Pusztító orosz légitámadás után próbál talpra állni az ukrán főváros. A kitiltási botrány közben csendben Budapesten járt és miniszterekkel találkozott az ukrán miniszterelnök-helyettes. Cikksorozatban mutattuk be a Magyarország és Kína közötti kiadatási egyezményt és annak hátterét valamint eddig ismert következményeit. Arról is írtunk, hogy mára teljesen eltorzult a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló törvény alkalmazása. A hét cikkeiből válogatunk.
Hatalmas orosz légicsapás érte Kijevet augusztus 28-ra virradóra, többen meghaltak az ukrán fővárosban
Az első hírek legkevesebb nyolc halálos áldozatról szóltak, de félő volt, hogy ez a szám emelkedni fog, mert emberek rekedtek a romok alatt. Azóta 23 halottról és 63 sebesültről, köztük gyermekekről szólnak a jelentések. Lakóházakat ért drón- és rakétatámadás, az egyik lövedék egy ötemeletes lakóházba csapódott, itt volt a legtöbb áldozat. Megrongálódott az Európai Unió képviselőinek irodája és a Szabad Európa ukrán szerkesztőségének helyisége is, de ezeken a helyszíneken nem sebesült meg senki. Európai vezetők ítélték el a Kijev elleni támadást. Sorra jelentek meg a bejegyzések Ukrajna legfontosabb szövetségeseitől a közösségi oldalakon. Augusztus 29-én gyásznap volt Ukrajnában az áldozatok emlékére.
A kitiltási botrány közben csendben Budapesten járt és miniszterekkel találkozott az ukrán miniszterelnök-helyettes
Kifejezetten konstruktív és barátságos légkörben zajlottak szerdán Taras Kachka ukrán miniszterelnök helyettes megbeszélései a magyar kormány több tagjával. Szűk egy nappal azelőtt, hogy Szijjártó Péter egy magas rangú, magyar származású ukrán tisztet tiltott ki a schengeni zónából és emiatt ismét üzengetés kezdődött a két kormány között. Ez volt Taras Kachka első külföldi útja, és a választás üzenetértékű is volt az ukrán kormány részéről: bármilyen feszült is jelenleg a két ország kapcsolata, szeretnék fenntartani a párbeszédet.
Sorcserék a NER-ben 3: Gyürk András kiszállt a Fidesz-kampányból; megsokszorozzák a Magyar Falu Program forrásait
Jelentős változás történt a Fidesz kampánystábjában: információink szerint a 2004 óta a Fidesz kampányainak hivatalos vezetője, Gyürk András közös megegyezéssel távozott. Orbán elégedetlen a kampánnyal, látja, hogy tartalmi változások kellenének. Ebben egy platformon van Lázár Jánossal, aki beszállt a kampánystábba. Úgy tudjuk, a Fidesz a fiatalokat is valamilyen okosóra programmal fogja megszólítani, és ria-ria-Hungáriázó, szervezett koncert-skandálásokra is számíthatunk.
Kiadatási egyezmény Kínával
Cikksorozatban mutattuk be a Magyarország és Kína közötti kiadatási egyezményt, annak hátterét valamint eddig ismert következményeit. Bár egy 2022-es strasbourgi ítélet szerint nemzetközi emberi jogi egyezményeket sért a Kínának történő kiadatás, a magyar kormány mégis kiadatási egyezményt kötött Kínával. Az elmúlt 5 év 7 kínai kiadatási kérelméből ötben a magyar bíróság jogszerűtlennek ítélte a kiadatást, ami nem is történt meg. Más EU-s országok is kötöttek ilyet, ez mégis politikai gesztus az ázsiai világhatalom felé. Itt olvashatja el cikksorozatunk első, második és harmadik részét.
A kiemelt beruházások világa: autógyárat, lőteret, megszállási emlékművet is véd a státusz
Mára teljesen eltorzult a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló törvény alkalmazása, a kormány kénye-kedve szerint osztogatja az ilyen címeket sokszor egyszerűen azért, hogy ne kelljen a helyiek tiltakozásával foglalkoznia. A még a Gyurcsány-kormány alatt született jogszabály ellen környezetvédők a kezdetektől tiltakoztak.
„Autoriter rendszerek is szeretik magukat morálisan felsőbbrendűnek tekinteni”: Balázs Zoltán a realista politikáról
Legalább illúzió szintjén a realista politikának is meg kell teremtenie azt a hitet, hogy a vezetők a köz érdekét szolgálják, mondja a politikai filozófus, aki szerint a szinte kizárólag a hatalmi érdekek által vezetett, realistának nevezett politikán is - amit a magyar kormány is büszkén hirdet – számonkérhetőek normatív, például erkölcsi szempontok. Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az ELTE TK Politikatudományi Intézetének kutatóprofesszora arról is beszél interjúnkban, hogy egy kétpártrendszerre kialakított választási struktúrában hajszálakon múlhat a végeredmény, és hogy a magyarok jelentős része egy kiismerhető, nem föltétlenül jóindulatú, de nem is bántalmazó vezetőt igényel, aki képes üzemeltetni egy többé-kevésbé elviselhető államot.
A MOHU még a két évvel ezelőtti alvállalkozói árakon is faragna
Lejártak a 2023-ban kötött kétéves alvállalkozói szerződések a hulladékpiacon. A cégek árat szeretnének emelni, a MOHU viszont sok esetben 20 százalékkal csökkentené a szolgáltatási díjakat. Papír esetében 80-90 forintot fizet kilónként az alvállalkozóknak, miközben 171 forintot kap a MOHU a gyártóktól. Plusz 50 forintos kilónkénti áron értékesítheti tovább a begyűjtött, leválogatott haszonanyagot a hulladékpiacon. A MOHU-nak látszólag nem elég az 50-80 százalékos marzs. Sok alvállalkozó csak egy lehetséges kormányváltásban bízik, különben lehúzza a rolót.
Beperli a Pázmányt az egyetem kirúgott oktatója
Bognár Bulcsut átszervezésre hivatkozva bocsátották el, azután, hogy nem volt hajlandó beletörődni abba, hogy az egyetem „katolikus szellemiséget sértőnek” minősítette a vallásosság és a melegek társadalmi megítélése közötti kapcsolatról szóló tanulmányát. Bognár Bulcsu a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével bíróságon támadja meg júniusi elbocsátását.
