Folytatódott a független média maradékainak felszámolása is Oroszországban: a hétvégén két újabb riporter ellen emeltek vádat „szélsőségesség” miatt, akik állítólag kapcsolatban álltak a börtönében gyanús körülmények között meghalt Alekszej Navalnij néhai ellenzéki vezető alapítványával.
Április 27-én és 28-án rendelték el Konsztantyin Gabov és Szergej Karelin letartóztatását Moszkvában, illetve Murmanszkban, amiért a Navalnij Live YouTube-csatornánál dolgoztak, ekképp részt vettek egy „szélsőséges szervezet” tevékenységében.
Mindkét férfi tagadja az ellene felhozott vádakat.
Ehhez kapcsolódóan: Az oroszországi ellenvélemények elnyomása: a Szovjetunióban működött, ahogy most is
Az online videócsatornát a Vlagyimir Putyin államfő korábbi leghangosabb bírálójának számító Navalnij támogatói üzemeltetik.
A néhai ellenzéki politikus Korrupcióellenes Alapítványát Oroszországban szélsőséges szervezetnek és külföldi ügynöknek minősítették. Az intézkedés célja általában a független hangok elnémítása, különösképpen az ukrajnai háború kezdete óta.
A törvényszéki meghallgatásról közzétett felvételeken Gabov ketrecben látható, megbilincselve. A férfi korábban bel- és külföldi sajtótermékeknek is dolgozott, köztük a Reuters brit hírügynökségnek, illetve a német Deutsche Wellének.
Karelin ellen is szélsőségesség vádjával indult eljárás, amiért videókat készített az említett YouTube-csatorna számára. Ő szintén dolgozott a Deutsche Wellének, továbbá többek között az AP amerikai hírügynökségnek.
Az Oroszországon kívülről működő Holod médiacsoport április 9-én közölte, hogy becsléseik szerint legalább ötvenhárom személyt vettek már őrizetbe azért, mert a Navalnij-féle alapítványnak dolgoztak.
Oroszországban egy háborúellenes kommentnek, de még egy gyerekrajznak is lehet kényszergyógykezelés és börtön a vége
A szentpétervári nőt 2022 májusában vették őrizetbe, mert „hamis” információt terjesztett a közösségi médiában olyan bejegyzésekben, amelyek bírálták az ukrajnai orosz inváziót. Hónapokig tartó fogva tartása alatt továbbra is a háború ellen emelt szót. A bíróság elrendelte a pszichiátriai kezelését, jelenleg egy pszichiátriai intézetben tartják fogva. Az orvosok még idén eldöntik, hogy szüksége van-e „további kezelésre”
A Rosztovi terület egyik bányászvárosában élő, hetvenkét éves nőt öt és fél év börtönre ítélték, mert a közösségi médiában „hamis” információt terjesztett az orosz hadseregről. Az egyik, sértőnek minősített bejegyzésében a Mariupol elfoglalása során meghalt civilekre hívta fel a figyelmet. A nyugdíjas életét bebörtönzése előtt is tragédia övezte. Majboroda 1997-ben autóbalesetben vesztette el fiát, férje pedig 2011-ben halt meg betegségben. Az unokatestvére, aki a határ túloldalán, Ukrajnában él, megsebesült egy orosz légicsapásban
Az egyedülálló apa ellen 2022 tavaszán indult rendőrségi vizsgálat tizenéves lánya rajza miatt, amely ukrán civilekre záporozó orosz rakétákat ábrázolt. Amikor Moszkaljov saját háborúellenes közösségimédia-posztjaira bukkantak, letartóztatták, és 2023 márciusában két év börtönre ítélték az orosz hadsereg „lejáratásáért”. A bebörtönzött férfi tizenhárom éves lányát kezdetben nevelőintézetbe küldték, de a nemzetközi felháborodást követően végül megengedték, hogy édesanyjával élhessen. Az ítélet ellen 2023 júliusában benyújtott fellebbezésében Moszkaljov azt mondta, hogy inkább a halált választaná, mint azt, hogy elszakadjon a lányától
Ivanov nyolc és fél éves börtönbüntetését tölti, mert „hamis” jelentéseket tett közzé az orosz hadseregről egy Telegram-csatornán, amelynek működtetésében is közreműködött. A kifogásolt bejegyzések többek között a bucsai mészárlásról és Mariupol pusztításáról szóltak. A bíróságon Ivanov arra kérte honfitársait, hogy „legyenek erősebbek a félelemnél”
Az oroszországi Altaji területről származó újságírónőt 2023 februárjában hat év börtönre ítélték az orosz hadsereg „lejáratásáért”, miután beszámolt a mariupoli színház elleni 2022. márciusi légicsapásról. Ponomarenko, aki két kisgyermek édesanyja, azt állította, hogy az őrizetben töltött idő alatt többször bántalmazták, többek között egy „pszichiátriai” vizsgálat során akarata ellenére ismeretlen anyaggal injekciózták
A szentpétervári művészt hét év börtönre ítélték, mert úgy változtatta meg a szupermarketek árcéduláit, hogy azokon az orosz invázióról szóló információk szerepeljenek. Közvetlenül a súlyos ítélet kihirdetése után Okszana Demiseva bírót jelentős munkahelyi előléptetésre javasolták
A moszkvai önkormányzati képviselőt hét év börtönre ítélték, mert „tudatosan hamis információt terjesztett” az orosz hadseregről. A moszkvai városi törvényhozás 2022. márciusi ülésén Gorinov a helyi gyermekrendezvények megtartását kritizálta, mivel Ukrajnában – mint fogalmazott – „naponta halnak meg gyerekek”. Ezek az események szerinte olyanok, mintha „pestis idején ünnepséget tartanának”. A megjegyzései miatt tartott 2022-es bírósági meghallgatásán Gorinov egy táblát tart a kezében, amelyen azt kérdezi: „Szükség van még erre a háborúra?”
Az oroszországi Komi Köztársaságban élő történelemtanárt 2023 májusában öt és fél év börtönbüntetésre ítélték az Ukrajnát támogató és az orosz inváziót elítélő közösségimédia-bejegyzései miatt. A huszonkilenc éves férfit többször küldték magánzárkába kihágásokért, például mert zsebre tett kézzel állt. Utolsó bírósági meghallgatásán Tuskanov kijelentette, hogy nem változtatja meg álláspontját az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban
Március 29-én egy moszkvai bíróság vádat emelt Antonina Favorszkaja, a SOTAvision munkatársa ellen, amiért anyagokat készített és cikkeket írt a szervezetnek, valamint éveken keresztül tudósított Navalnij peréről.
Ő vette fel a legutolsó videót is, amelyen a politikus még élve látható február 15-én, amikor ismét részt kellett vennie virtuálisan egy bírósági tárgyaláson, mielőtt másnap meghalt volna.
Ehhez kapcsolódóan: Gyakorlatilag halálos ítélet az oroszországi másként gondolkodók börtönbüntetése
Nyugati vezetők és jogvédő szervezetek rendszeresen bírálják a független média elleni támadásokat és a másként gondolkodók elnyomását Oroszországban.
Az Európai Parlament a napokban az oroszországi politikai foglyok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását sürgette, kitérve a Szabad Európa újságírójára, Alszu Kurmasevára is.