Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy március 18-án telefonon szeretne beszélni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a tűzszünetről az ukrajnai háborúban, amely mindkét oldalon nagy katonai veszteségeket okoz és erőforrásokat szív el.
„Kedden beszélek Putyin elnökkel. A hétvégén rengeteget dolgoztunk ezen” – mondta Donald Trump március 16-án az újságíróknak, úton floridai üdülőhelyéről Washingtonba.
„Meglátjuk, hogy véget vethetünk-e a háborúnak. Talán sikerül, talán nem, de szerintem nagyon jók az esélyeink” – mondta az amerikai elnök.
Arra a kérdésre, milyen engedményekre lehet szükség az Ukrajna által már elfogadott 30 napos tűzszünet biztosításához, Trump úgy fogalmazott, „földterületről és erőművekről fogunk beszélni” . Hozzátette, hogy szerinte sok mindent megvitattak már mindkét féllel, „már beszéltek bizonyos eszközök felosztásáról.” A Kreml nem kommentálta az amerikai elnök szavait.
Moszkva eddig visszafogottan reagált a tűzszüneti javaslatra
Donald Trump hivatalba lépésekor prioritásnak nevezte a tűzszüneti megállapodást a három évig tartó ukrajnai háborúban. A szaúd-arábiai megbeszéléseket követően ukrán és amerikai tisztviselők március 11-én bejelentették, hogy Kijev beleegyezett egy harmincnapos tűzszüneti javaslatba, amelyet az orosz félnek még el kell fogadnia.
Moszkva eddig hűvösen reagált a javaslatra, Putyin elnök további feltételeket javasolt, többek között a Kijevnek szánt amerikai fegyverszállítások befagyasztását.
Eközben egy magas rangú orosz tisztviselő azt mondta, Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, maradjon „semleges”. Ezek azok a feltételek, amelyeket Kijev már régóta elutasít.
Ehhez kapcsolódóan: Külföldi katonák az ukrajnai háborúban: boszniai szerb GRU-tiszt is szerepel a kiszivárgott iratokban
A Kreml egyik sérelme, amellyel a 2022. februárjában kezdett ukrajnai inváziót próbálja igazolni, Kijev törekvése, hogy felvételt nyerjen a NATO-ba.
Március 14-én Putyin kijelentette, minden olyan megállapodás hosszú távú békéhez vezet, amely a háború kirobbanásának alapvető okait kezeli. Az orosz elnök nyilvánvalóan a NATO-bővítésére és más olyan fejleményekre utalt, amelyek állítása szerint veszélybe sodorták Oroszország biztonságát.
„ A garanciák között kell szerepelnie Ukrajna semleges státuszának, és annak, hogy a NATO-országok nem fogadják be Ukrajnát a szövetségbe” – mondta az orosz elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször hangsúlyozta, hogy Kijev bármilyen békemegállapodás elfogadásához biztonsági garanciákat vár nyugati partnereitől, beleértve Ukrajna esetleges NATO-tagságát is.
Az orosz erők az ukrán fővárost támadják
Közben a harctéren az orosz erők jelentős dróncsapást mértek az ukrán fővárosra március 16-án, miközben más körzetekben is robbanások voltak.
Kijev polgármester azt mondta, hogy a légvédelmi egységek megpróbálták megsemmisíteni a drónokat. Vitalij Klicsko figyelmeztette a lakosokat, hogy maradjanak menedékhelyen.
Az oroszországi Kurszk régióban az orosz erők folytatták az ukrán csapatok kiszorítását azokról a területekről, amelyeket az ukrán erők tavaly augusztusban egy lenyűgöző határon átnyúló offenzíva során elfoglaltak.
A legfrissebb becslések szerint jelenleg körülbelül 110 négyzetkilométerre tehető az ukrán ellenőrzés alatt álló terület nagysága, ez tavaly még csaknem 1400 négyzetkilométer volt. A heves összecsapások miatt ugyanakkor nehéz bármelyik fél állítását megerősíteni.
