Az Oroszország által kirobbantott háború lezárásáról és Európa legnagyobb atomerőművének biztonságáról tárgyalt az ENSZ főtitkára a török és az ukrán elnökkel Lvivben, közben Oroszország és Ukrajna továbbra is egymást vádolja az erőmű közelében zajló újabb harcok miatt.
Az ENSZ-főtitkár komolyan aggódik a zaporizzsjai atomerőmű helyzete miatt, ezért a katonák és a fegyverek kivonására szólított fel a létesítmény területéről. António Guterres erről az ukrajnai Lvivben csütörtökön tartott tárgyalások után beszélt újságíróknak.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök azt mondta, hogy ő, Guterres és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról is egyeztettek, hogy a legutóbbi pozitív légkörre építve Moszkva és Kijev folytassa a márciusban Isztambulban megkezdett béketárgyalásokat.
Az ENSZ és Törökország közvetítésével Oroszország és Ukrajna júliusban megállapodott abban, hogy Oroszország feloldja az ukrán gabonaszállítmányok blokádját, ennek köszönhetően az export augusztus elején újraindult.
A NATO-tag Törökország jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, amely fontos kereskedelmi partnere, és igyekezett közvetíteni a fél éve kezdődött konfliktusban.
„Személy szerint fenntartom azt a meggyőződésemet, hogy a háború végül a tárgyalóasztalnál fog véget érni. Zelenszkij úr és Guterres úr ugyanezen a véleményen van ebben a tekintetben” – mondta Erdoğan.
Moszkva egyelőre nem kommentálta a nyilatkozatokat.
Közben Joe Biden amerikai elnök egy újabb, mintegy nyolcszázmillió dolláros katonai segélyt készít elő Ukrajnának, és ezt akár már pénteken bejelentheti – közölte három, az ügyet ismerő forrás.
Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban szerdán és csütörtökön két orosz támadásban legalább 17 ember meghalt és 42 megsebesült – közölte a regionális ukrán kormányzó. Oroszország tagadja, hogy szándékosan célozna civileket.
Pénteken kora reggel öt rakéta csapódott be a városba legalább egy ember halálát okozva – mondta a kormányzó.
A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország folyamatosan bombázza Harkivot, hogy lekösse az ukrán erőket, megakadályozva, hogy más régiókban ellentámadásra használják őket.
Az orosz frontvonalaktól mintegy 15 kilométerre fekvő Harkivot az ukrajnai orosz invázió kezdete óta folyamatosan lövik, mivel az orosz tüzérség hatótávolságán belül van – közölte pénteken a brit védelmi minisztérium napi hírszerzési közleményében.
Legalább négy robbanás volt csütörtökön a Moszkva által ellenőrzött Krím félszigeten, egy jelentős orosz katonai repülőtér közelében – közölte három forrás, akik szerint a robbanások az orosz Belbek katonai repülőtér közelében történtek, a fekete-tengeri flotta szevasztopoli főhadiszállásától északra.
Ukrajna utalt arra, hogy az elmúlt napokban történt több robbantásért is ő a felelős az orosz létesítményeknél a Krímben, amelyet Oroszország 2014-ben annektált.
Szevasztopol orosz kormányzója, Mihail Razvozhajev Telegramon azt írta, hogy az orosz légvédelmi erők lelőttek egy ukrán drónt, anyagi kár nem keletkezett.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara pénteken közölte, hogy az orosz erők támadásokat indítottak, és legalább három fronton próbáltak előrenyomulni, de az ukrán védők visszaverték őket.
Délen 73 orosz katona halt meg, valamint 13 katonai eszközt és lőszerraktárat semmisítettek meg, amikor az ukrán erők újabb területeket támadtak – közölte a regionális parancsnokság Facebookon.
„Az ezt követő harcokban egységeink tüzet nyitottak az ellenségre, amely ennek következtében kénytelen volt visszavonulni eredeti pozíciójába, tankokat, páncélozott járműveket és embereket veszítve közben” – tették hozzá.
A Reuters nem tudta független forrásból ellenőrizni a harctéri beszámolókat.
Félelem egy nukleáris katasztrófától
Guterres megismételte felhívását, hogy az atomerőmű környékét demilitarizálni kell.
„A létesítményt nem szabad semmilyen katonai művelet részeként használni. Ehelyett sürgős megállapodásra van szükség Zaporizzsja tisztán polgári infrastruktúrájának helyreállításáról a terület biztonságának garantálása érdekében” – mondta az ENSZ-főtitkár.
Oroszország, amely nem sokkal a február 24-i invázió után elfoglalta a dél-ukrajnai erőművet, azt mondja, hogy leállíthatja, ez azonban Ukrajna szerint növelné a nukleáris katasztrófa kockázatát.
Oroszország korábban elfogadhatatlannak nevezte a demilitarizált övezetre vonatkozó nemzetközi felhívásokat. Az orosz megszállás ellenére továbbra is ukrán mérnökök működtetik az erőművet.
Az erőmű az oroszok által ellenőrzött Enerhodar hatalmas víztározójának déli partján áll, az ukránok pedig az északi partot tartják ellenőrzésük alatt. Oroszország és Ukrajna azzal vádolja egymást, hogy az erőmű közelében lévő polgári területeket támadják napok óta.
Ukrajna azzal is vádolja Oroszországot, hogy az erőművet pajzsként használja egységei számára, hogy a víztározón keresztül csapásokat mérjen az ukrán ellenőrzés alatt álló városokra, ezt azonban Oroszország tagadja.
Zelenszkij azt mondta, miután tárgyalt Guterresszel, hogy megállapodtak az ENSZ nukleáris megfigyelőszervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által az erőműbe küldött esetleges misszió részleteiről.
„Oroszországnak azonnal és feltétel nélkül ki kell vonnia erőit a zaporizzsjai atomerőmű területéről, valamint fel kell hagynia a provokációkkal és a bombázásokkal” – mondta Zelenszkij.
