Boris Johnson: Putyin a Nyugat orosz energiafüggősége miatt ilyen bátor
A brit miniszterelnök kedden hangsúlyozta, hogy energiafüggetlenségre törekszik, mondván, a Nyugat a Krím annektálása után sem tudott leválni az orosz olajról és földgázról, ami megnyitotta az utat Ukrajna inváziója előtt.
A nyugati országok „szörnyű hibát” követtek el, amikor a krími bevonulás után visszatértek a normális gazdasági kapcsolatokhoz Oroszországgal, és még jobban függővé váltak az orosz energiaexporttól – írta Boris Johnson a The Telegraph brit napilap címlapján megjelent cikkében.
„Ezért amikor Vlagyimir Putyin végül megindította gonosz háborúját Ukrajna ellen, tudta, hogy a világ csak nagyon nehezen tudja megbüntetni őt. Tudta, hogy függőséget alakított ki” – fogalmazott. „Ezért érzi úgy, hogy bombázhat kórházi szülészeteket. Ezért elég bátor ahhoz, hogy válogatás nélkül támadja a menekülő családokat” – tette hozzá írásában a brit miniszterelnök.
Amennyiben a világ megszünteti az orosz energiafüggőségét, akkor Putyinnak elfogy a pénze – mondta Boris Johnson, ezzel is indokolva a brit kormány tervét, hogy az év végéig fokozatosan megszünteti az oroszországi olaj- és gázimportot.
Az orosz energia kiváltása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében az Egyesült Királyságnak bővítenie kell a szélenergia-termelését, és beruházásokra van szükség a megújuló energia más formáiba, például nap-, árapály-, geotermikus és vízierőművekbe - mondta Boris Johnson. Az Egyesült Királyságnak helyre kell hoznia azt a „történelmi hibát”, hogy eltávolodott az atomenergiától – tette hozzá.
Brit védelmi minisztérium: Moszkva újabb helyeken venné át a „politikai ellenőrzést”
A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország valószínűleg egy Moszkva-barát kormány hivatalba helyezését tervezi az elfoglalt ukrajnai Herszonban, hogy az ország újabb része felett érjen el „politikai ellenőrzést”.
A védelmi minisztérium közölte, Oroszország „próbálkozhat egy »népszavazás« megrendezésével Herszonban, hogy »szakadár köztársaságként« legitimálja a területet, Donyeckhez, Luhanszkhoz és a Krímhez hasonlóan.”
James Cleverly brit külügyminiszter kijelentette, hogy a helyi népszavazásra tett próbálkozások „újabb kísérletet jelentenek arra, hogy a hitelesnek próbálják beállítani ezt az elfogadhatatlan, indokolatlan illegális inváziót”.
A védelmi minisztérium friss hírszerzési jelentések alapján közölte, hogy az orosz erők megszállása elleni tüntetések voltak Melitopol, Bergyanszk és Herszon városokban hétfőn. Az orosz katonák figyelmeztető lövéseket adtak le.
A minisztérium szerint Oroszország saját polgármestert ültetett a déli Melitopol város élére, miután elődjét állítólag elrabolták pénteken, ahogy egy másik város, Dnyiprorudne polgármesterét is elrabolták az orosz erők.
Ukrajna segélyt próbál eljuttatni Mariupolba és még több civilt evakuálna
Ukrajna újabb kísérletet tesz arra, hogy ellátmányt juttasson be a körülzárt Mariupolban rekedt civil lakosságnak kedden – közölte Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.
Közben Vitalij Koval, Rivne északi régiójának kormányzója közölte, hogy a televíziótorony elleni hétfői orosz légicsapás áldozatainak száma 19-re emelkedett.
Moszkva hétfőn engedélyezte, hogy az első civil konvoj elhagyhassa Mariupolt, de egy vezető elnöki asszisztens azt mondta, hogy Oroszország ismét megakadályozta, hogy egy humanitárius segélyszállítmány eljusson a városba.
Kijev egyik fő követelése volt a Moszkvával folytatott tárgyalásokon, hogy biztosítsák a segélyek eljutását Mariupolba és tegyék lehetővé a civilek távozását a városból. A helyi tűzszünetre irányuló korábbi kísérletek kudarcot vallottak.
Verescsuk közölte, hogy kedden egy konvoj humanitárius szállítmánnyal elindul Mariupol felé.
„Visszafelé nőket és gyerekeket vesz fel” – tette hozzá.
A civilek már több mint két hete nem tudják elhagyni az oroszok által ostromlott déli kikötővárost, ahol a támadások kezdete óta nincs fűtés, áram és ivóvíz – közölték az ukrán hatóságok.
Ukrán tábornokok szerint a kijevi terepviszonyok tovább lassítják majd az orosz előrenyomulást
Az orosz gyalogságot Kijevtől nagyjából 20 kilométerre tudják tartani, a kijevi városközpontot így egyelőre nem tudja ágyúzni az orosz hadsereg, tájékoztatták a BBC-t Szerhij Knyazev és Andrij Kriscsenko ukrán tábornokok. Utóbbi szerint egyrészt nehéz Kijevet védeni, mert nagyon nagy, másik oldalról viszont folyókkal, patakokkal sűrűn tagolt a környék, emiatt ott nem lehet olyan egyszerűen manőverezni. A védők pedig folyamatosan építik védőállásaikat, a legfontosabb hidakat pedig már felrobbantották.
Kriscsenko kiemelte még, hogy Kijev ipari város, így el tudták látni magukat a védekezéshez szükséges betonnal, homokzsákokkal vagy a tankcsapdákhoz szükséges eszközökkel. A katonák szerint Kijev civil lakosságának eddig nagyjából a fele menekült el.