Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákkal használja ki a hézagokat az orosz légvédelemben


A Maxar Technologies műholdas felvételén orosz bombázók sorakoznak az Engels Légi Bázison, Szaratov közelében 2022. december 4-én
A Maxar Technologies műholdas felvételén orosz bombázók sorakoznak az Engels Légi Bázison, Szaratov közelében 2022. december 4-én

A harmadik orosz repülőtér borult lángokba kedden egy dróntámadástól egy nappal azután, hogy Ukrajna két orosz légi bázis elleni támadásaival bizonyította nyilvánvaló új képességét arra, hogy több száz kilométer mélyen behatoljon az orosz légtérbe.

Az Ukrajnához közeli orosz Kurszk város tisztviselői a legutóbbi légicsapást követően kedden hajnalban egy repülőtér felett gomolygó fekete füstről tettek közzé felvételeket. A kormányzó közölte, hogy egy olajtároló tartály gyulladt meg, de sérültek nincsenek.

Egy nappal korábban Oroszország megerősítette, hogy Ukrajnától több száz kilométerre találat érte az orosz stratégiai bombázóflottának otthont adó Engels légi bázist és Rjazanyt alig néhány órás autóútra Moszkvától. Azt mondták, szovjet korszakból származó drónok csapódtak be.

Kijev közvetlenül nem vállalta a felelősséget a csapásokért, de ünnepelte őket.

„Ha Oroszország úgy értékeli, hogy ezek szándékos támadások voltak, akkor valószínűleg fegyveres erői legjelentősebb stratégiai kudarcai közé sorolja az incidenseket Ukrajna megtámadása óta” – közölte kedden a brit védelmi minisztérium.

„Az orosz parancsnoki lánc vélhetően megpróbálja azonosítani és szigorúan elmarasztalni azokat az orosz tiszteket, akiket felelősnek tart azért, hogy ez megtörténhetett.”

Akár Moszkvát is

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy három katona vesztette életét a rjazanyi támadásban. Bár a támadások katonai célpontokat értek, terrorizmusként írták le őket, és azt mondták, hogy a cél a nagy hatótávolságú repülőgépek kiiktatása volt.

A The New York Times egy magas rangú ukrán tisztségviselőre hivatkozva azt írta, hogy a hétfői támadásokban részt vevő drónokat Ukrajna területéről indították, és a légicsapások közül legalább egyet a bázishoz közeli különleges erők segítségével hajtottak végre.

Ukrajna soha nem ismeri el a felelősségét az Oroszországon belüli támadásokért. Oleszkij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a légicsapásokkal kapcsolatos kérdésre felidézett egy régi viccet az óvatlan dohányzásról.

„Az oroszok nagyon gyakran dohányoznak olyan helyeken, ahol tilos” – mondta.

Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó ennél továbbment: megjegyezte, hogy az Engels Oroszország egyetlen olyan támaszpontja, amely teljesen felszerelt ahhoz, hogy ott állomásoztassák az Ukrajna elleni támadásokhoz használt hatalmas bombázók flottáját.

„Megpróbálják majd elosztani a stratégiai repülőgépeket a repterekre, de mindez bonyolítja az Ukrajna elleni hadműveletet. Tegnap a »sikertelen dohányzásuknak« köszönhetően nagyon nagy eredményt értünk el” – mondta.

Orosz kommentátorok a közösségi médiában azt írták, hogy ha Ukrajna ilyen messzire találatot tud bevinni Oroszországon belül, akkor Moszkvát is eltalálhatja.

Ehhez kapcsolódóan: „Hullunk, mint a legyek” – Egy távoli orosz falu a férfiak hiányával küzd a háború idején

Hatszáz kilométerre a legközelebbi ukrán területtől

Az Engels támaszponton állomásoztatott hatalmas méretű, nagy hatótávolságú Tupoljev bombázók Oroszország stratégiai nukleáris arzenáljának jelentős részét képezik, hasonlóak a hidegháború idején bevetett amerikai B–52-esekhez. Oroszország október óta használta őket Ukrajna energiahálózatának megsemmisítésére indított, szinte heti rendszerességű, rakétatámadásokkal végzett hadjáratában.

A Szaratov város közelében található Engels támaszpont legalább hatszáz kilométerre van a legközelebbi ukrán területtől.

Oroszország közölte, hogy a hétfői támadásokra „az ukrán katonai irányítórendszer elleni hatalmas csapással” válaszolt, bár nem azonosított konkrét katonai célpontokat, és Ukrajna szerint a polgári infrastruktúrát érték a légicsapások.

A rakéták Ukrajna-szerte otthonokat romboltak le és fosztottak meg az áramtól, de hatásuk a jelek szerint kevésbé volt súlyos, mint a múlt havi támadásoké, amelyek ukránok millióit taszították sötétségbe és hidegbe.

Az ukrán légierő közölte, hogy több mint hatvan rakétát lőtt le a mintegy hetvenből. Volodimir Zelenszkij elnök szerint legalább négy ember meghalt.

Nyáron minden más

Egy rakéta hatalmas krátert hozott létre a dél-ukrajnai Zaporizzsja városától mintegy 25 kilométerre keletre fekvő Novoszofijka faluban, és teljesen földig rombolt egy közeli házat. A mentők két holttestet vittek el egy megsemmisült autó mellől.

A 62 éves Olha Trosina azt mondta, hogy a halottak a szomszédai voltak, és az autó mellett álltak, miután kikísérték a fiukat és a menyüket, amikor a rakéta becsapódott. Mivel a házakat lerombolták, és itt a tél, fogalma sincs, hová mehetne.

„Nincs hova visszamennünk – mondja. – Jó lenne, ha tavasz vagy nyár lenne. Tehetnénk valamit, ha meleg volna az idő. De most mit csináljak?”

Zelenszkij kedden meglátogatta az ukrán csapatokat az ország keleti részén fekvő Donyec-medencei régióban, ahol a háború legsúlyosabb harcai voltak.

Dicsérte a katonákat szelfivideójában, amelyet egy útjelző tábla előtt forgatott a Szlovjanszk melletti úton, Bahmut közelében. A várost az orosz erők hetek óta próbálják bekeríteni a háború egyik legvéresebb hadjáratában. Más videókban az elnök érmeket adott át, és katonákkal rázott kezet egy hangárban.

Kirilo Budanov, az ukrán Védelmi Hírszerző Ügynökség vezetője azt mondta, hogy Moszkvának csak néhány nagyobb támadásra elég rakétája maradt, mielőtt mind elfogyna.

Ehhez kapcsolódóan: Moszkvaiakat kérdeztünk: Mit nyert vagy vesztett Oroszország Ukrajna megtámadásával?

Ellenállás van, tárgyalás nincs

Oroszország katonai indokokkal magyarázza az ukrajnai civil infrastruktúra elleni támadásokat. Kijev szerint a légicsapások célja az, hogy a civileknek ártsanak, ami háborús bűn.

„Egy dolgot nem értenek – az ilyen rakétacsapások csak növelik az ellenállásunkat” – mondta Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

Nem folynak politikai tárgyalások a háború befejezéséről. Moszkva kitart amellett, hogy nem fog tárgyalni, hacsak Kijev és a Nyugat el nem fogadja szuverenitását a magáénak tartott ukrán területek felett, miközben Kijev szerint Oroszországnak fel kell adnia Ukrajna egész területét.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden azt mondta, hogy a tárgyalások csak akkor lehetségesek, ha Oroszország eléri „különleges katonai műveletének” általa nem meghatározott céljait.

„Oroszországnak el kell érnie a kitűzött célokat, és el is fogja érni őket – mondta. – Ami a bármilyen tárgyalások lehetőségét illeti, jelenleg nem látunk ilyet, ahogy már többször elmondtuk.”

Készült a Reuters összeállításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG