Lettország szerint Oroszország népirtást hajt végre Ukrajnában
A rigai parlament csütörtökön elfogadott nyilatkozatában kimondták, hogy Oroszország népirtás hajt végre Ukrajnában, illetve felszólították az Európai Uniót az orosz energiahordozók importjának azonnali beszüntetésére.
A törvényhozásban egyhangúlag megszavazott dokumentum szerint a háborús bűncselekményeket számos, Bucsában, Irpinyben, Mariupolban és máshol gyűjtött bizonyíték alátámasztja.
Mint írták, Lettország az ENSZ, az Európa Tanács, az Európai Unió és a NATO tagjaként nem fogadhatja el Oroszország cselekedeteit.
Néhány órával később a szomszédos Észtország parlamentje hasonló állásfoglalást hagyott jóvá. (AP)
ENSZ: 7,7 millióan élnek belső migrációban Ukrajnán belül
Az ENSZ migrációs ügynöksége szerint 7,7 millióra nőtt azoknak a száma, akik elhagyni kényszerültek a lakóhelyüket Ukrajnában orosz invázió kezdete óta.
A genfi székhelyű Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) csütörtökön közölte, hogy április első 17 napjában több mint 600 ezer ember hagyta el otthonát az országban.
Előző nap az ENSZ menekültügyi ügynöksége arról számolt be, hogy több mint 5 millióra nőtt azok száma, akik elmenekültek Ukrajnából a háború február 24-i kezdete óta.
Az IOM tájékoztatása szerint a belső menekültek több mint fele – főként az ország keleti részén – nem jut hozzá bizonyos élelmiszerekhez. Szerinte a legégetőbb problémát a készpénzhiány, a hozzáférés a pénzügyi támogatáshoz és a gyógyszerek jelentik.
Ukrajnában a háború előtt 44 millióan éltek. (AP)
A svéd kormány igyekszik felgyorsítani a vitát a NATO-tagságról
Az eredetileg tervezettnél korábban lát napvilágot az a svéd biztonsági jelentés, amely a többi közt a NATO-csatlakozás következményeivel is foglalkozik, az ország ugyanis igyekszik felgyorsítani a döntést lehetséges NATO-tagságáról – mondta Ann Linde svéd külügyminiszter egy rádióinterjúban csütörtökön.
Svédországra nyomás nehezedik, hogy feltárja a mérlegelés eredményét, nem utolsósorban azért, mert Finnország már közzétett egy elemzést saját potenciális NATO-tagságáról.
Mindazonáltal, mondta, minden rövid és hosszú távú szempontot számításba kell venni.
A lehetséges NATO-tagság körüli vita mindkét országban sürgetővé vált az Ukrajna elleni orosz invázió fényében.
Oroszország óva intette Svédországot és Finnországot a csatlakozástól. A két országban jelentősen megemelkedett a NATO-tagság támogatottsága az invázió óta.
Svédországban a kérdés korábban három, szinte egyforma méretű táborra osztotta a szavazókat: a támogatókra, az ellenzőkre és a bizonytalanokra. A Novus Institute csütörtökön közzétett kutatása szerint a megkérdezettek 51%-a támogatja és csak 24%-a ellenzi most a NATO-tagságot. (dpa)
Lemondott az orosz Lukoil energiaóriás alapítója a szankciók miatt
Lemondott Vagit Alekperov, a Lukoil, a legnagyobb magánkézben lévő orosz olajtársaság alapítója és társtulajdonosa, néhány nappal azután, hogy más orosz iparmágnásokkal együtt Ausztrália és az Egyesült Királyság szankciókkal sújtotta Moszkva ukrajnai inváziója miatt.
A Lukoil április 21-i közleménye szerint a 71 éves milliárdos úgy döntött, hogy lemond a cég elnöki posztjáról és a Lukoil igazgatótanácsi tagságáról. A lépést nem indokolta.
Alekperov nem többségi tulajdonos, de közvetlenül birtokolja a társaság szavazati jogot biztosító részvényeinek 3,12 százalékát, valamint különböző alapokon keresztül további 5,43 százalékot a szavazati joggal nem járó részvényekből.
Alekperov 1993. április 5. óta volt a Lukoil vezérigazgatója, akkor vált a Lukoil magáncéggé.
Ő is azok között az orosz tisztviselők és iparmágnás között van, akiket április 8-án Ausztrália, április 13-án pedig az Egyesült Királyság szankcionált az Oroszország által indított ukrajnai háború miatt. (RFL/RE)