Lakónegyedeket ágyúznak Harkivban
Az ukrán hatóságok szerint legkevesebb 44-en megsebesültek a harcokban Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban, és közülük heten meg is haltak a kórházban.
Az nem világos, hogy az elmúlt 24 óra áldozatai mind civilek voltak-e. Az állami mentőszolgálat tájékoztatása szerint az áldozatok száma ennél magasabb is lehet, mert a lakónegyedek hétfői ágyúzása után még folyik a károk felmérése.
Ukrán közösségi oldalakon olyan videók láthatók, melyeken erőteljes robbanások ráznak meg lakónegyedeket az orosz erőkkel vívott harcok közepette.
Az orosz hadsereg következetesen tagadja, hogy lakónegyedeket venne célba, jóllehet rengeteg a bizonyíték lakóépületek, iskolák és kórházak ágyúzására.
Alkualap lehet Ukrajna esetleges EU-tagsága az oroszokkal kezdett tárgyalásokon
Az Európai Unió vezetői a márciusi informális csúcstalálkozón megvitathatják az ukrán tagság lehetőségét – mondta hétfőn egy magas rangú EU-tisztviselő, hozzátéve, hogy ez a kérdés fontos Ukrajna számára a konfliktus lezárásáról Oroszországgal folytatott megbeszéléseken.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn közölte, hogy aláírta Ukrajna hivatalos csatlakozási kérelmét.
"Úgy gondolom, az egyik oka annak, hogy ez Zelenszkij elnöknek fontos, a kiútról Oroszországgal folytatott megbeszélésekben rejlik" – mondta a tisztviselő a konfliktus lezárását célzó tárgyalásokra utalva.
Hozzátette azonban, hogy még nem indult el az eljárás.
"(Ukrajna uniós csatlakozási kérelmével kapcsolatban) fontosnak tartom, hogy ne menjünk a dolgok elébe" – mondta a neve elhallgatását kérő illetékes.
"Nyilvánvalóan ez még nem érkezett el, de az egész ukrajnai kérdés olyan dolog, ami nagyon foglalkoztatja a vezetőket."
A közmédia torzított háborús hírei miatt az EBESZ-nél tett bejelentést az ellenzék
Az állami médiában és a "közpénzből fenntartott kormányközeli médiában" megjelenő információk olyan szinten torzítottak az Egységben Magyarországért tagjai szerint, hogy az már a választások tisztaságát is érinti. Ezért bejelentést tettek az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) magyarországi választási missziójánál (itt letöltheti a levelet).
Többek közt olyasmiket kifogásolnak, hogy ezeken a csatornákon felerősödött az orosz propaganda narratíváinak bemutatása, az ukránok, a nyugati országok és a NATO hibáztatása. Az M1 híradója szerint például a szakadárok által ellenőrzött területek hovatartozása "rendezetlen" volt ,"sem Oroszországhoz, sem Ukrajnához nem tartoztak". Valójában viszont ezek a területek a nemzetközi jog, és még a magyar külügy álláspontja szerint is Ukrajnához tartoztak. Vagy épp olyan embereket szólaltatnak meg szakértőként, akik szerint az ukrán vezetés felelős a háborúért, vagy másikuk például Zelenszkij elnököt Hitlerhez hasonlította.
Kiemelték, hogy az ellenzéki vezetőknek egyszer sem engedte a közmédia, hogy álláspontjukat személyesen ismertessék. Viszont szinte óránként leadják azt a soha el nem hangzott, viszont nyilvánosan cáfolt álhírt, hogy Márki-Zay Péter magyar katonákat akarna küldeni Ukrajnába. Vagy hogy a hivatalos járványügyi tájékoztatásba építve a kormány is ez utóbbi kitalált álláspontot reklámozza ellenzéki álláspontként.
Hivatalos: Ukrajna felvételét kérte az EU-ba
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy aláírta Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét.
A lépésre öt nappal azután került sor, hogy Oroszország megtámadta kisebb szomszédját, és ezt széles körben elítélte a nemzetközi közösség, az EU 27 tagállama és más országok pedig katonai segítséget ajánlottak fel Ukrajnának.
Andrij Szibiha, Zelenszkij irodájának vezetője hivatalos Facebook-oldalán azt közölte, hogy a dokumentumok „úton vannak Brüsszelbe”.
Zelenszkij fotóit a Facebookon tették közzé. Mellette volt Denisz Smihal miniszterelnök és Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke.
„A történelem most készül” – áll a bejegyzésben.