Örömmel fogadta azt az ötletet a koszovói miniszterelnök Abdullah Hoti, miszerint a koszovói-szerb határon álló tó Donald Trump amerikai elnök nevét kapná. A tavat a szerbek Gazivoda-tónak, míg a koszovóiak Ujman-tónak hívják.
Hálából neveznék át
Az amerikaiak által szervezett béketárgyalások keretében - a tó hivatalos nevén kívül - számos más bonyolult kérdésben kellett szerb és koszovói tárgyalópartnereknek megegyezniük, és ennek eredményeként szeptember 4-én a Fehér Házban mindkét fél elkötelezte magát gazdasági kapcsolataik rendezése mellett.
A béketárgyalásokat vezető Richard Grenell, Trump szerb-koszovói különmegbízottja, a megbeszélések során egyszer viccesen megjegyezte, hogy a tavat el lehetne nevezni Trump elnökről is.
Hoti tegnap hivatalos Facebook oldalán jelentette be, hogy szorgalmazza Grenell ötletét.
“Szívesen fogadtam Grenell Nagykövet javaslatát, miszerint az Ujman-tavat átnevezhetnénk Trump-tóvá. Mindezt tiszteletünk jeléül tennénk, hálából azért a szerepért, amelyet a Koszovó és Szerbia közti gazdasági kapcsolatok normalizálásáról szóló történelmi megállapodás megkötésében tanúsított, és amely következtében nagy lépést tettünk egy közös, mindkét fél által elfogadott politikai megegyezés felé” – írta Abdullah Hoti.
A koszovói Gazeta Express-ben szeptember 24-én megjelent egy fénykép, amelyen a Koszovó fő ivóvíz-forrásának számító tó egyik gátja látható, rajta egy „Trump-tó” feliratú táblával. Richard Grenell is megosztotta a képet a Twitter-en.
„Koszovóban több teret neveztünk már el amerikai politikusokról így például Clinton elnökről, Bush elnökről, Bob Dole szenátorról, illetve Madeleine Albrightról Koszovó szabadságában és Szerbiától való függetlenségében betöltött szerepük tiszteletére” – írta a Facebookon Abdullah Hoti.
A koszovói szabadságharcban, amelyet Szerbiával vívott függetlensége kivívásáért, több mint 10 ezer ember halt meg – többségük albán nemzetiségű koszovói. Több mint 1600 ember tűnt el a háborúban. A harcok a NATO légierejének bevonásával értek véget. A Szerbia elleni légi offenzíva 78 napig tartott.
A nagyrészt albánok által lakott Koszovó 2008-ban kiáltotta ki szuverenitását, amelyet több nyugati állam elismert, ám Szerbia, Oroszország és Kína nem.
