűncselekmény-sorozatát igyekszik leállítani, ezért őt nem lehet felelősségre vonni.
Bizonyíték hiányában felmentették
Heindl azt tapasztalta, hogy határozott és következetes védekezése elbizonytalanította az egyenruhásokat. Erre következtetett abból is, hogy a plakátokban okozott kárt az eljárás elején durván alábecsülték: csak a tettenéréskor átfestett plakátok költségét gondolták terhére róni, noha Heindl közölte, hogy ő ezt mindennap csinálja, és másnap folytatni fogja. A rendőrök mégis 48 ezer forintos szabálysértésként kezelték az ügyet.
A pécsi bíróság áprilisban felmentette a jogászt, mivel meglátásuk szerint nem bizonyítható, hogy a rongálás megtörtént-e, és nem állapítható meg a sértett kiléte, illetve az sem, hogy a ráfestés okozott-e a plakátokban kárt.
Heindl fellebbezett, mondván: a bíróság ne bizonyíték, hanem bűncselekmény hiányában mentse fel, hiszen szerinte a bűnt a kormány követte el, az ő tettében csupán a társadalom természetes és jogos önvédelme fogalmazódik meg. Azt remélte, hogy ha a Pécsi Törvényszék kimondja ezt, akkor – miután már senkinek sem kell félnie a retorziótól – tömegessé válik a törvénysértő kormányplakátok átfestése, letépése. A törvényszék azonban másképp döntött, és visszaküldte a nyomozó hatóságoknak az ügyet, mivel szerintük Heindl plakátátfestése esetében valószínűleg graffitizés történt, s ha így van, akkor mégis felmerül a bűncselekmény gyanúja.
Ehhez kapcsolódóan: Ilyen volt a választási kampány 1990-ben – Archív beszélgetés a gyűlöletenergiáról
A választások után újraindult a nyomozás
Ezért a tavalyi országgyűlési választás után két nappal újraindult a nyomozás, és Heindl Péter cselekedetét – immár falfirkázásként – szabálysértésből átminősítették bűncselekménnyé. December 16-án vádat emeltek Heindl ellen rongálásért. Ő értesülve erről, január 4-én arra kérte a bíróságot, hogy mielőtt tárgyalnák az ügyet, kérjenek előzetes döntéshozatalt az Európai Unió bíróságától. A pécsi jogász abban bízik, hogy az uniós bíróság az ő jogfelfogását erősíti, és kimondja: nem Heindl, hanem a kormány volt jogsértő.
Ha ez megtörténik, nem indulhat eljárás ellene és senki más ellen, aki a választási harcba beleavatkozó kormányplakátokat letépi vagy "korrigálja". A kormánynak pedig egy ilyen állásfoglalás után fel kellene hagynia a pártpolitikai reklámkampányával. Az unió bírósága – az eddigi tapasztalatok alapján – lényegesen gyorsabban hoz döntést, mint a strasbourgi ítészek, ezért is szeretné Heindl, ha a bíróság állásfoglalást kérne.
Kérdés, hogy a pécsi bíróság hajlandó-e teljesíteni a kérést. Ez ugyanis nem kötelessége, ám e vélemény nélkül esetleg olyan ítéletet hozhat, amely nem állja ki az unió mércéjét, ezért utóbb megsemmisíthetik azt. Heindl szerint a hatalom nyomást gyakorol a magyar bírákra, és ha valamelyik bíró az unióhoz fordul előzetes állásfoglalásért egy, a kormány számára kínos ügyben, azzal a karrierjét, előmenetelét teszi kockára. Ezért a férfi szerint szakmai és civil bátorság kell ahhoz, hogy a bíró teljesítse kérését.
Egy hónapon belül dönt a Pécsi Törvényszék Heindl indítványáról
Az általunk megkérdezett jogászok szerint Heindl hosszú távon győzelemre van ítélve, mert az Alkotmánybíróság – uniós joggal összhangban lévő – állásfoglalása annyira egyértelmű, hogy az alapján a kormány valóban nem kampányolhatna a Fidesz mellett. Ha a pécsi bíróság kér állásfoglalást az unió bíróságától, akkor ez a győzelem már idén megszülethet, ha nem, és várni kell a strasbourgi végzésre, akkor csak sok év múlva.
Megkerestük a Pécsi Törvényszék szóvivőjét, hogy megtudjuk, a járásbíróság mikor dönt Heindl indítványáról. A válasz szerint a Pécsi Járásbíróságnak a vád beérkezésétől számítva egy hónapja van arra, hogy eldöntse, a vádirat nyomán indulhat-e eljárás, és azt követően határoznak arról, kérnek-e előzetes állásfoglalást az unió bíróságától.
