Donald Trump amerikai elnök és a világ hamarosan megtudja, hogy Oroszország valóban érdekelt-e a már több mint három éve tartó ukrajnai háború lezárásában, vagy inkább tovább dolgozik az ország teljes bekebelezésén.
Ukrajna a Szaúd-Arábiában rendezett keddi, mintegy kilenc órán át tartó tárgyaláson beleegyezett a harmincnapos, mindkét fél által meghosszabbítható fegyvernyugvásról szóló amerikai javaslatba. Most a labda Oroszország térfelén pattog.
Az amerikai elnök közölte, hogy még a héten beszélni fog orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, hogy meggyőzze a tűzszünetről, azonban az elemzőknek komoly kétségeik vannak ezzel kapcsolatban. „Meglepődnék, ha Oroszország belemenne” – jelentette ki Oxana Shevel, a Tufts Egyetem professzora. Szerinte a Kreml engedményeket követelhet Kijevtől, mielőtt hozzájárulna a harcok felfüggesztéséhez, ez pedig nehéz helyzetbe hozhatja Washingtont.
Trump semleges közvetítőként kívánja beállítani magát a konfliktusban, de ezt sokan megkérdőjelezik, rámutatva, hogy Putyin iránti látszólagos csodálata Moszkvának kedvez. Azt is elutasította például, hogy Moszkvát tegye felelőssé a háborúért. „Ha Oroszország húzza az időt a tűzszünettel kapcsolatban, Trump hogy fog reagálni?” – tette fel a kérdést a politológus.
Az orosz elnök azért vonakodhat jóváhagyni a fegyvernyugvást, mert úgy látja, hogy győzelmet arathat a harctéren, és nem adta fel végső célját, Ukrajna többi részének annektálását – mutattak rá szakértők. Az Ukrajna területének majdnem húsz százalékát megszállás alatt tartó, jelentős túlerőben lévő orosz hadsereg több mint egy éve lendületben van, és lassan, hatalmas áldozatok árán, de töretlenül nyomul előre.
Az akadozó nyugati segélyektől függő ukrán haderő jelentős létszámproblémákkal küzd, ami sokak szerint kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy csak a szövetségesek katonai támogatásának fokozásával vissza tudná-e szerezni az ellenőrzést az elfoglalt területek felett.
Dzsiddai találkozó
Azután került sor a március 11-i amerikai–ukrán találkozóra, hogy február végén a Fehér Házban, kamerák előtt heves vita bontakozott ki Donald Trump és Volodimir Zelenszkij között. A katasztrofálisra sikerült összejövetelen az amerikai elnök azzal vádolta meg ukrán kollégáját, hogy nem gondolja komolyan a háború lezárását, ezért idő előtt el is küldték, anélkül hogy aláírták volna az ásványkincsekből származó bevételek megosztásáról szóló keretmegállapodást.
Nem sokkal később az Egyesült Államok bejelentette, hogy felfüggeszti a katonai segítségnyújtást és a hírszerzési információk megosztását, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse Ukrajnát. A dzsiddai ülést követően viszont Washington újraindította, és tudatta, hogy kész megkötni az ásványkincsekről szóló egyezményt Kijevvel.
Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának katonai szakértője közölte, hogy szerinte Ukrajna a lehető legtöbbet hozta ki a találkozóból. „Valószínűleg ez a legjobb, amit remélhettek, tekintve, hol tartunk” – húzta alá, óriási dolognak nevezve a katonai segélyek és a hírszerzési információ megosztásának újraindítását.
Arra is kitért, hogy Ukrajna számára rendkívül kedvező, hogy a most elfogadott közös nyilatkozat egyértelműen Oroszországra hárítja a felelősséget a békéért. Hátrányos ugyanakkor, hogy Ukrajnának el kell fogadnia egy olyan tűzszünetet, amely az ország negyedét orosz kézben hagyja, „de ez ellen nem sokat tehetnek” – mondta. „Egyszerűen nem látok semmilyen mechanizmust, amivel vissza tudnák szerezni az elveszített területek egy részét. A harctéri dinamika nem nekik kedvez.”
Bár Macro Rubio amerikai külügyminiszter a tárgyalás előtt arról számolt be, hogy Kijevnek területeket kell majd átengednie, a nyilatkozatban ezt nem érintették.
A szakember szerint a dokumentum a békefolyamat következő lépéseit illetően Ukrajnát és Európát is háttérbe szorítja, amit Kijev és Brüsszel szeretett volna elkerülni. Az Egyesült Államok mostantól közvetlen tárgyalásokat folytat Oroszországgal a tűzszünetről, de a nyilatkozatban elismerték Ukrajna kívánságát, hogy Európa is vegyen részt a békefolyamatban.
Noha az Ukrajna számára Szent Grálnak számító amerikai biztonsági garanciák ugyancsak kimaradtak a szövegből, Cancian bagatellizálni próbálta ennek jelentőségét. „Nem tudom, hogy ez helyénvaló lenne-e egy ilyen előzetes dokumentumban. Szóval azt, hogy erről nincs benne semmi, nem látom különösebben problematikusnak.”
