Donald Trump amerikai elnök a hírek szerint az iránt érdeklődött november 12-én, hogy milyen lehetőségeik lennének
megtámadni az iráni nukláris létesítményeket,
írja a Szabad Európa központi szerkesztősége a Reuters és a New York Times alapján.
Forgatókönyveket kapott, amik után letett az ötletről
A Fehér Házban tartott megbeszélésen Mike Pence alelnök, Mike Pompeo külügyminiszter, Christopher Miller hadügyminiszter és az elnök katonai főtanácsadója, Mark Milley tábornok is részt vett.
Az elnök beosztottjai a hírek szerint lebeszélték erről a felvetésről. Többek közt azért, mert ez egy nagyobb konfliktust eredményezhetne, az elnök hivatali idejéből pedig csak két hónap van hátra.
Donald Trump felvetését egy név nélkül nyilatkozó hivatalnok megerősítette a Reutersnek.
Opciókat kért.
"Felvázoltak neki néhány forgatókönyvet, ami után végleg letett arról, hogy ilyen irányba lépjen tovább"
- állította a forrás. Trump a hírek szerint azért akart katonai erőt bevetni, mert látta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentését Irán uránfelhalmozásáról.
A Fehér Ház elzárkózott attól, hogy reagáljon ebben a témában. Irán pedig a hírekre válaszul megfenyegetett mindenkit, hogy "megsemmisítő" választ adnak minden, az iráni nemzetnek ártó lépésre.
Kivonulás Afganisztánból - a NATO figyelmeztet
A szenátus fő republikánus képviselője, Mitch McConnel közben amellett érvelt, hogy nem kéne felgyorsítani a csapatkivonást Irakból és Afganisztánból.
McConnel szerint egy ilyen lépés szerte a világon
"az USA vereségének és megalázásának szimbóluma lenne, és győzelem az iszlám szélsőségeseknek".
Donald Trump ugyanis állítólag ezt is tervezte, sajtó hírek szerint Afganisztánból 2 ezer, Irakból 500 katonát kellett volna még azelőtt visszahívnia a Pentagonnak, mielőtt Joe Bident beiktatják. A Pentagon nem erősítette meg a hírt.
A kivonásokkal mindkét országban csak 2500-2500 amerikai katona maradna, ami kevesebb, mint az USA katonai szakértői szerint a stabilitáshoz minimálisan szükséges létszám.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is figyelmeztetett, hogy a szövetség komoly árat fizetne azért, ha túl korán hagynák el Afganisztánt.
"Komoly döntés előtt állunk most. Csaknem 20 éve vagyunk Afganisztánban, és egy NATO-szövetséges sem szeretne tovább maradni, mint szükséges. De közben nagyon nagy lehet annak az ára, ha túl korán vagy koordinálatlanul vonulunk ki."
Jens Stoltenberg szerint túl korai kivonulás esetén az ország nagyon hamar újra a terroristák bázisa lehet, és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet (ISIS) is újra megerősödhet.
Szomáliából szinte minden amerikai katonát kivon az elnök, értesült a Reuters. Nagyjából 700 amerikai katona segíti az országban legyőzni az al-Kaida szövetségesét, az al-Shabaabot. Az országban 1991 óta polgárháború dúl, de a nemzetközi békefenntartó erők az elmúlt évtizedben visszaszerezték a fővárossal együtt az ország nagy részét az al-Shabaabtól.
