Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek
A harkivi Szabadság tér az orosz bombázás után, 2022. március 1-jén
A harkivi Szabadság tér az orosz bombázás után, 2022. március 1-jén

Orosz invázió Ukrajnában - a megszállás első hetének eseményei percről percre

12:57 2022.02.25.

Lavrov: a tárgyalások előfeltétele az ukrán katonai ellenállás beszüntetése

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „eljátszotta minden esélyét” annak, hogy Oroszország tárgyalást kezdjen vele a regionális biztonság kérdéseiről – szögezte le Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Sajtótájékoztatóján az orosz diplomácia vezetője hazugságnak nevezte Zelenszkij azon kijelentését, miszerint készen állna tárgyalóasztalhoz ülni a további veszteségek megelőzése érdekében. Ennek kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy Moszkva kizárólag akkor kezd megbeszéléseket Kijevvel, ha az ukrán hadsereg felhagy az ellenállással.

„Készek vagyunk tárgyalni, amint Ukrajna fegyveres erői eleget tesznek elnökünk felhívásának, és beszüntetik az ellenállást, leteszik a fegyvereiket. Senki nem fogja őket megtámadni vagy megkínozni, visszatérhetnek a családjukhoz” – fogalmazott.

Lavrov azt mondta, hogy „senki nem tervezi megszállni Ukrajnát”, ugyanis az orosz katonai beavatkozás célja pusztán az ország „demilitarizálása és nácitlanítása”, ahogy arról korábban Vlagyimir Putyin elnök is beszélt.

(TASSZ, Interfax)
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter

12:29 2022.02.25.

Az orosz hadsereg szerint már több mint száz ukrán katonai objektumot semmisítettek meg

Az orosz hadsereg az ukrajnai támadás kezdete óta 118 ukrán katonai objektumot semmisített meg – közölte a moszkvai védelmi minisztérium.

Igor Konasenkov, a tárca szóvivője arról számolt be pénteken, hogy tizenegy légibázist, tizenhárom parancsnoki központot, harminchat radart, tizennégy légvédelmi üteget, öt harci repülőgépet, illetve tizennyolc páncélost és hadihajót semmisítettek meg.

Ezt a számot független forrásból egyelőre nem lehet megerősíteni, s a kijevi vezetés sem kommentálta a nyilatkozatot.

Ben Wallace brit védelmi miniszter ugyanakkor azt mondta, hogy nincs igazán valóságalapja az orosz sikerpropagandának, mivel Moszkva nem tudta teljesíteni az invázió első napjára kitűzött legfőbb céljait csütörtökön, illetve több mint 450 orosz katona elesett.

Kiemelte, hogy az orosz különleges erők megpróbálták elfoglalni az egyik legfontosabb repülőteret, de az ukrán hadsereg visszaverte őket.

11:55 2022.02.25.

Emelkedik a gamma-sugárzás szintje Csernobilban

Az ukrán atomenergia-ügynökség szerint a szokásosnál magasabb a gamma-sugárzás szintje az orosz hadsereg által elfoglalt csernobili nukleáris erőmű környékén.

A hivatal arról számolt be pénteken, hogy az emelkedést a nehéz katonai járművek áthaladása és a radioaktív por levegőbe jutása eredményezhette. További részleteket nem közöltek.

Az orosz csapatok heves harcok után csütörtökön elfoglalták a 2000-ben végleg leállított csernobili atomerőművet, ahol 1986 áprilisában Európa legsúlyosabb nukleáris balesete történt.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt állította, hogy ukrán nacionalista alakulatoktól vagy más terrorista szervezetektől védik a létesítményt. Illetve hozzátette, hogy a sugárzás szintje teljesen normális.

A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tájékoztatása szerint az ukrán kormány értesítést küldött a történtekről, s arról, hogy nem történt „rombolás” a Kijevtől 130 kilométerre északra fekvő létesítményben.

"Mély aggodalommal figyeljük az ukrajnai helyzetet és a legnagyobb önmegtartóztatásra szólítja fel a feleket, hogy elkerüljenek minden lépést, amely az ország nukleáris létesítményeit veszélyeztetné" - áll a közleményben.

A csernobili atomerőmű sérült reaktorára helyezett védőburok 2021. április 13-án
A csernobili atomerőmű sérült reaktorára helyezett védőburok 2021. április 13-án

11:49 2022.02.25.

A háború ellenére az áprilisi választásokra készül az NVI Ukrajnában

Folyamatos a kárpátaljai magyarok névjegyzékbe vétele. A Nemzeti Választási Iroda szerint az ukrajnai magyarok élhetnek választójogukkal a külképviseleteken, annak ellenére hogy kitört a háború.

„A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, de azzal együtt is a választások előkészítésén dolgozik, hogy a híradások szerint percről percre változik a helyzet Ukrajnában. Ez igaz arra a három, Ukrajna területén lévő külképviseletre is, ahol a magyarok a tervek szerint élhetnek választójogukkal. Folyamatos a névjegyzékbe vétel, az aktuális külképviseleti névjegyzéket érintő információk pedig a Választás.hu oldalon is láthatók” – válaszolt megkeresésünkre a Nemzeti Választási Iroda.

Tegnap Ukrajnában elrendelték a hadiállapot bevezetését, ami azt is jelenti, hogy a katonai mozgósítás miatt a 18–60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Ukrajna területét.

A Nemzeti Választási Iroda arra a kérdésünkre, hogy hadiállapotban hogyan szervezik meg az ukrajnai külképviseleteken a választást, nem adott egyértelmű választ.

„Az iroda közvetlenül, folyamatosan egyeztet a Külgazdasági és Külügyminisztérium illetékeseivel, és szükség esetén közösen intézkedünk a külképviseleteket érintő, választással kapcsolatos lépések ügyében” – írta az NVI.

Az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke, Zubánics László azt mondta a Szabad Európának: békeidőben Kárpátaljáról tizenötezer levélszavazóra számíthattak a pártok a magyarországi országgyűlési választásokon.

Továbbiak betöltése

XS
SM
MD
LG