A litván miniszterelnök is Ukrajnába utazott
Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök a legújabb nyugati vezető, aki Ukrajnába látogatott, hogy kifejezze támogatását az oroszok által megtámadott nemzetnek.
„Borogyankában kezdődött ma az ukrajnai látogatásom. Nincsenek szavak, amelyekkel le lehetne írni, amit láttam és éreztem”– írta Šimonytė Twitteren. Olyan fotót is közzétett, amelyen egy orosz bomba által ütött lyukat néz egy sokemeletes lakóházon, a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyankában.
Az előre nem bejelentett látogatáson várhatóan találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki kedden a litván parlament előtt tervez felszólalni.
Oroszország nem szünetelteti az ukrajnai hadműveletet a béketárgyalások alatt
Oroszország nem szünetelteti ukrajnai hadműveletét a béketárgyalások következő fordulóira – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn.
Orosz tisztviselők szerint a béketárgyalások Ukrajnával nem haladnak olyan gyorsan, mint szeretnék, és azzal vádolják a Nyugatot, hogy megpróbálják kisiklatni a tárgyalásokat a háborús bűnök vádjával az orosz katonákkal szemben, amelyeket Moszkva tagad.
Az orosz állami televíziónak adott interjúban Lavrov azt mondta: nem lát okot arra, hogy ne folytassák a tárgyalásokat Ukrajnával, de hangsúlyozta, hogy Moszkva nem állítja le katonai műveletét a tárgyalások idejére.
Lavrov közölte: Vlagyimir Putyin elnök az első tárgyalási forduló idejére rendelte el a katonai akciók felfüggesztését február végén, de Moszkva álláspontja azóta megváltozott.
„Miután megtapasztaltuk, hogy az ukránok nem tervezték viszonozni, olyan döntés született, hogy a tárgyalások következő fordulóiban nem lesz szünet a katonai akcióban, amíg meg nem születik a végleges megállapodás” – fogalmazott az orosz külügyminiszter.
Uniós tagállamok lét és fél millió eurót adnak az ukrajnai háborús bűncselekmények kivizsgálására
Három uniós tagálam két és fél millió eurót (950 millió forint) ad a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), amely az ukrajnai háborús bűncselekmények gyanúját vizsgálja.
Németország, Hollandia és Svédország külügyminiszterei azután közölték ezt, hogy hétfőn találkoztak az ICC főügyészével, Karim Khannal más uniós tagállamokkal közösen.
Khan már március elején, egy héttel az orosz támadás után bejelentette, hogy hivatala aktív nyomozást indított az esetleges háborús bűnök miatt Ukrajnában.
A Kijev melletti Bucsa városában áprilisban kiderült atrocitások és a múlt héten egy zsúfolt vasútállomáson történt halálos rakétatámadás felgyorsította a lépéseket a vizsgálatok támogatására.
A nyomozást az ukrán ügyészség vezeti, kiegészülve több, uniós országból érkező igazságügyi szakértővel.
Az Európai Unió a múlt héten jelentette be, hogy 7,5 millió eurót (2,8 milliárd forint) ad ukrán ügyészek képzésére a feltételezett háborús bűnök kivizsgálásához.
Szlovákia cáfolta, hogy Oroszország kilőtte volna az Ukrajnába küldött légvédelmi rendszerét
Eduard Heger szlovák miniszterelnök szóvivője cáfolta, hogy az orosz hadsereg megsemmisítette volna azokat az S–300-as rakétaütegeket, amelyeket előző héten átadtak Ukrajnának.
„A mi S–300-as rendszerünket nem pusztították el” – szögezte le hétfőn Ľubica Janíková, hozzátéve, hogy az ezzel ellentétes hírek nem igazak.
Oroszország korábban arról számolt be, hogy négy darab rakétaüteget lőttek ki az ukrajnai Dnyipro város peremén vasárnap Kalibr típusú, tengerről indított manőverező robotrepülőgépekkel.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője azt is közölte, hogy a támadásban mintegy huszonöt ukrán katona vesztette életét.
Tájékoztatása szerint a most megsemmisített légvédelmi rendszereket az ukrán hadsereg egy európai országtól kapta.
Előző héten Szlovákia bejelentette, hogy szovjet gyártmányú S–300-as rakétaütegeket küldött Ukrajnának.