A dán kormányfő szerint az ukrán menekülteknek haza kell menniük, amint lehet
Mette Frederiksen dán miniszterelnök kedden azt mondta, hogy az ukrán menekülteket nem kell integrálni a dán társadalomba, hanem vissza kell térniük Ukrajnába, amint lehet, és segíteniük kell szülőföldjük mielőbbi újjáépítését.
„Menekültnek lenni átmeneti állapot, ezért vissza kell térnetek és segítenetek kell a szülőföldetek újjáépítésében, amint lehet. Ez lehetőséget ad arra, hogy segítsünk más menekülteknek” – mondta Frederiksen egy parlamenti vita során.
Egy újonnan elfogadott törvény értelmében az ukrán menekültek két évig tartózkodhatnak Dániában, és ez idő alatt dolgozhatnak, tanulhatnak, és az egészségügyi szolgáltatásokhoz is hozzáférhetnek.
(AP)
Ukrajna nagyobb kínai szerepvállalást sürgeti a háború megállításában
Ukrajna azt akarja, hogy Kína „figyelemreméltóbb szerepet” játsszon az Oroszország által indított háború megállításában, és egyúttal Ukrajna biztonságának jövőbeli garantálója is legyen – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik magas rangú munkatársa kedden.
Andrij Jermak, aki Zelenszkij irodáját vezeti, azt is elmondta, hogy "nagyon hamarosan" párbeszédre számít Ukrajna vezetője és Hszi Csin-ping kínai elnök között, de ezt nem fejtette ki részletesen.
Kína, a világ második legnagyobb gazdasága Ukrajna legjelentősebb kereskedelmi partnere. Ellenállt a nyugati országok nyomásának, hogy ítélje el Oroszország invázióját.
"Már láttuk Kína semleges álláspontját. És ahogy korábban is mondtam, úgy gondoljuk, hogy Kínának... észrevehetőbb szerepet kellene játszania ennek a háborúnak a befejezésében és egy új globális biztonsági rendszer felépítésében" – mondta Jermak a londoni Chatham House által szervezett virtuális sajtótájékoztatón.
"Azt is elvárjuk, hogy Kína érdemben járuljon hozzá Ukrajna új biztonsági rendszeréhez, és azt is elvárjuk, hogy Kína legyen az egyik kezes ennek a biztonsági rendszernek a keretében" – mondta tolmács segítségével.
Pentagon: Nincs jele annak, hogy orosz vegyifegyver-támadás várható Ukrajnában
Az Egyesült Államok még nem látott semmilyen konkrét jelet egy küszöbön álló orosz vegyi vagy biológiai támadásra Ukrajnában, de szorosan figyelemmel kíséri a hírszerzés információit – közölte kedden egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő.
Joe Biden elnök hétfőn – bizonyítékok felmutatása nélkül – kijelentette, hogy Oroszország hamis vádjai, miszerint Kijevnek biológiai és vegyi fegyverei vannak, azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fontolgatja, hogy maga is bevet ilyen fegyvereket az Ukrajna elleni háborúban.
Az újságíróknak névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő osztotta Biden értékelését, de hozzátette: "Semmi sem utal arra, hogy most bármi is küszöbön állna ezzel kapcsolatban."
(Reuters)
Mindennapossá váltak a katonai gyászszertartások Lvivben
Kéri a tavaly visszautasított uniós hitelt Orbán Viktor
Levélben tájékoztatta a miniszterelnök Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a magyar kormány döntéséről, hogy Magyarország kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is.
Az Európai Bizottság elnökének címzett levélben Orbán Viktor úgy fogalmaz: az Ukrajnában dúló háború példátlan kihívás elé állítja az Európai Unió tagállamait. A biztonsági kockázatokat, a humanitárius válság terheit, a konfliktus gazdasági következményeit és az uniós szankciók negatív hatásait jelentős mértékben az Európai Unió keleti határait védő országok viselik.
Orbán Viktor rendkívüli intézkedéseket követelő rendkívüli helyzetre hivatkozik, és azzal érvel, hogy Magyarország több mint 450.000 személyt fogadott eddig, akik a háború elől és a háborúból menekültek. Humanitárius segítséget nyújt az érkezőknek és a Kárpátalján élő rászorulóknak. Megerősítette keleti határainak védelmét. És mindent az unió békéje és biztonsága érdekében is teszi..
Orbán Viktor azt kérte, hogy az Európai Bizottság soron kívül hagyja jóvá az Európai Unió keleti határait védő tagállamainak Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terveit, Partnerségi Megállapodásait és operatív programjait. Kérte továbbá, hogy a Bizottság az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átcsoportosíthatósági korlátok feloldásával tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors, célzott és rugalmas felhasználását is.
A miniszterelnök levelében emlékeztetett: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2026 végéig felhasználható támogatások 30 százalékát 2022. június 30-ig újra kell osztani az aktuális gazdasági növekedési mutatók fényében. Az újraelosztás az Európai Unió keleti határait védő valamennyi tagállam számára forrásvesztéssel járna, ami egyes tagállamok esetében akár az elérhető támogatások 16 százalékát is elérheti.
Orbán Viktor szerint ez elfogadhatatlan, ezért kéri az újraelosztási rendszer felülvizsgálatát, és annak biztosítását, hogy a háborús válság terheit leginkább viselő és egyúttal az Európai Unió gazdasági növekedéséhez jelentősen hozzájáruló tagállamok ne veszítsenek uniós forrásokat. Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervében megfogalmazott fejlesztési igények mellett és annak jóváhagyási folyamatától függetlenül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához.
