Több mint tízmillió tonna gabona hagyta el május és augusztus vége között Ukrajnát, nagyobb része az EU által létesített szolidaritási folyosón. A határkapacitások egyre kevésbé tudnak lépést tartani a növekvő kivitellel, az unió ezért újabb intézkedésekre készül, miközben az ukrán infrastruktúra egyre több szállal kapcsolódik Európához.
Az Európai Bizottság nemrég megrendelt egy tanulmányt arról, hogyan lehetne a szélesebb nyomtávú ukrajnai vasúti infrastruktúrát harmonizálni az európaival. Az intézkedés egyike azoknak a műveleteknek, amelyek révén az EU fokozza erőfeszítéseit az orosz agresszió miatt veszélybe került ukrán gabona- és élelmiszerexport növelésére.
Uniós diplomaták szerint május és augusztus vége között több mint tízmillió tonna búza-, kukorica- és napraforgó-szállítmány hagyta el az országot, ennek közel a harmada a nyár utolsó hónapjában. A háború miatt egy időre teljesen lebénult ukrán gabonaexport újraindítása az egész világ számára életbevágó: az ENSZ becslései szerint jelenleg 105 millió embert fenyeget világszerte éhínség, amiben fontos szerepet játszik az ukrán és orosz élelmiszer-szállítások akadozása.
Az ukrán gabonaexport két fő útvonala
Az EU által létesített szolidaritási folyosónak és az aktív török részvétellel az ENSZ által nyélbe ütött fekete-tengeri kezdeményezésnek köszönhetően az utóbbi hónapokban sokat javult a helyzet. A fekete-tengeri kikötőkön keresztül körülbelül hárommillió tonna gabonát sikerült kiszállítani elsősorban Egyiptomba, de Libanonba és Afganisztánba is. A megállapodás novemberben lejár, de az uniónál remélik, hogy nem lesz akadálya a hosszabbításnak.
Az ukrán élelmiszerexport több mint hatvan százaléka ugyanakkor az Európát Ukrajnával összekötő szolidaritási folyosón keresztül bonyolódott eddig, egyszerre több útvonalon. A gabonakivitel több mint ötven százaléka a romániai Constanza kikötőjéből jutott tovább a kontinens belsejébe a litvániai Klaipėdától kezdve spanyol kikötőkig. A második legfontosabb a lengyel és az északi útvonal, amelyen keresztül a balti-tengeri és az északi-tengeri kikötőkig szállítják az árut.
Az EU más intézkedésekkel is ösztönözni próbálta a háború sújtotta országból az élelmiszerexportot: 2023 júniusáig kvóta- és vámmentesen juthatnak be az ukrán élelmiszerek Európába.
Már kétharmadon az ukrán búzakivitel
Az ukrán hatóságok nemrég 50-52 millió tonnára becsülték az idei évre várható gabonatermést, ami elmarad a megszokottól, de jóval magasabb a három-négy hónappal ezelőtt vártnál. Ukrajna békeidőkben körülbelül húszmillió tonna búzát exportál, a legújabb előrejelzések 13-14 millió tonnára becsülik az idei mennyiséget.
Brüsszelben kiemelték, hogy az orosz állításokkal szemben az ukrán gabonaexport hetven százaléka Afrikába és Ázsiába irányul. „Az orosz koncepció félrevezető, mert Ukrajna a háborút megelőzően is hagyományosan olyan országokba szállította a legtöbb gabonát, ahol volt fizetőképes piac: Indonéziába, Indiába, Pakisztánba, Bangladesbe és Marokkóba” – mutatnak rá az Európai Bizottságnál. Az EU – amely önellátó gabonából – ugyanakkor csak minimális mennyiséget importált.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szeptember eleji beszédében az ENSZ Élelmiszerprogramjára hivatkozva azt állította, hogy a fekete-tengeri kikötőkből kifutó, közel száz teherhajóból mindössze kettő vitt szállítmányt a leginkább rászoruló országokba. Putyin valóban létező adatokat idézett, de azt már nem említette meg, hogy az ukrán kikötőkben a zárlat miatt hónapok óta veszteglő hajók jelentős része az EU-ba szánt takarmánykukoricával volt megrakva. Ezért – mutatnak rá uniós diplomaták – előbb ezek a szállítmányok indultak el a kikötőkből, miután már régóta felpakolva várták a zöld jelzést.
Szűk keresztmetszetek a határon
Az ukrán gabonaexport felgyorsulása új kihívás elé állítja az Európai Uniót: az eddigi logisztikai kapacitások már nem elégségesek a növekvő kereskedelem lebonyolítására. Brüsszelben úgy látják, hogy elsősorban a lengyel–ukrán határon alakultak ki szűk keresztmetszetek. Tisztviselők szerint már dolgoznak a megoldáson, ami magában foglalja a folyosók és a parkolóhelyek számának bővítését, ukrán oldalon az üres és az áruval megrakott teherautók különválasztását, a személyi állomány növelését és a növényegészségügyi dokumentációk egyszerűsítését. Ugyancsak a tervek közé tartozik a vasúti nyomtáv összehangolása Ukrajna és Európa között.
Szakértők további jelentős javulásra számítanak október 1-je után, amikor Ukrajna csatlakozik a közös vámtranzit-konvencióhoz. A lépéstől azt remélik a határ mindkét oldalán, hogy lerövidül az idő az áruk beléptetéséhez. Költségszempontból sem mindegy: becslések szerint a hosszú várakozási idő a logisztikai költségek negyven százalékára rúg.
