Ukrajnában augusztus 25-én töretlenül folytatódnak a harcok, miközben az orosz invázió a hetedik hónapjába lépett. A hírek szerint az orosz erők kazettás lőszerekkel támadtak egy ukrajnai várost, egy nappal azután, hogy legkevesebb 22 embert megölt egy orosz rakétacsapás egy ukrán vasútállomáson.
Miközben az ukránok augusztus 24-én a Szovjetuniótól való függetlenség 31 évét ünnepelték, Volodimir Zelenszkij elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy rakétacsapást mért a dél-dnyipropetrovszki régióban található Csapline pályaudvarára, és ezzel legalább 22 ember halálát okozta, miközben több mint 50-en megsebesültek.
"Csapline a fájdalmunk tárgya ma. Jelenleg 22 halott van, közülük öten egy vasúti kocsiban égtek meg" - mondta éjszakai videóbeszédében. "Folytatódik a kutató-mentő akció a pályaudvaron. Mindenképpen felelősségre vonjuk a megszállókat mindazért, amit tettek. És biztosan kihajítjuk a betolakodókat a földünkről."
Kazettás lőszerek
Augusztus 25-én az orosz erők kazettás lőszerrel bombázták Krivij Rih városát, körzeti központot – közölte Krivij Rih katonai adminisztrációjának vezetője, Olekszandr Vilkul a Telegramon, hozzátéve, hogy egyelőre nem érkezett jelentés áldozatokról vagy károkról.
A kazettás lőszereket a legtöbb ország betiltotta pusztító hatásuk miatt, és amiért válogatás nélkül ölnek katonákat és civileket egyaránt.
Zelenszkij beszéde
Zelenszkij korábban, miközben elismerte, hogy sok áldozatot követelt a február 24-én indult invázió, megfogadta, hogy "újjászületett" országa "a végsőkig" fog harcolni az orosz csapatok ellen.
"Ez alatt a hat hónap alatt megváltoztattuk a történelmet, megváltoztattuk a világot és megváltoztattuk önmagunkat... Elkezdtük tisztelni magunkat. Megértettük, hogy minden segítség és támogatás ellenére senki más nem fog harcolni rajtunk kívül a függetlenségünkért. És egységessé váltunk" - mondta Zelenszkij a nemzethez intézett, előre rögzített beszédben.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a héten közölte, hogy a harcok hat hónapja alatt körülbelül 9000 ukrán katona vesztette életét.
Betiltott ünneplés
Kijevben és számos más nagyvárosban betiltották a nyilvános ünnepségeket, arra figyelmeztettek, hogy Oroszország polgári és kormányzati infrastruktúrák elleni támadásokra használhatja ki az alkalmat.
Az ukrán fővárosban a hatóságok ronccsá vált, illetve zsákmányolt orosz katonai járműveket és tankokat állítottak ki a híres Krescsatik utcában, emlékeztetőül arra, hogy Moszkva sikertelenül próbálta elfoglalni a fővárost.
Újabb 3 milliárd dollár
Az invázió példátlan nyugati gazdasági szankciókat eredményezett, melyek megrázták az orosz gazdaságot, és nemzetközileg elszigetelték Moszkvát. A támadás hatalmas mennyiségű nyugati segélyt, támogatást és fegyverzetet is kiváltott, megerősítve az ukrán védelmet.
Az Egyesült Államok, a legnagyobb fegyverszállító újabb 3 milliárd dolláros amerikai katonai segélyt jelentett be, és ezzel az óriási csomaggal már a 12 milliárd dollárhoz közelít az Egyesült Államok segítsége február 24. óta.
Boris Johnson brit miniszterelnök, aki előre be nem jelentett utazást tett Kijevbe, hogy hozzájáruljon a megemlékezéshez, további brit támogatást ígért. London szintén jelentős fegyver- és segélyszállítója Ukrajnának.
"Mindannyiunknak fontos, hogy mi történik Ukrajnában. Ezért vagyok ma Kijevben" – közölte a Twitteren. "Hiszem, hogy Ukrajna meg tudja és meg is fogja nyerni ezt a háborút."
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára tisztelgett "mindazok előtt, akik életüket vesztették vagy megsebesültek, és minden ukrán férfi és nő előtt, akik hazájukért, szabadságukért és szeretteikért küzdenek".
"A NATO támogatására mindaddig számíthatnak, amíg szükség van rá" - mondta.
Oroszország az invázió egyik ürügyeként Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseire hivatkozott.
A végsőkig harcolnak
Február 24. óta Oroszország erőteljesen megszorongatta Ukrajna déli és keleti területeit, bár az utóbbi időben nyugati katonai tisztviselők szerint a konfliktus patthelyzetbe fordult.
Zelenszkij beszédében megfogadta, hogy az ukránok "a végsőkig" fognak harcolni, és csak akkor állnak le, ha az egész ország újraegyesül.
Ferenc pápa augusztus 24-i heti általános audienciáján "konkrét lépéseket" sürgetett az "őrület" befejezésére, és intézkedésekre szólított fel egy "nukleáris katasztrófa" kockázatának elkerülésére a zaporizzsjai erőműben.
A zaporizzsjai erőmű – Európa legnagyobb atomerőműve – körül folyó harcok félelmet váltottak ki egy katasztrofális kimenetelű incidenstől.
Túlélni a rakétákat: hat hónapja tart a háború Ukrajnában
