Húsz ukránt vitt haza magával a japán külügyminiszter Lengyelországból
Josimasa Hayashi japán külügyminiszter kedden húsz ukránnal tért vissza Tokióba Lengyelországból, akik az Oroszország által indított háború elől menekültek el. Japán ezzel lépéssel is azt jelzi, hogy nagyobb szerepet kíván játszani Ukrajna nemzetközi támogatásában.
Háromnapos lengyelországi látogatásán Hayashi elment az ukrán menekülteket ellátó varsói létesítményekbe, és beszélt lengyel tisztviselőkkel, nemzetközi humanitárius szervezetekkel és civil csoportokkal arról, hogyan tudna Japán támogatást nyújtani.
„Amint láttam azt a súlyos helyzetet, amellyel az orosz invázió miatt hazájukat elhagyni kényszerült ukránok szembesülnek, megerősítettem elhatározásomat, hogy Japánnak együtt kell működnie a nemzetközi közösséggel, és a lehető legnagyobb segítséget kell nyújtania, hogy amint lehetséges, visszatérhessenek a hétköznapi életükhöz” – mondta Hayashi újságíróknak.
Japánnak rendkívül szigorú menekültpolitikája van, nem hajlandó teljes mértékben befogadni a migráns munkavállalókat, ezért az ukránok befogadása szokatlan. A kormány azonban gondosan evakuáltaknak nevezi őket, és az még továbbra sem világos, hogy az ukrán helyzet megváltoztatja-e bevándorlási politikájukat.
Tokió szerint a 20 evakuált legalább hat hónapig maradhat Japánban, és szükség esetén további támogatásokat is nyújt nekik– mondta Jun Tsushima igazságügyi miniszter-helyettes, aki elkísérte Hayashit Varsóba.
Tokió korábban már befogadott háromszáz ukránt, annak a mintegy kétezer ukránnak a rokonait, akik Japánban élnek.
A japán külügyminisztérium tisztviselői azt mondták, hogy a háború miatt elmenekült ukránok többségének van európai kapcsolata, és abban bíznak, hogy visszatérhetnek otthonaikba, amint a helyzet engedi, ezzel is arra utalva, hogy Japán nem olyan menekültként tekint a befogadott ukránokra, akiknek állandó tartózkodásra és védelemre van szükségük.
A német elnök elismerte, hogy hibázott Oroszországgal kapcsolatban
A német elnök elismerte, hogy hibázott az Oroszországgal szembeni politikájában, korábbi, külügyminiszteri munkájában.
Frank-Walter Steinmeier államfő kétszer volt Angela Merkel korábbi kancellár külügyminisztere, legutóbb 2013 és 2017 között, előtte pedig Gerhard Schröder volt kancellár kabinetfőnöke volt. Abban az időben Németország párbeszédre törekedett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és szoros kapcsolatban voltak energiaügyekben.
„Sok szempontból is kudarcot vallottunk”, például abban, hogy Oroszországot a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartására mozdítsuk előre – mondta Steinmeier a ZDF televíziónak kedden.
Az elnök elismerte, hogy Moszkvát az európai országok „eltérően értékelték”. Hozzátette: „Az az igazság, hogy komolyabban kellett volna vennünk kelet-európai partnereink figyelmeztetéseit, különös a 2014 utáni időszakban” és az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésekor.
Hiba volt a ragaszkodás ehhez a projekthez, amely „sok hitelbe és hitelességbe” került Németországnak Kelet-Európában – mondta Steinmeier. Olaf Scholz kancellár még azon a héten felfüggesztette az éppen elkészült Északi Áramlat 2 üzembehelyezését, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Dánia kiutasít 15 orosz diplomatát
Dánia kiutasít 15 orosz titkosszolgálati tisztet, akik Oroszország koppenhágai nagykövetségén dolgoztak – közölte az ország külügyminisztériuma.
Az orosz nagykövetet kedden tájékoztatták a döntésről. Dánia határozottan elítéli „Oroszország brutalitását az ukrán civilek ellen Bucsában” – közölte a minisztérium, hangsúlyozva, hogy „a civilek elleni szándékos támadások háborús bűnnek számítanak”.
A tiszteknek két hetük van elhagyniuk Dániát. „Az érintettek olyan kockázatot jelentenek a nemzetbiztonságunkra nézve, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül” – mondta Jeppe Kofod külügyminiszter.
A lépés azt követően történt, hogy hétfőn Franciaország és Németország is több tucat, diplomáciai státusszal rendelkező orosz kiutasítását jelentette be.
Franciaország 35 orosz kiutasítását tervezi. A francia külügyminisztérium nemzetbiztonsági okokkal magyarázta a lépést, mondván, hogy az orosz diplomaták „tevékenysége ellentétes biztonsági érdekeikkel”. Részleteket nem közöltek.