Az Abramovics elleni szankciók a Chelsea-t is drasztikusan érintik
A brit kormány csütörtökön lefoglalta a labdarúgó Európa- és világbajnok Chelsea londoni futballklubot is, Roman Abramovics egyéb vagyontárgyai mellett, miután az orosz milliárdos üzletember ellen szankciókat vezettek be Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való szoros kapcsolata miatt.
Azonnal korlátozták a klub tevékenységét, az új jegyek eladásától kezdve a játékosok szerződtetéséig. A nyugat-londoni Stamford Bridge stadionban lévő szurkolói boltjukat is gyorsan bezárták, az ajtókra azt írták: „A kormány legutóbbi bejelentése következtében”.
Az angol Premier League-csapattal szembeni példátlan kormányzati intézkedések azt is jelentik, hogy a Chelsea május 31-ig csak egy speciális licenc alapján működhet, amely megakadályozza Abramovics tervét a klub gyors eladásáról. A Chelsea azonban folytathatja a játékot, csütörtök este Norwichban lép pályára.
A Chelsea azt mondta: engedélyt kér a licenc módosítására, hogy a klub „a lehető legnormálisabban működjön”. A Premier League közölte, hogy együttműködik a Chelsea-vel és a hatóságokkal annak érdekében, hogy a szezon „a tervek szerint és a kormány szándékával összhangban valósuljon meg”.
A Chelsea eladását a múlt héten jelentették be, miután egyre többen vetették fel a tulajdonos elleni szankciókat Putyin rezsimjéhez fűződő szoros kapcsolata miatt. Abramovics bejelentése szerint a bevételt a háború áldozataiért létrejött alapítvány kapná, amelyet ő alapított.
A brit kormány „Kreml-barát oligarchának” nevezte Abramovicsot, akinek több mint 9 milliárd fontos vagyona van, és Putyinnal való kapcsolata miatt meg kell büntetni. Abramovicsot Ukrajna „destabilizálásával, aláásásával és fenyegetésével” is kapcsolatba hozták.
Török külügyminiszter: Putyin-Zelenszkij találkozóról is tárgyalt Lavrov és Kuleba
„A nehézségek ellenére civilizált módon zajlott” – így jellemezte Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter orosz és ukrán kollégájának törökországi találkozóját.
Mevlut Cavusoglu, aki az ukrajnai háború kezdete óta szorgalmazta a legmagasabb szintű orosz-ukrán tárgyalásokat, azt mondta, nem várt „csodákat” az első találkozótól, amely végül áttörés nélkül végződött.
Ennek ellenére üdvözölte, hogy Szergej Lavrov és Dmitro Kuleba az orosz és az ukrán elnökök találkozójának lehetőségéről is beszéltek – Oroszország „elvileg” egyetértett egy ilyen találkozóval.
A török külügyminiszter azt mondta, hogy a háromoldalú tárgyalásokon „fenntartható tűzszünetet” szorgalmazott.
„Amíg ez nem valósul meg, hangsúlyoztuk a humanitárius folyosók nyitva tartásának fontosságát... Külön kiemeltük a humanitárius folyosók szükségességét Mariupolban” – mondta Mevlut Cavusoglu.
Kamala Harris amerikai alelnök megérkezett Varsóba, köszönetet mondott a lengyeleknek az ukrán menekültek befogadásáért
Az amerikai alelnök elismerő szavakkal illette a lengyel népet, amiért több mint egymillió menekültet fogadtak be Ukrajnából azóta, hogy Oroszország megtámadta az országot.
Kamala Harris erről azután beszélt, hogy csütörtökön találkozott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel Varsóban. Néhány órával korábban az Egyesült Államok képviselőháza egy jelentős költségvetési módosításról fogadott el törvényt, amely tartalmazza az Ukrajnának és európai szövetségeseinek nyújtott segélyeket is. A jogszabály 6,8 milliárd dollárt biztosít a menekültek ellátására és egyéb gazdasági segítségnyújtásra.
„Láttam és olvastam az átlagemberek munkájáról, akik rendkívüli dolgokat tettek, ezért köszönetet mondok az amerikai nép nevében” – mondta Kamala Harris.
Az amerikai alelnök találkozott Andrzej Duda lengyel elnökkel is. Kamala Harris a tervek szerint találkozik a szintén Varsóban tartózkodó kanadai miniszterelnökkel is. Justin Trudeau az elmúlt napokban Európában tárgyalt szövetségeseivel Ukrajna ügyében.
Szijjártó: már több mint 200 ezer menekült érkezett Magyarországra Ukrajnából
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés csütörtöki ülésén arról számolt be, hogy a háború kitörése óta Ukrajna felől 201 706 fő lépett be Magyarországra.
Hangsúlyozta, hogy hazánk történetének legjelentősebb humanitárius segélyakciója zajlik, a magyar állam intézményei pedig felkészültek arra, hogy minden menekültről gondoskodjanak.
Majd leszögezte: Magyarország elítéli a katonai agressziót, kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása, kiáll az ukránok mellett.
"Szörnyű és megdöbbentő, hogy a 21. század első negyedének végén Európában városostromok és brutális háborús cselekmények történnek. Szörnyű látni, ahogy családok élete, eddigi teljesítménye válik semmissé, és egy-egy bőröndbe vagy hátizsákba kell belezsúfolni egy élet munkájának gyümölcsét, és meg kell indulni a bizonytalan helyzetből, az életveszélyből a menedék reményében" - fogalmazott.
A tárcavezető végül fontosnak nevezte az Európai Unió egységének fenntartását, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az energiabiztonság veszélyeztetése "vörös vonalat" jelent, ezért a kormány nem fogja támogatni egy esetleges gázembargó bevezetését Oroszországgal szemben.