Az ukrán légvédelemnek sikerült elhárítania egy légicsapást az egyik repülőtér ellen, jóllehet az oroszok több cirkálórakétát is bevetettek – közölte a hadsereg. Közben Moszkva éjjel újabb rakétarajokkal és iráni gyártmányú drónokkal indított támadásokat Ukrajna-szerte.
Oroszország múlt hónap elejétől drasztikusan fokozta légicsapásai számát és intenzitását Ukrajna infrastruktúrája és városai, mindenekelőtt Kijev ellen. Ezekben számos civil vesztette életét, és hatalmas károk keletkeztek.
Az ukrán légvédelem lelőtte mind a 13 cirkálórakétát, amelyet az oroszok lőttek ki éjjel egy katonai repülőtér ellen az ország középső részén, a Hmelnyickiji területen – áll a hadsereg június 23-i közleményében. A támadást éjfél körül hajtották végre a Kaszpi-tenger felől érkező orosz stratégiai repülőgépek.
„Emellett a légvédelem megsemmisített egy ismeretlen típusú pilóta nélküli felderítő gépet is” – áll a közleményben.
Újabb, többórás légiriadót rendeltek el az éjszaka folyamán Ukrajna-szerte, az orosz erők ugyanis számos Kh–101/Kh–555 cirkálórakétát és Sahid drónt lőttek ki – jelentette a vezérkar, hozzátéve, hogy még folyik a masszív támadás következményeinek feltárása .
Az előző, június 22-i csapáshullámban Oroszország három Kinzsal hiperszonikus rakétát is bevetett – jelentette a vezérkar.
A hadszíntéren az orosz erők több kísérletet tettek az ukrán állások elfoglalására Kelet-Ukrajnában, a Donyecki területen. A vezérkar szerint súlyos harcok folytak Limanban, Bahmutban, Avgyijivkában és Marjinkában, ahonnan több mint harminc összecsapást jelentettek az elmúlt 24 órában.
Megsérült a Krím félsziget kapuja
A legújabb orosz támadáshullám előtt egy nappal megsérült az Oroszország által annektált Krímet a Herszoni terület orosz megszállás alatt álló részével összekötő kulcsfontosságú híd, amelyet moszkvai közlés szerint Nagy-Britanniától kapott Storm Shadow rakéták találtak el.
A Krím félsziget kapujaként emlegetett hídról van szó, amely a legrövidebb útvonalat jelenti a félszigettől a dél-ukrajnai frontvonalig, így kulcsfontosságú láncszeme az orosz utánpótlási vonalnak.
Oroszország által kinevezett tisztviselők szerint megrongálódott az út a hídon, de senki sem sérült meg, és alternatív közlekedési útvonalakat nyitottak meg.
Oroszország 2014-ben törvénytelenül annektálta a Krímet. Ukrajna megfogadta, hogy visszafoglalja.
A várva várt ellentámadás kezdete óta az ukrán hadseregnek több falut is sikerült visszafoglalnia az oroszoktól Dél-Ukrajnában.
Körültekintő ellentámadás
Június 22-én Denisz Smihal ukrán miniszterelnök előrevetítette az ellentámadás sikerességét, de hozzátette: „Ukrajna nagyra értékeli katonái életét, ezért nem tervezi, hogy meggondolatlanul feláldozza őket” – írja az Ukrinform.
„A NATO-szabványok szerint működünk” – mondta Smihal Londonban, az ukrajnai helyreállítási konferencián.
„Minden egyes katonánkra vigyázunk, miközben előrehaladunk. Ez időbe telik, de szándékunkban áll az előrejutás, és az ellentámadással haladunk is előre. Mindannyiunknak türelmesnek kell lennünk, és látnunk kell az eredményeket.”
Volodimir Zelenszkij elnök elismerte, hogy az ellentámadás a kívánatosnál lassabban halad, de azt mondta, hogy nem fogják nyomás alá helyezni Kijevet a felgyorsítására.
„Néhányan azt hiszik, hogy ez egy hollywoodi film, és azonnali eredményeket várnak. De nem az – mondta a BBC-nek adott interjúban a hét elején. – Emberek élete a tét.”
