Eltilthatják az orosz és belarusz teniszezőket a wimbledoni Grand Slam-tornáról
Több sajtójelentésben is arról írtak meg nevezett forrásokra hivatkozva, hogy a füves pályás verseny házigazdája, az All England Lawn Tennis Club (AELTC) az ukrajnai háború miatt tárgyalásokat folytatott a brit kormánnyal a két ország játékosainak részvételéről.
A wimbledoni tenisztornát június 27. és július 10. között rendezik. Ha a kitiltás valóban életbe lép, akkor olyan teniszezők hiányoznak majd a mezőnyből, mint a világranglistán második Danyiil Medvegyev vagy nyolcadik Andrej Rubljov, illetve a nőknél Anasztaszija Pavljucsenkova.
A Kreml dühösen reagált a hírekre, az intézkedést elfogadhatatlannak nevezte.
A háború kitörését követően a sportág világszervezetei eltiltották az orosz és belarusz válogatottakat a nemzetközi versenysorozatoktól, a játékosok azonban egyénileg részt vehetnek a tornákon, igaz, országuk zászlaját nem használhatják.
Mintegy félmilliót ukránt deportálhattak beleegyezésük nélkül Oroszországba
Erről Mikita Poturajev, a kijevi törvényhozás humanitárius bizottságának elnöke számolt be, amikor virtuálisan bejelentkezett az Európai Parlament (EP) szerdai ülésén, de bizonyítékokat nem mutatott be.
„Sajnos jelenleg nem áll módunkban kapcsolatba lépni ezekkel az emberekkel” – mondta, felszólítva a Nemzetközi Vöröskeresztet a kapcsolatfelvételre.
A Reuters hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíteni az Ukrajnából Oroszországba szállítottak számát.
Az 1949-es genfi egyezmény határozottan tiltja, háborús bűncselekményként határozza meg a polgári lakosság kikényszerített áttelepítését.
Észtország szigorítja a szabályokat május 9-re
Észtország bejelentette, hogy betiltja azokat a nyilvános összejöveteleket, melyeken az emberek orosz zászlókat és katonai jelképeket vonultatnak fel a győzelem napján, május 9-én, amikor a balti ország nagyszámú orosz lakossága hagyományosan a második világháború végét ünnepli.
"Az észt állam eddig toleráns volt a május 9-i eseményekkel szemben, de Oroszország jelenlegi ukrajnai tevékenysége kizárja, hogy Észtországban nyilvános összejöveteleken adjanak hangot az agresszor állam támogatásának és háborús jelképeket jelenítsenek meg" –mondta szerdán a rendőrséget és a határőrséget irányító Elmar Vaher.
A rendőrség szerdán azt közölte, hogy a második világháború halottairól nem tilos megemlékezni az országban, de „ez nem használható fel erőszak és gyűlölet szítására emberek között”.
A tiltott jelképek között szerepel a Szovjetunió és Oroszország zászlaja és a szovjet katonai egyenruhák mellett a fekete-narancssárga Szent György-szalag is, melyet Oroszországban viselnek a Szovjetunió náci Németország felett aratott második világháborús győzelmének emlékére.
A tilalom május 10-ig érvényes, és a fővárosra, Tallinnra és környékére vonatkozik.
Észtország 1,3 milliós lakosságának körülbelül 25%-át teszik ki az oroszok, akik évről évre összegyűlnek május 9-én, hogy virágot helyezzenek el a tallinni Bronz Katona szobránál, amely a Vörös Hadsereg azon katonáinak állít emléket, akik a 2. világháború észtországi csatáiban estek el. (AP)
Oroszország még nagyobb titokban kívánja tartani a háborús veszteségeit
Az orosz védelmi minisztérium kezdeményezte, hogy a fegyveres erők Ukrajnában elesett tagjainak rokonai mostantól ne a polgári, hanem a katonai hatóságoknál igényeljenek kártérítést.
Moszkva még békeidőben is bizalmas adatként kezeli a katonai veszteségeket, az ukrajnai állásról szóló hivatalos számokat pedig már csaknem négy hete nem frissítették.
A tárca friss javaslata értelmében a kártérítéseket ezentúl a hadsereg felügyelné a polgári hatóságok helyett. Mint írták, ennek célja az orosz halálos áldozatokról információkkal rendelkező emberek körének további korlátozása.
Az utoljára közölt adatok szerint az invázió február 24-i kezdetétől március 25-ig 1351 orosz katona vesztette életét, 3825 pedig megsebesült Ukrajnában. (Reuters)