Budapest lesz a következő amerikai-orosz csúcstalálkozó helyszíne

2025. október 16.

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök idén augusztusban Alaszkában

A magyar főváros lesz a helyszíne az amerikai és az orosz elnök találkozójának - írta a közösségi platformján csütörtökön Donald Trump. A bejelentés előtt telefonon egyeztetett Valgyimir Putyinnal. Pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja Washingtonban.

"Megegyeztünk, hogy először a felső szintű tanácsadóink találkoznak jövő héten... Putyin elnök és én megegyeztünk a helyszínben, ami Budapest lesz" - írta a Truth Social oldalán az amerikai elnök csütörtökön. A megbeszélés célja, hogy kiderüljön, "le tudjuk-e ezt a dicstelen háborút Oroszország és Ukrajna között zárni".

Azt is elárulta, hogy a megbeszélésüket előkészítő amerikai küldöttséget Marc Rubio külügyminiszter vezeti majd, de az előzetes egyeztetés helyszínéről egyelőre nem döntöttek.

A Kreml és a Fehér Ház egybehangzóan jónak és eredményesnek nevezte a két elnök telefonbeszélgetését, amely egy nappal megelőzte Volodimir Zelenszkij washingtoni látogatását, akit pénteken fogadnak a Fehér Házban.

Orbán Viktor: "Készen állunk"

A magyar kormányfő szinte percekkel a találkozó és a helyszínválasztás bejelentése után reagált az X oldalán: "Az amerikai és az orosz elnök tervezett találkozója remek hír a világ békeszerető népei számára. Készen állunk!". A Facebookon is megosztotta a hírt, mondván az egy újabb nagyszerű esély a békére.

Magyar Péter: a béke nem poltikai kampányszlogen
A legnépszerűbb ellenzéki part elnöke a Facebook-on reagált a hírre. Magyar Péter azt írta, “Hónapokkal ezelőtt mi javasoltuk, hogy ha a tárgyalásoknak Budapest adhat otthont, akkor adjon. De ez a béke csak akkor lesz valódi béke, ha a tárgyalóasztalnál minden fél tiszteletben tartja, ami a Budapesti Memorandum lényege volt: az országok függetlenségét és biztonságát… számunkra a béke nem politikai kampányszlogen, hanem nemzeti sorskérdés.”

Az amerikai elnök az elmúlt napokban többször hangot adott elégedetlenségének, amiért Putyin orosz elnök nem mutatja jelét, hogy valóban be akarja fejezni a háborút.

"Putyin elnökkel folytatott megbeszélésem és sok minden más is szóba kerül majd az ovális irodában", mondta Trump a másnapi találkozóról. Az előzetes várakozások szerint az ukrán elnök országának légvédelmi és hosszú hatótávolságú támadó kapacitását szánja a washingtoni egyeztetés témájának.

Mi változna, ha Ukrajna megkapná az amerikai Tomahawk rakétákat?

1/9 A Tomahawkot az 1970-es években fejlesztették ki a Szovjetunióval való feszült hidegháborús helyzetben. A cirkálórakétát úgy tervezték, hogy nagy távolságokon tudjon elég alacsonyan repülni ahhoz, hogy a legtöbb radart elkerülje, miközben megtartsa egy utasszállító repülőgép sebességét

2/9 Fotók egy Tomahawk felrobbanásáról egy repülőgép felett egy 1986-os teszt során. Az 5,5 méter hosszú rakéták közel fél tonna súlyú robbanófejjel vannak felszerelve, és mintegy 1600 kilométerre képesek repülni

3/9 A hatótávolság, a sebesség és a pusztító erő kombinációja miatt a Tomahawk rakéták semmihez sem hasonlíthatóak azok közül a fegyverek közül, amelyeket Ukrajna jelenleg használ

4/9 Minden egyes rakéta bonyolult belső navigációs rendszerrel van felszerelve, és körülbelül 2 millió dollárba kerül

5/9 A képen egy Tomahawk cirkál az amerikai haditengerészet egy F-14-ese mellett Dél-Kalifornia felett 2002-ben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is kért már korábban nagy hatótávolságú amerikai rakétákat, de ezt a Fehér Ház egyik tisztviselője akkoriban állítólag <em>„teljesen megvalósíthatatlannak”</em> gondolta. Donald Trump amerikai elnök viszont egyre nagyobb frusztrációjának ad mostanában hangot Moszkvával szemben a megrekedt béketárgyalások miatt. A fotón a brit haditengerészet személyzete kezel egy Tomahawk rakétát egy indiai-óceáni haditengerészeti bázison 2001 novemberében — 6/9 Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is kért már korábban nagy hatótávolságú amerikai rakétákat, de ezt a Fehér Ház egyik tisztviselője akkoriban állítólag *„teljesen megvalósíthatatlannak”* gondolta. Donald Trump amerikai elnök viszont egyre nagyobb frusztrációjának ad mostanában hangot Moszkvával szemben a megrekedt béketárgyalások miatt. A fotón a brit haditengerészet személyzete kezel egy Tomahawk rakétát egy indiai-óceáni haditengerészeti bázison 2001 novemberében

Az még nem tisztázott, hogyan tudná Ukrajna kezelni a fegyvert, amelyet általában hadihajókról vagy tengeralattjárókról indítanak. A Tomahawk rakéták egyes repülőgépekről is indíthatók, de egy ukrán tisztviselő újságíróknak nyilatkozva elismerte, hogy a ezeket a rakétákat <em>„nem könnyű használni”</em> stratégiai bombázó repülőgépek nélkül, amelyekkel nem rendelkeznek az ukrán csapatok. A fotón az amerikai haditengerészet egyik hajója indít Tomahawk rakétát a Földközi-tengeren 2011 márciusában — 7/9 Az még nem tisztázott, hogyan tudná Ukrajna kezelni a fegyvert, amelyet általában hadihajókról vagy tengeralattjárókról indítanak. A Tomahawk rakéták egyes repülőgépekről is indíthatók, de egy ukrán tisztviselő újságíróknak nyilatkozva elismerte, hogy a ezeket a rakétákat *„nem könnyű használni”* stratégiai bombázó repülőgépek nélkül, amelyekkel nem rendelkeznek az ukrán csapatok. A fotón az amerikai haditengerészet egyik hajója indít Tomahawk rakétát a Földközi-tengeren 2011 márciusában

8/9 Bár léteznek újonnan kifejlesztett földi indítórakéták (a képen látható Amerikai Typhon is ilyen), amelyek képesek Tomahawk cirkálórakéták indítására, a technológiát jelenleg csak az Egyesült Államok alkalmazza. A cirkálórakéták földi indítórendszereit a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés 2019-es összeomlása után kezdték el fejleszteni. Az amerikai-orosz megállapodás betiltotta az 500 és 5500 kilométer közötti hatótávolságú, földről indítható rakétákat

Egy július eleji telefonbeszélgetés során Trump elnök állítólag megkérdezte Zelenszkijt: <em>„Volodimir, el tudod találni Moszkvát? ... Szentpétervárt is el tudod találni?” </em>Az ukrán elnök állítólag így válaszolt: <em>„Abszolút. Képesek vagyunk rá, ha megadják nekünk a fegyvereket”.</em> Október 6-án Trump jelezte, közel áll ahhoz, hogy döntést hozzon arról, hogy Kijev hozzáférjen a Tomahawkokhoz, de újságíróknak azt mondta, <em>„fel fog tenni néhány kérdést”</em> Ukrajna fegyverrel kapcsolatos terveiről, hozzátéve:<em> „Nem akarom eszkalálni ezt a háborút”. </em>Trump október 17-én fogadja Zelenszkijt Washingtonban — 9/9 Egy július eleji telefonbeszélgetés során Trump elnök állítólag megkérdezte Zelenszkijt: *„Volodimir, el tudod találni Moszkvát? ... Szentpétervárt is el tudod találni?”* Az ukrán elnök állítólag így válaszolt: *„Abszolút. Képesek vagyunk rá, ha megadják nekünk a fegyvereket”.* Október 6-án Trump jelezte, közel áll ahhoz, hogy döntést hozzon arról, hogy Kijev hozzáférjen a Tomahawkokhoz, de újságíróknak azt mondta, *„fel fog tenni néhány kérdést”* Ukrajna fegyverrel kapcsolatos terveiről, hozzátéve: *„Nem akarom eszkalálni ezt a háborút”.* Trump október 17-én fogadja Zelenszkijt Washingtonban

Az amerikai és ukrán elnök a hétvégén kétszer is egyeztetett, miután felmerült, hogy az Egyesült Államok Tomahawk rakéták átadását fontolgatja Kijevnek. Trump nem zárta ki a lehetőséget, amivel Ukrajna egy 2500 kilométeres hatótávú fegyverhez jutna. A Kreml tiltakozott az esetleges döntés ellen.

Akadálymentes mód

Kövessen minket!

Budapest lesz a következő amerikai-orosz csúcstalálkozó helyszíne

Mi változna, ha Ukrajna megkapná az amerikai Tomahawk rakétákat?

This item is part of