Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter április 7-én Brüsszelben, a NATO-külügyminiszterek tanácsülésének második napján tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Ukrajna a fegyverszállítások növelését kérte a védelmi szövetségtől.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt mondta, hogy az ukrajnai háború újabb szakaszába lépett, és elhúzódó, akár évekig tartó háborús helyzetre kell készülni. A NATO szervezetként viszont most is azt deklarálta, hogy nem résztvevője a konfliktusnak, és nem is szállít fegyvert Ukrajnának.
Szijjártó szerint a tagállamok egyetértettek abban, hogy meg kell akadályozni, hogy a háború Ukrajna határain túlterjedjen. A magyar diplomácia vezetője megerősítette: Magyarország nem engedi meg a közvetlen fegyverszállítást Ukrajna felé.
Németországban is vizsgálatot indítanának háborús bűnök miatt Putyin és társai ellen
Két volt német miniszter dokumentumokat nyújtott be szövetségi ügyészeknek annak érdekében, hogy indítsanak vizsgálatot háborús bűnök miatt orosz tisztviselők, köztük Vlagyimir Putyin elnök ellen. Közölték, hogy a külföldön elkövetett súlyos bűncselekmények ügyében vádemelést lehetővé tevő német törvényeket kívánják felhasználni az ukrajnai kegyetlenségek vélt felelőseinek bíróság elé állításához.
Az egyetemes joghatóság németországi alkalmazása már egy magas rangú szíriai tisztviselő elítéléséhez vezetett emberiség elleni bűncselekmények miatt idén.
Nikolaos Gazeas ügyvéd, aki összeállította a 140 oldalas büntetőfeljelentést, azt mondta, hogy az nemcsak az orosz vezetést, köztük Putyint és biztonsági tanácsának 32 tagját célozza meg, hanem „az orosz hadsereg tagjainak egész sorát” is.
A feljelentésben részletezett bűncselekmények az atomerőmű elleni támadástól a mariupoli szülészeti kórház bombázásáig terjednek – tette hozzá. Közölte, hogy a szövetségi ügyészek a titkosszolgálatok által megszerzett információkat is felhasználhatják, amikor eldöntik, hogy indítanak-e eljárást. Konkrétan a Der Spiegel hetilap április 7-i jelentésére hivatkozott, amely szerint a német külföldi hírszerzőügynökség olyan rádióüzeneteket hallgatott le orosz katonák között, amelyekben bucsai civilek meggyilkolását taglalják.
Miközben a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészei is nyomozást indítottak a lehetséges ukrajnai háborús bűnök ügyében, Gazeas szerint van értelmük a párhuzamos, több joghatóságban lefolytatott vizsgálatoknak, kölcsönösen erősíthetik egymást.
Folytatódnak a harcok Mariupolban
Folytatódnak a harcok az ostromlott Mariupol kikötővárosban, ahol kudarcot vallottak az erőfeszítések a humanitárius folyosók létrehozására a civilek biztonságos evakuálása érdekében.
A város polgármestere, Vadim Bojcsenko a BBC-nek adott szerdai interjúban pokolként írta le a helyzetet – becslése szerint legalább 120.000 lakos esett csapdába áram, folyóvíz és gáz nélkül.
A város lakossága a háború kezdetén több mint négyszázezer volt.
„Most már csak annyit kell tennünk, hogy biztonságosan evakuáljuk az embereket” – mondja Bojcsenko. A Mariupolról készült képeken egy romváros látható, Bojcsenko szerint legalább ötezer ember vesztette életét a hetekig tartó könyörtelen orosz bombázásokban.
Hozzátette, hogy a város egyik nagy kórházának személyzetét és betegeit a közelmúltban erőszakkal orosz ellenőrzés alatt álló területre hurcolták.
A polgármester azt is állítja – bizonyíték bemutatása nélkül –, hogy az orosz erők úgy próbálták elrejteni a bűncselekmények lehetséges bizonyítékait, hogy holttesteket hurcoltak el az utcákról, sőt mobilkrematóriumokat használtak a városban.
Maga a polgármester már nincs Mariupolban, amelyet több mint egy hónapja zártak körbe az orosz csapatok. Friss információkkal az ott maradt városlakók látják el.
Felfüggesztették Oroszország tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, válaszul Oroszország azonnali hatállyal lemondott tanácsi tagságáról
Az ENSZ közgyűlése csütörtökön elfogadta azt a határozatot, amellyel felfüggesztette Oroszország tagságát a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában az orosz katonai csapatok által elkövetett „emberi jogi visszaélésekről, valamint az emberi jogok jelentős és szisztematikus megsértéséről” szóló jelentések miatt.
A 193 tagú ENSZ-közgyűlésben az Egyesült Államok vezetésével napirendre tűzött, kétharmados többséget igénylő szavazáson 93 tagállam, köztük Magyarország támogatta a határozattervezetet, 24 ország szavazott nemmel, míg 58 tagállam tartózkodott.
Válaszul Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese bejelentette, hogy Oroszország azonnali hatállyal lemond tanácsi tagságáról.