Miközben Ukrajna gyászolja a csütörtöki orosz drón- és rakétatámadás halálos áldozatait, a mentőalakulatok tovább kutatnak túlélők után a romok között. Egyelőre kudarcot vallottak a 42 hónapja tartó orosz háború megállítására irányuló erőfeszítések.
Augusztus 29-ét gyásznappá nyilvánították Kijevben az egy nappal korábbi orosz támadás eddig megerősített 23 halálos áldozatának emlékére.
A légicsapás, amelyet több mint hatszáz drónnal és rakétával hajtottak végre az orosz erők, a legnagyobb volt Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök két héttel korábbi alaszkai csúcstalálkozója óta.
Képeken az újabb kijevi rakétatámadás okozta pusztítás
Az amerikai tisztviselők akkor még optimistán nyilatkoztak azzal kapcsolatban, hogy a személyes találkozó a harcok beszüntetéséhez, az orosz és az ukrán elnök esetleges tárgyalásához vezethet.
Az orosz vezetés, így Putyin azonban gyakorlatilag semmilyen hajlandóságot nem mutat arra, hogy visszakozzon követeléseikről, amelyek között szerepel az is, hogy Ukrajna jelentős területeket ad fel.
„Oroszország most mindenkire csapást mér a világon, aki békét akar” – mondta Zelenszkij augusztus 28-án este videóbeszédében.
„Ez csapás Ukrajna ellen... És egyben Oroszország csapása Trump elnök ellen is” – fogalmazott az ukrán elnök.
A Fehér Házban Karoline Leavitt szóvivő azt mondta, hogy az éjszakai támadások frusztrálták Trumpot.
„Nem örült ennek a hírnek, de nem is lepődött meg. Ez a két ország már nagyon régóta háborúban áll” – mondta a szóvivő az újságíróknak.
Az egyik legnagyobb csapást Kijev Darnitsa kerületében egy ötemeletes lakóház szenvedte el, amelynek egy részét közvetlenül eltalálták.
Az augusztus 12-i alaszkai csúcstalálkozón Trump jelezte, hogy Washington nyitott Kijev biztonsági garanciákra vonatkozó kérésére, amelyek a jövőben segítenék megvédeni Ukrajnát.
Az európai szövetségesek azt ígérték, hogy tűzszünet esetén intézkednek Ukrajna biztonságának garantálásáról, és ebbe az Egyesült Államok is beavatkozhat.
Az európai, amerikai és ENSZ-vezetők elítélték az augusztus 28-ra virradóra Kijev ellen végrehajtott tüzérségi támadást, Nagy-Britannia és az Európai Unió pedig orosz diplomatákat rendelt be, hogy kifejezzék felháborodásukat.
Az európai vezetőkkel folytatott konferenciahíváson Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, „fontos, hogy Trump elnök lássa, mi Európában egységesen elszántak vagyunk a háború befejezését illetően”.
Ehhez kapcsolódóan: A kitiltási botrány közben csendben Budapesten járt és miniszterekkel találkozott az ukrán miniszterelnök-helyettes
Új EU-szankciók, új amerikai rakéták
Magas rangú ukrán vezetők New Yorkban találkoztak Steve Witkoff-fal, a Fehér Ház megbízottjával, hogy megvitassák Ukrajna támogatásának további módjait.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az EU hamarosan új szankciócsomagot fogad el, ez lesz a 19. Oroszország 2022 februári teljes körű inváziója óta.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Ukrajna kérésére augusztus 29-re rendkívüli ülést hívott össze a légicsapások ügyében.
A Külügyminisztérium emellett jóváhagyta a légi indítású cirkálórakéták és kapcsolódó felszerelések eladását Ukrajnának mintegy 825 millió dollárért.
Úgy tűnik, ez a döntés az első nagyobb fegyvereladás Ukrajnának, amelyet a Trump-adminisztráció jelentett be. Korábban a Fehér Ház csak a meglévő fegyverek fenntartására szolgáló felszerelések eladását hagyta jóvá.
A csomag olyan támadó lőszereket tartalmaz, amelyek az egyik gyártó szerint több száz mérföldes hatótávolsággal rendelkeznek.
A fegyvercsomagot állítólag Dánia, Norvégia és Hollandia fizetné, majd Ukrajnának szállítanák át.
