Tombol a koronavírus-járvány újabb hulláma az Európai Unió legkevésbé átoltott országának számító Bulgáriában; az emberek egy jelentős része ennek ellenére sem hajlandó felvenni a vakcinát.
Bulgáriában az egyik legmagasabb a járvánnyal kapcsolatos halálozási arány az EU-ban, jelenleg is gyorsan terjed a vírus fertőzőképesebb, úgynevezett delta-variánsa. Ennek ellenére az országban regisztrálták a legélesebb ellenérzést az immunizálással szemben.
A nagyjából hétmilliós országban a felnőttek mindössze húsz százaléka van teljesen beoltva. Az EU-s átlag 69 százalék.
„Mindennap nyitva vagyunk. Az oltakozni kívánókból azonban rendkívül kevés van” – panaszkodott az AP amerikai hírügynökségnek az északi Veliko Tarnovo leharcolt közkórházának egyik főnővére, Jordanka Minekova, hozzátéve, hogy sokan „egyszerűen nem hisznek az oltásban”.
Az 52 éves Kraszimira Nyikolova úgy döntött, nem oltatja be magát, mondván, kétségei vannak a vakcinák hatásosságával kapcsolatban. „Nem hiszem, hogy működnek. A kórházak tele vannak beoltott emberekkel. Én már átestem a fertőzésen, nem tartom veszélyesnek. Vannak más egészségügyi problémáim is, ha olyan veszélyes lenne, valószínűleg már halott lennék” – fogalmazott.
A Veliko Tarnovó-i kórház intenzív osztályának vezetője ugyanakkor arról számolt be, hogy tele van a részleg, és minden ágyat olyanok foglalnak el, akik nem kapták meg az oltást.
Szigorodó korlátozások
Bulgáriában mind a négy, EU által engedélyezett koronavírus-vakcina elérhető, a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Johnson & Johnson készítménye is. A járvány azonban mára több mint 19 ezer halálos áldozatot követelt, ezzel itt a harmadik legrosszabb a halálozási arány a közösségben Csehország és Magyarország után. Az előző héten naponta átlagosan 41 ember halt bele a betegségbe.
A szófiai kormány kedden szigorította az érvényben lévő korlátozásokat, az éttermek és a kávézók este 11 óráig lehetnek nyitva, és egy asztalnál legfeljebb hatan ülhetnek. A mozik és színházak ötven-, a sportarénák harmincszázalékos kapacitással működhetnek.
„Az alacsony átoltottsági arány miatt kell bevezetnünk ezeket az intézkedéseket” – hangsúlyozta Sztoicso Kacarov egészségügyi miniszter.
Egyes szakértők szerint az aggasztóan alacsony beoltottsági arány az állami intézmények iránti gyenge bizalomnak, az álhírek terjedésének, a politikai instabilitásnak és az oltási program hiányosságainak köszönhető.
„A legjobb politika a miénkhez hasonlóan vonakodó társadalom számára az oltás kötelezővé tétele” – vélekedett Marija Sarkova egészségügyi szakember, aláhúzva, hogy ez viszont tovább fokozhatná a tiltakozást.
