Trump számos újdonságot hozhat második elnöki ciklusában

Szabad Európa (RFE/RL)

2024. november 6.

Donald Trump republikánus elnökjelölt táncol győzelmi beszéde után, mellette felesége, Melania Trump a floridai Palm Beach County Convention Centerben 2024. november 6-án

Donald Trump, aki keményen beleállt a kampányba, hogy visszaszerezze a Fehér Házat, ismét az Egyesült Államok elnöke lesz.

A november 5-i választás megnyerésével Trump legyőzte a Republikánus Párton belüli megosztottságot és az első hivatali ciklusából eredő jogi problémákat, valamint túlélt egy merényletet. Elhárította a Demokrata Párt dühös támadásait is, miután a leköszönő Joe Biden elnök helyett alelnöke, Kamala Harris lett a demokraták jelöltje. 78 évével ő a legidősebb, aki valaha amerikai elnökválasztást nyert, megelőzve Bident, aki 77 éves volt, amikor négy évvel ezelőtt legyőzte őt.

Január 20-i beiktatása után Trump az Egyesült Államok 45. és 47. elnökének is mondhatja magát. Csak egyetlen másik amerikai elnök – Grover Cleveland, a 22. és 24. – volt két nem egymást követő ciklusban hivatalban; több mint 130 évvel ezelőtt. Trump az első olyan elnök, akit kétszer is vád alá helyeztek, és ő az első elnök, akit bűncselekmény miatt elítéltek. Második ciklusába lépve két büntetőeljárás még folyamatban van ellene: a hatalom békés átadásának meghiúsítására irányuló kísérletei miatt, valamint a 2020-as választásokba való beavatkozás vádja miatt Georgia államban. A harmadik vádat, amely titkos dokumentumok illegális tárolásával volt kapcsolatos, júliusban ejtették.

Trump azonban rengeteg tapasztalatot és támogatást vitt magával újabb elnökválasztási kampányába. Sok hűséges követőjének tetszett, hogy nem volt hajlandó elismerni választási vereségét Bidennel szemben, gúnyos kijelentéseket tett politikai riválisai ellen, valamint azt sugallta, hogy a jogi eljárások az ellene indított boszorkányüldözés eredményei.

Ehhez kapcsolódóan: Donald Trump nyerte az elnökválasztást az Egyesült Államokban

Trump rendszerint vezette azokat a felméréseket is, amelyekben arról kérdezték a szavazókat, melyik jelöltben bíznak leginkább a bevándorlás, valamint a magas lakhatási és élelmiszerárak kezelésében. Kampányában úgy ábrázolta magát, mint a legalkalmasabb jelölt arra, hogy helyrehozza az állítása szerint illegális bevándorlók által elárasztott, otthon stagnáló és külföldön vergődő Amerikát, amelyet szürke kormánytisztviselőkből és bürokratákból álló „mély állam” irányít.

2016-os kampányában azzal a szlogennel nyerte el a szavazók bizalmát, hogy „Tegyük újra naggyá Amerikát”. Jobb kereskedelmi megállapodásokat ígért, és azt, hogy növeli az amerikai hadsereg finanszírozását annak érdekében, hogy világszerte helyreállítsa az Egyesült Államok iránti tiszteletet. Celebségéből is hasznot húzott, New York-i ingatlanmogulként a nyolcvanas évek végén The Donald néven vált ismertté. Mivel vezetékneve világszerte luxustoronyházakon látható, a tévénézők pedig jól ismerték valóságshow-jából, és tetszett nekik a sokszor használt „Ki vagy rúgva” mondata, sokan úgy tekintettek rá, mint aki képes „lecsapolni a mocsarat” – utalva az állítólag mindenbe beavatkozó washingtoni kormányra és a korrupcióra.

Ezúttal Trump már nem kívülálló a politikában, hanem olyan ember, akire úgy tekintenek, mint aki átvészelte a vihart, és bebizonyította, hogy kemény vezető a globális színtéren. A választások kimenetelét végül meghatározó hét csatatérállamban a szavazók többsége Trumpot tartotta alkalmasnak arra, hogy az ukrajnai és a közel-keleti háború közepette vezesse az országot.

Első hivatali ideje alatt Trump egyoldalúan kivonta az Egyesült Államokat a világhatalmakkal kötött iráni atomalkuból, és kereskedelmi háborút indított a gazdasági rivális Kínával. Emellett kivonta az Egyesült Államokat olyan globális megállapodásokból, amelyek szerinte nem voltak előnyösek az ország számára, és nyomást gyakorolt a NATO-szövetségesekre, hogy növeljék a védelmi kiadásaikat, amit a legtöbbjük meg is tett.

Egyik legvitatottabb lépéseként a Trump-kormányzat olyan megállapodást dolgozott ki a tálibokkal, amely meghatározta az amerikai csapatok 2021-es teljes afganisztáni kivonásának feltételeit. Trump ellenfelei úgy látták, hogy az alku előkészítette a terepet a tálibok hatalomátvételéhez, Trump viszont azzal vádolta Bident és Harrist, hogy annyira rosszul kezelték a helyzetet, hogy ez felbátorította Oroszországot, hogy 2022-ben megszállja Ukrajnát.

Első ciklusa alatt Trump megpróbálta átformálni az orosz–amerikai kapcsolatokat, közelebbi viszonyba került Vlagyimir Putyin elnökkel, közben azonban egy sor büntetőszankciót vezetett be Moszkva ellen. Azt mondta, hogy kapcsolata Putyinnal segíteni fog abban, hogy Oroszország véget vessen az Ukrajna elleni totális háborúnak.