Folyik a civilek evakuálása Szumiból
Menekültekkel teli buszok indultak el az ostromlott kelet-ukrajnai Szumi városából az első evakuálási akcióban az Oroszországgal egyeztetett humanitárius folyosón. Az elmúlt napokban több kísérlet is kudarcot vallott arra, hogy engedjék a civileket elfutni az erőszak elől, melyet Moszkva ukrajnai támadása hozott a nyakukra.
Dmitro Zsivickij megyei kormányzó március 8-án videónyilatkozatában elmondta, hogy az első buszok már el is indultak az orosz határtól mindössze 50 kilométerre lévő Szumiból a 175 kilométerrel délebbre fekvő közép-ukrajnai Poltava városába.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint azonban egy másik humanitárius folyosót, amelyről a délen fekvő Mariupol lakói számára született megállapodás, orosz erők támadtak meg.
"Az ellenség pontosan a humanitárius folyosó irányába indított támadást" – közölte a minisztérium a Facebookon, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg "nem engedte, hogy gyerekek, nők és idősek hagyják el a várost".
A kínai elnök "maximális önmérsékletre” szólít fel Ukrajnában
Hszi Csin-ping kínai elnök kedden "maximális önmérsékletre" szólított fel Ukrajnában, és kijelentette, hogy Kína "fájdalommal látja, hogy a háború lángjai újra felcsaptak Európában" – jelentette az állami média a konfliktussal kapcsolatos eddigi legerőteljesebb nyilatkozatában.
Hszi az Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral tartott virtuális találkozón azt mondta, hogy a három országnak közösen kell segítenie az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokat – jelentette a CCTV kínai állami műsorszolgáltató.
Hszi "aggasztónak" nevezte az ukrajnai helyzetet, és azt mondta: prioritás annak megakadályozása, hogy a helyzet eszkalálódjon vagy "kicsússzon az ellenőrzés alól" - idézte a CCTV.
Arról is beszélt, hogy Franciaországnak és Németországnak erőfeszítéseket kell tennie a válság negatív hatásainak csökkentése érdekében, és aggodalmának adott hangot a szankcióknak a globális pénzügyek, az energiaellátás, a szállítás és az ellátási láncok stabilitására gyakorolt hatása miatt.
Kína, amely nem volt hajlandó elítélni vagy támadásnak nevezni Oroszország ukrajnai akcióit, többször is kinyilvánította ellenérzését az Oroszországgal szembeni, szerinte illegális szankciókat illetően.
Navalnij felszólította az oroszokat a háborúellenes tüntetések folytatására
Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki vezető a háborúellenes tüntetések folytatására szólította fel a lakosságot, szerinte ugyanis „nagyban meg fogja határozni Oroszország helyét a XXI. század történelmében”, hogy a civilek hogy reagálnak az ukrajnai invázióra.
Az aktivista arról írt kedden Twitteren, hogy az orosz társadalomban láthatóan nő a harag a katonai beavatkozás miatt, és a háborúellenes hangulat csak tovább fog erősödni, ezért semmi körülmények között nem szabad felhagyni a demonstrációkkal.
„Egy dolog, ha Vlagyimir Putyin ukrán civileket gyilkol és létfontosságú infrastruktúrákat rombol le az orosz polgárok teljes támogatásával. Azonban teljesen más a kép, ha a társadalom nem támogatja Putyin véres kalandját” – szögezte le a politikus, aki múlt héten mindennapi tiltakozásokat sürgetett a nagyobb városokban.
A Shell nem vásárol több kőolajat és földgázt Oroszországból
Teljesen beszünteti oroszországi tevékenységét a Shell brit-holland energiaipari óriásvállalat, s nem is vásárol több kőolajat és földgázt az országból.
A korábban a Gazprom fontos partnerének számító cég keddi bejelentésében hibának nevezték, hogy előző héten még átvettek egy orosz nyersolaj-szállítmány, és közölték, hogy fokozatosan teljesen beszüntetik az orosz szénhidrogén-termékek vásárlását.
„Tisztában vagyunk vele, hogy az orosz nyersolaj vásárlásáról szóló, előző heti döntésünk (…) nem volt helyes, sajnáljunk” – hangsúlyozta Ben van Beurden vezérigazgató a közleményben.
A Shell előzőleg már bejelentette, hogy kiszáll az Északi Áramlat-2 gázvezeték projektjéből, valamint felszámolja partnerségét a Gazprommal és a hozzá kapcsolódó cégekkel.
Az utóbbi napokban több más nyugati energetikai óriásvállalat is hasonló bejelentést tett.