Az immár közel három éve tartó, szinte felfoghatatlan pusztítással járó háború felgyorsította Ukrajna átállását a tiszta energiára, és bár Oroszország a nap- és szélerőműveket is támadja, azok könnyebben helyreállíthatók.
Makszim Timcsenko, a DTEK ukrán energiavállalat vezérigazgatója az ENSZ azerbajdzsáni klímacsúcsán részletesen bemutatta, hogy mennyi új forrást kapcsoltak rá idén a hálózatra, és mennyit romboltak le az orosz bombázások.
Miután az ellenség kilő egy-egy létesítményt – hő-, szél- vagy naperőművet –, próbálják minél előbb újraépíteni. Ezt tanúsítja az is, hogy folyamatosan nő a villamosenergia-termelés, csökken, majd újból nő, újból csökken. „Milyen más választásunk van? Üljünk, várjunk és imádkozzunk, hogy ne csapjanak le ránk, vagy tegyük a dolgunkat, és hozzuk vissza a fényt az embereknek?” – tette fel a kérdést.
Az immár közel három éve tartó, felfoghatatlan pusztítással járó háború felgyorsította Ukrajna átállását a tiszta energiára. A COP29 konferencián az ország pavilonjában egy nagy, összetört napelempanel látható, amely egy idei orosz támadás során semmisült meg.
Szakértők szerint a fenntartható források – különösen a szél- és napenergia – decentralizált jellege lehetővé teszi Ukrajna számára ellátása gyors helyreállítását, ami a hagyományos létesítmények, például a széntüzelésű erőművek esetén nem kivitelezhető.
A központosított rendszerekben az összes energiát ugyanott állítják elő és küldik a hálózatba vezetéken keresztül. Ez azt jelenti, hogy ha az erőmű leáll egy támadás miatt, akkor a hálózat nagy része – vagy akár az egész – leáll. Ezzel szemben a szélturbinák és a napelemes létesítmények általában szétszórtabbak, azaz az ellátás kisebb része esik ki adott esetben; ha a szolárpanelek a háztetőn vannak, a hatás még korlátozottabb lehet.
Erre jó példa a tavaszi orosz légitámadás a DTEK két naperőműve ellen, amelynek során több panelt és transzformátort elpusztítottak. A cseréjükkel azonban egy hét múlva újra teljes kapacitással üzemelt a 400 megawattot termelő telep. Timcsenko szerint ha egy hőerőmű szenved hasonló kárt, három-négy hónapig tartanak a javítási munkálatok. „Ez a különbség a központosított és az úgynevezett decentralizált termelés között. (…) Sokkal ellenállóbb, és nehezebb elpusztítani.”
Ukrajnára ismét kemény tél vár
Geoffrey Pyatt, az amerikai külügyminisztérium illetékese kiemelte, hogy az energetikai infrastruktúrát célzó orosz légicsapások 2022-ben és 2023-ban még a transzformátorokra összpontosítottak, az ukrán fél azonban rendkívül hatékony megoldásokat dolgozott ki ezek hatásának minimalizálására, Vlagyimir Putyin ezért március elejétől taktikát váltott, és inkább a termelőkapacitásokat vették célba.
Tájékoztatása szerint azóta Ukrajna teljes áramtermelésének körülbelül ötven százalékát kiütötték; főként nukleáris reaktorok, néhány vízerőmű, illetve szél- és napenergia-létesítmények maradtak.
Ehhez kapcsolódóan: Mi történt az ukrán atomerőművekkel eddig a háború alatt?
Idén nyáron a GE Vernova turbinagyártó és a Honeywell bejelentette, hogy a DTEK-val együttműködve nagy szélerőmű- és energiatároló projekteket tervez Ukrajnában. Hozzátette, hogy bár a következő kormányzat nevében nem tud nyilatkozni, nagy valószínűséggel folytatódni fog az ukrajnai energiaszektor támogatása. „Különösen, ha a nagy amerikai vállalatok, mint a GE, a Fluxus és a Honeywell elkezdenek részt venni az energetikai rekonstrukcióban, és több milliárd dolláros energetikai újraépítésre kerül sor.”
