Húsz ukránt vitt haza magával a japán külügyminiszter Lengyelországból
Josimasa Hayashi japán külügyminiszter kedden húsz ukránnal tért vissza Tokióba Lengyelországból, akik az Oroszország által indított háború elől menekültek el. Japán ezzel lépéssel is azt jelzi, hogy nagyobb szerepet kíván játszani Ukrajna nemzetközi támogatásában.
Háromnapos lengyelországi látogatásán Hayashi elment az ukrán menekülteket ellátó varsói létesítményekbe, és beszélt lengyel tisztviselőkkel, nemzetközi humanitárius szervezetekkel és civil csoportokkal arról, hogyan tudna Japán támogatást nyújtani.
„Amint láttam azt a súlyos helyzetet, amellyel az orosz invázió miatt hazájukat elhagyni kényszerült ukránok szembesülnek, megerősítettem elhatározásomat, hogy Japánnak együtt kell működnie a nemzetközi közösséggel, és a lehető legnagyobb segítséget kell nyújtania, hogy amint lehetséges, visszatérhessenek a hétköznapi életükhöz” – mondta Hayashi újságíróknak.
Japánnak rendkívül szigorú menekültpolitikája van, nem hajlandó teljes mértékben befogadni a migráns munkavállalókat, ezért az ukránok befogadása szokatlan. A kormány azonban gondosan evakuáltaknak nevezi őket, és az még továbbra sem világos, hogy az ukrán helyzet megváltoztatja-e bevándorlási politikájukat.
Tokió szerint a 20 evakuált legalább hat hónapig maradhat Japánban, és szükség esetén további támogatásokat is nyújt nekik– mondta Jun Tsushima igazságügyi miniszter-helyettes, aki elkísérte Hayashit Varsóba.
Tokió korábban már befogadott háromszáz ukránt, annak a mintegy kétezer ukránnak a rokonait, akik Japánban élnek.
A japán külügyminisztérium tisztviselői azt mondták, hogy a háború miatt elmenekült ukránok többségének van európai kapcsolata, és abban bíznak, hogy visszatérhetnek otthonaikba, amint a helyzet engedi, ezzel is arra utalva, hogy Japán nem olyan menekültként tekint a befogadott ukránokra, akiknek állandó tartózkodásra és védelemre van szükségük.
Az osztrák kancellár is Ukrajnába utazik
Karl Nehammer osztrák kancellár a következő napokban Ukrajnában találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy Ukrajna humanitárius és politikai támogatásáról tárgyaljanak – közölte az osztrák kancellári hivatal kedden.
„Biztonsági okokból további részletek nem közölhetők az utazásáról” – írják a közleményben, hozzátéve, hogy a két politikus hétfőn este telefonon egyeztettek.
Moldova nemzetközi támogatást kér
Moldova miniszterelnöke szerint, szegény, kelet-európai nemzetének jelentős nemzetközi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy megbirkózzon a szomszédos Ukrajnából érkező menekültáradattal.
Natalia Gavrilita a keddi berlini donorkonferencián azt mondta, hogy Moldova mintegy százezer ukrán menekültről gondoskodik, mintegy negyedéről azoknak, akik február vége óta érkeztek az országba.
Gavrilita elmondta, hogy a 2,5 millió lakosú Moldova a köz- és a magánszektor „példátlan mozgósításának” köszönhetően próbált megfelelő körülményeket biztosítani a menekülteknek.
Hozzátette, hogy „a menekültáradat kezelése az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a moldovai kormány szembesül az elmúlt három évtizedben”.
Közölte, hogy a pénzügyi támogatáson túl Moldovának segítségre van szüksége ahhoz, hogy megépüljön Románia irányába a villamosenergia-hálózat összekötése. Arra kérte az Európai Uniót, hogy nyissa meg piacát a Moldovából származó mezőgazdasági importok előtt, miután elfordultak Oroszországtól.
Erősödő légicsapások Kelet-Ukrajnában
A kelet-ukrajnai Kramatorszk várost súlyos orosz légicsapások érték, ami annak a jele, hogy Moszkva a Kijev környékén elszenvedett kudarcsorozat után az ország délkeleti részére összpontosítja Ukrajna elleni háborúját.
Az egyik légitámadás április 5-én, helyi idő szerint hajnali 3 óra körül megrongált egy iskolát a városközpontban – jelentette az AFP hírügynökség egyik helyszíni riporterére hivatkozva.
A légicsapás egy nagy, körülbelül 10 méter széles parázsló krátert hagyott a sérült iskolaépület mellett, és a támadás során az épület számos ablaka kitört – mondta a riporter.
Áldozatokról eddig nem érkezett jelentés.
Hetek óta ezek voltak az első légicsapások a városközpontban. Kramatorszkot eddig nagyrészt megkímélték az olyan mértékű pusztítástól, ami a többi kelet-ukrajnai várost, például Harkivot érte, mióta Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát.