A brit külügyminiszter támogatná az ukrajnai harcokhoz csatlakozni kívánó briteket
A brit külügyminiszter kijelentette, hogy „teljes mértékben” támogatná azokat az állampolgárokat, akik úgy döntenek, hogy csatlakoznak az ukrajnai ellenálláshoz az orosz invázióval szemben.
„Teljes mértékben, ha vannak, akik segítenék a küzdelmet, támogatnám őket ebben” – válaszolta Liz Truss a BBC azon kérdésére, hogy támogatná-e a harcokhoz csatlakozni szándékozó briteket.
„Az ukránok nem csak hazájuk, hanem egész Európa szabadságáért és demokráciájáért harcolnak” – hangsúlyozta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban külföldieket biztatott egy nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.
Truss leszögezte: az emberek egyéni döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e ilyen alakulathoz.
Görögország is fegyvereket küld Ukrajnának
Görögország kormánya vasárnap bejelentette, hogy gépkarabélyokat, rakétavetőket és lőszereket küld Ukrajnába a kijevi vezetés kérésére.
A katonai segélyt a reggeli kabinetülésen hagyták jóvá.
Athén a tájékoztatás szerint a felajánlott felszereléseket két C-130-as katonai szállítógépen juttatja el még vasárnap az Ukrajnához közeli lengyelországi pontokra. Ezek közül az első már meg is érkezett. A szállítmány tartalmát pontosabban nem közölték.
Humanitárius segélyt két külön gép szállít a nap folyamán Nikosz Hardaliasz helyettes védelmi miniszter kíséretében.
Százmilliárd eurós haderőfejlesztést indít a német kormány
A német kormány vasárnap bejelentette, hogy százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre a haderő fejlesztésére, és mostantól a bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát fogja védelmi kiadásokra fordítani.
Elemzők szerint ez az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb fordulata az európai biztonságpolitikában, aminek az Ukrajna elleni orosz katonai akció a közvetlen kiváltója. A bejelentés jól mutatja, hogy az invázió megindítása a második világháborút és a rendszerváltást követő európai biztonsági rend még néhány héttel ezelőtt is elképzelhetetlen átírásával jár.
Németországot számos bírálat érte az utóbbi években, különösképpen az Egyesült Államok részéről, amiért nem teljesíti azon NATO-kötelezettségvállalását, amelynek értelmében a szövetség tagjainak 2024-re a GDP-jük két százalékára kell emelniük az éves védelmi költségvetésüket.
„Világos, hogy jelentősen többet kell fektetnünk az országunk biztonságába a szabadság és a demokrácia védelme érdekében” – mondta Olaf Scholz német kancellár a szövetségi parlament ülésén.
A tájékoztatás szerint a százmilliárd eurós (36,5 ezer milliárd forintos) pénzügyi alap felállítása egyelőre pusztán egyszeri intézkedés az idei évre, de Berlin mostantól teljesíteni fogja a NATO felé tett kötelezettségvállalását a katonai büdzsére vonatkozóan.