Az ENSZ szerint 5 millióan menekültek el Ukrajnából
Az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerint több mint 5 millió ember menekült el Ukrajnából az orosz invázió február 24-i kezdete óta.
Az ENSZ genfi székhelyű Menekültügyi Főbiztossága szerdán 5,01 millióra tette a menekültek teljes számát.
Ennek több mint a fele, mintegy 2,8 millió ember először Lengyelországba menekült. Sokan ott is maradtak, de azt nem tudni, hogy hányan utaztak tovább. Az Európai Unión belül csekély a határellenőrzés.
Az UNHCR március 30-án még azt közölte, hogy 4 millió ember menekült el Ukrajnából. A kiáramlás valamivel lassúbb volt az elmúlt hetekben, mint a háború elején.
Az ENSZ szerint a menekültek mellett több mint 7 millió ember hagyta el az otthonát Ukrajnán belül.
Az ország lakossága a háború előtt 44 milliós volt. (AP)
Kreml: nehézségekkel néz szembe az orosz fémipar
Az érintett vállalatok a „barátságtalan országok” ellenséges magatartása miatt nehézségekkel néznek szembe, ezért a moszkvai kormány intézkedéseket tervez a helyzet megoldása érdekében – közölte a Kreml szóvivője szerdán.
„A világ vezetői között vagyunk ezen iparágban, cégeink azonban ellenséges hozzállással, bizonyos nehézségekkel néznek szembe” – mondta Dmitrij Peszkov.
Oroszország jelentős szereplő egyebek mellett az alumínium, a nikkel, a palládium, a réz, az acél és az arany globális piacán is.
A Nyugat az ukrajnai háború miatt foganatosított szankcióival eddig nem vette célba közvetlenül ezen szektor cégeit, hogy ne okozzon ellátási zavarokat és áremelkedést világszerte. Ennek ellenére számos bank, szállítmányozási és egyéb vállalat elkezdte leépíteni kapcsolatait az eddigi orosz partnerekkel. A helyzetet ráadásul az is súlyosbítja, hogy nemzetközi büntetőintézkedéseket rendeltek el több, orosz fémipari társaságokban nagy részesedéssel rendelkező oligarcha ellen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerda délután találkozik az ágazat képviselőivel. (Reuters)
Japán megvonta a legnagyobb kedvezmény elvét az orosz importra vonatkozóan
A japán parlament szerdán hivatalosan is kivonta Oroszországot az úgynevezett legnagyobb kedvezmény elve alá tartozó államok közül, ami lehetővé teszi magasabb vámok kivetését az onnan érkező termékekre.
A kereskedelmi státusz megváltoztatása a legújabb az ukrajnai háború miatt Moszkvával szemben bejelentett japán szankciók sorában. Az intézkedés várhatóan tovább fokozza a nyomást az orosz vezetésen, azonban megtorlást is maga után vonhat.
Tokió korábban több száz orosz magánszemély és szervezet vagyonát befagyasztotta, betiltotta az új beruházási és kereskedelmi szerződéseket, ahogy a katonai célokra is felhasználható termékek exportját is. Emellett bejelentették, hogy megkezdik az orosz szénimport kivezetését, valamint kiutasítottak nyolc orosz diplomatát, akik épp szerdán hagyták el az országot.
Elemzők szerint Japán részben azért áll bele ilyen határozottan a nemzetközi szankciókba, mert tart az invázió kelet-ázsiai kihatásától, miután Kína egyre agresszívebben lép fel a térségben. (AP)
Több mint ezer célpontot támadott szerdára virradóra az orosz hadsereg
A moszkvai védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az orosz hadsereg kedd éjszaka 1053 katonai célpontra mért csapást Ukrajnában, megsemmisítve egyebek mellett 106 lőállást. (Reuters)