Újabb orosz katonák érkeztek Ukrajnába, szélesedik a front
A tűszüneti megállapodás ellenére élénk harcokról érkeztek jelentések Ukrajna több területéről is.
Kijev környékén erős harcok voltak szombaton, ukrán tisztviselők szerint a heves bombázások és az orosz légitámadások veszélye meghiúsíthatja a kétségbeesett civilek kimenekítését más körülzárt településekről és városokból is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Oroszország új csapatokat küldött az országba, miután az ukrán erők 31 orosz zászlóaljat iktattak ki, amit az elmúlt évtizedek legnagyobb orosz katonai veszteségének nevezett. Részleteket azonban nem árult el, az állításokat nem lehet ellenőrizni.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy beszélt Olaf Scholz német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel arról, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra Melitopol város polgármesterének elengedése érdekében, akit Ukrajna szerint pénteken raboltak el az orosz erők.
„A jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló déli város több mint kétezer lakosa tiltakozott a városvezetés épülete előtt, Ivan Fedorov polgármester elengedését követelve” – mondta Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője. Oroszország nem kommentálta Fedorov ügyét, akit ukrán tisztségviselők szerint az orosz erők raboltak el, terrorizmussal kapcsolatos, hamis vádak miatt.
Zelenszkij kijelentette, hogy országa nem tudja abbahagyni a harcot, de a két hete ostromlott Mariupol déli kikötőjéből kiinduló humanitárius folyosó körül fenntartják a megbeszélt tűzszünetet, és ugyanerre szólította fel Oroszországot is. Moszkva korábban Kijevet tette felelőssé a sikertelen evakuálásokért.
Putyin február 24-én indította meg az inváziót, amelyet szinte az egész világ elítélt, és amely miatt a nyugati országok szigorú szankciókkal büntették Oroszországot.
A bombázás több ezer embert ejtett csapdába az ostromlott városokban, a harcok elől 2,5 millió ukrán menekült el a szomszédos országokba.
Fennakadás nélkül jön a gáz Oroszországból
A nyugati szankciók és a szállítás befagyasztásával kapcsolatos orosz fenyegetések ellenére a földgáz továbbra is a szerződéses mennyiségben áramlik a tranzitországon, Ukrajnán keresztül Európába – közölte az MTI.
„Szombaton ismét a szerződésben rögzített 109,5 millió köbméteres mennyiséget pumpálnak át a vezetéken” – mondta Szergej Kuprijanov, a Gazprom orosz állami energetikai vállalat szóvivője a TASZSZ hírügynökségnek. A fennálló szerződések értelmében a Gazprom évente 40 milliárd köbméter gázt szállít a csővezetéken.
Korábban Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes azzal fenyegetőzött, hogy leállítják az Északi Áramlat-1 balti-tengeri gázvezetéken keresztül történő szállításokat. Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban megerősítette, hogy a Nyugat által bevezetett szankciók ellenére nem állítják le az olaj- és gázszállításokat.
Scholz és Macron telefonon tárgyalt Putyinnal
Állapodjon meg „azonnali tűzszünetről Ukrajnában” – erre szólította fel Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amikor telefonon tárgyaltak.
Scholz irodája közölte, hogy a szombati, 75 perces telefonhívás része az ukrajnai háború befejezésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseknek.
A közlemény szerint Németország és Franciaország vezetői felszólították Putyint, hogy kezdje meg a diplomáciai megoldás megtalálásának folyamatát a konfliktus lezárásához.
A felhívás további részleteit nem hozták nyilvánosságra. Korábban Scholz kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett, hogy az ő értékelését is meghallgassa a jelenlegi helyzetről.
Putyin szerint az ukrán hadsereg „bűncselekményeket” követ el
Vlagyimir Putyin orosz elnök a nemzetközi humanitárius jog „kirívó megsértésével” vádolta az ukrán haderőt, amikor szombaton telefonon tárgyalt Macron francia elnökkel és Scholz német kancellárral - közölte a Kreml.
„Putyin tájékoztatta őket a valós helyzetről Ukrajnában” – írják a közleményben. „Számos példát hozott fel arra, hogy az ukrán biztonsági erők kirívóan megsértették a nemzetközi humanitárius jogot” – tették hozzá.
Putyin azzal vádolta az ukrán hadsereget, hogy „bíróság nélkül kivégzik az ellenzékieket”, „túszokat ejt, és civileket használ emberi pajzsként” - közölte a Kreml.
Azt is állította, hogy az ukrán hadsereg nehézfegyvereket telepít kórházak, iskolák és óvodák közelébe.
„A nacionalista zászlóaljak ugyanakkor rendszeresen megzavarják a lakosság kimenekítésére irányuló műveleteket, megfélemlítik a civileket az evakuálási kísérletek közben” – tette hozzá a Kreml.
Putyin sürgette Macront és Scholzot, hogy gyakoroljanak nyomást a kijevi hatóságokra, hogy azok állítsák le ezeket a „bűncselekményeket” – közölte a Kreml.
Az orosz elnök tájékoztatta a franca és a német vezetőt az orosz-ukrán tárgyalások eredményeiről.
„Ezzel kapcsolatban a három ország vezetői foglalkoztak a jól ismert orosz követelésekről kezdett tárgyalások néhány kérdésével” - közölte a Kreml, részleteket azonban nem közölt.