Április közepe óta nem sikerült az Európai Uniónak közös álláspontot elfogadnia Kína hongkongi beavatkozásával kapcsolatban. Újra Magyarország volt az, amelyik egyetlen tagállamként nem fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben az EU kiállt volna az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. A magyar álláspont következetes, mivel a kormány szerint ezeknek a deklarációknak semmi értelmük és hasznuk.
Harmadszor is megvétózott Magyarország egy olyan közös uniós állásfoglalást, amelyben az EU Kínát ítélte volna el a hongkongi demokráciába történő beavatkozás, az ellenzéki politikusok meghurcolása és letartóztatása miatt. Erről a német kormány külügyi államtitkára, Miguel Berger számolt be a Twitteren. Legutóbb május 10-én, a külügyminiszterek értekezletén volt téma ez az állásfoglalás, akkor a magyar blokkolás után Josep Borrell külügyi főképviselő azt mondta, hogy még egy hetet szánnak arra, hogy meggyőzzék a magyar kormányt. Végül csütörtökön este az Ázsiával és Óceániával foglalkozó munkacsoport ülésén került napirendre a téma, ahol Magyarország – egyetlen tagállamként – ismét jelezte elutasítását.
Két héttel ezelőtt Szijjártó Péter külügyminiszter Brüsszelben magyar újságíróknak beszélt arról, hogy ezeknek az állásfoglalásoknak semmi értelmük, mert semmi sem változik meg, miután elfogadják. Arról is beszélt, hogy az EU-nak például a Távol-Kelettel folytatott kereskedelmi tárgyalásait sem kellene nehezíteni emberi jogi vagy genderügyi témákkal.
Miguel Berger államtitkár arról is írt, hogy a közös kül- és biztonságpolitikát nem lehet a blokkolásra építeni, éppen ezért erről a témáról komoly párbeszédet kellene folytatni. Felvetette azt is, hogy a külpolitikát érintő kérdésekben az egyhangúságról át kellene térni a minősített szavazati többségre. Ezzel kapcsolatban már egy ideje lehet hasonló véleményeket olvasni, különösen azért, mert az EU nemzetközi tekintélyének egyáltalán nem tesz jót, ha fontos kérdésekben nem vagy csak jelentős késéssel képes véleményt nyilvánítani.
Az Európai Bizottság péntek déli sajtóértekezletén nem kívánta kommentálni a magyar vétót. A szóvivő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ma van a Tienanmen téri vérengzés évfordulója, és a bizottság álláspontját ismertetve felszólított a politikai foglyok szabadon bocsátására, a szólás- és vallásszabadság fontosságára, az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartására.
