Lassan a nyakunkon a nyár, és az Európai Unió megpróbál egységes szabályokkal előállni a blokkon belül utazó uniós polgárok és a harmadik országokból érkező nyaralók vagy rokon- és barátlátogatók számára.
Az alábbiakban áttekintjük, hogy áll az európai vakcinaigazolások bevezetése, és hogy mikortól engedélyezik a nem uniós állampolgárok látogatásait.
Hol tartunk most?
Ha az EU saját vakcinaútleveléről – hivatalos nevén a „digitális zöld igazolásról” – van szó, akkor a dolgok haladnak, mégha lassan is.
Az igazolás bevezetését az Európai Bizottság, a Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács javasolta. Most eljött az idő, hogy a három intézmény „trialógusba” kezdjen a végső szövegváltozatról. Az első ilyen beszélgetés hétfőn zajlott le, és továbbiak követik majd.
Az elképzelés az, hogy Írország kivételével megnyissák az EU határait a harmadik országbeli állampolgárok előtt. A programhoz csatlakozna a nem EU-tag Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc is.
A tagállamok nagykövetei várhatóan a hétvégén tekintik át először a hétfőn bemutatott tervet. Az EU Bizottság javaslata az, hogy azokat engedjék belépni, akik minumum 14 nappal az érkezés előtt megkapták mindkét dózist az unióban jóváhagyott négy vakcina – az AstraZeneca, a Pfizer/BioNTech, a Johnson & Johnson és a Moderna – közül.
A javaslat szerint emellett „lazítani” kéne azt a módszert, amely alapján meghatározzák, hogy mely országok minősülnek biztonságosnak. (Jelenleg a 14 napos esetszámon belül 100 ezer lakosra jutó 25 fertőzött számít ilyennek, a javaslat szerint a jövőben 100/100 ezer fővel kéne számolni.) Az EU saját átlagadata most 420, és a szigorúbb értelmezésnek csak hat ország – Ausztrália, Új-Zéland, Ruanda, Szingapúr, Dél-Korea és Thaiföld – felel meg.
Mik a fő vitapontok?
Az összes EU-intézmény arra törekszik, hogy olyan közös szabályrendszert hozzanak létre, amely ismét lehetővé teszi a schengeni övezetben történő szabad utazást.
A Parlament szerint például ingyenes covid-teszteket kell biztosítani azoknak, akik nem akarják, vagy nem tudják beoltatni magukat. Ez viszont nem nagyon tetszik azoknak a tagállamoknak, ahol az államkassza komoly bevételektől esett el a pandémia miatt.
A legnagyobb gond végül az lehet, hogy az európai parlamenti képviselők ragaszkodhatnak ahhoz, hogy az igazolás birtokosát ne sújtsák extra korlátozások, azaz a tagállamok ne küldhessék további tesztekre, és ne zárhassák karanténba.
Máskülönben – sok képviselő szerint –, az igazolás csak egy darab papír maradhat, miközben az unión belül fennmaradna a nemzeti szabályozások kavalkádja. Igen, de: sok nemzeti kormány tart az új covid-variánsoktól, és ezért úgy gondolja: neki kell eldöntenie, hogy a covid-igazolást felhasználva enyhítsen-e az általa bevezetett korlátozásokon.
Itt végül is az egészségügy kontra szabad mozgás dilemmáról van szó, az első az egyes tagállamok jogkörébe tartozik, míg a második az egész unióra vonatkozó szabály.
A EU-s külső határ megnyitásának szempontjából fontos, hogy hány turistát akarnak a tagállamok látni, és hogy honnan érkezzenek.
Egyesek kölcsönösségi intézkedésekhez ragaszkodhatnak – különösen Kína, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia esetében. A tagállamok ezen kívül ragaszkodhatnak ahhoz a joghoz, hogy karanténokat vezessenek be az utazók számára, és megköveteljék a további tesztelésüket.
A Bizottság már beépített egy „vészféket” – bármely tagállam sürgősen leállíthatja minden nem uniós polgár beutazását az olyan országokból, ahol gyorsan rosszabbra fordult a járványügyi helyzet, vagy ahol aggasztó új vírusvariánst fedeztek fel.
Mi a menetrend?
Az ötlet az, hogy június végére mindkét javaslatból legyen teljes körűen bevezetett intézkedés. Az igazolások használatát lehetővé tévő technikai előkészítés már megkezdődött.
Függetlenül attól, hogy jogi huzavona indul-e meg a Parlament és a Tanács között, a rendszer – technikai értelemben – június 1-re készen áll majd, és várhatóan mind a 27 tagállam felkészül az alkalmazására.
Az igazolásokat okostelefonon vagy papír formában lehet majd bemutatni. Ezeken három módon kell majd igazolni, hogy az illetőnek joga van a Schengen-övezetben való utazásra: vagy beoltották vakcinával, vagy negatív teszt birtokában van, vagy felépült a koronavírus-fertőzésből. A dokumentum emellett tartalmazza majd az illető nevét, születési dátumát, a kiadó ország nevét és a beadott vakcina típusát.
Az elképzelés szerint a harmadik ország oltási adatait be lehet tölteni az EU rendszerébe, ami uniós illetékesek szerint technikailag nem bonyolult, bár személyes adatvédelmi kérdések merülnek fel.
Mi lesz a Szputnyikkal és a Sinopharmmal?
Az Európai Parlament csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott vakcinával beoltottak belépését engedélyezné. Egyes tagállamok azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy – például az orosz és kínai vakcinát is alkalmazó Magyarország megbékítésére – hagyják nyitva az ajtót a más szérumokkal oltakozók számára is.
Ebben a kérdésben valószínűleg a Parlamentnek be kell majd adnia a derekát, mivel a Tanács mozgástere kicsi, és valószínűleg nem akar alkudozni, hogy még a nyári szabadságok előtt meglegyen a döntés a vakcinaigazolványról.
A harmadik országok polgárainak belépéséről szóló Bizottsági javaslat viszont nem ilyen nagylelkű. Az jöhet, akinek a vakcináját vagy az EMA hagyta jóvá, vagy az szerepel a WHO rendkívüli engedélyezési listáján. Ebben az esetben a Sinopharm még mindig várja a jóváhagyást, míg a Szputnyik ellenőrzése továbbra is folyamatban van.
A tagállamok természetesen kezdeményezhetik az ötlet módosítását a Tanácsban, de mivel minősített többség dönt, Budapestnek nehezére eshet átvinnie az akaratát.
A nem nyugati vakcinával beoltott látogatók számára az jelenthet reményt, ha az EMA vagy a WHO még a nyár előtt felgyorsítja a jóváhagyási folyamatot, vagy ha javul és jó pályán marad országaikban a járványügyi helyzet.
Közben még fennáll a lehetőség, hogy egyes tagállamok saját, bilaterális alkukat kössenek – ahogy például az egyes orosz turistákat beengedő Görögország tette.
És mi lesz a gyerekekkel?
A gyerekeket egyelőre nem oltják az unióban, ezért a státusz igazolásához nekik negatív PCR-tesztre lesz szükségük, ha szüleikkel együtt akarnak utazni a kontinensen. Ugyanez érvényes a harmadik országokból érkező gyerekekre is, akik esetében a tagállamok valószínűleg további, a belépés utáni tesztelést írnak majd elő.
