Mentők fésülték át a romokat január 23-án Zaporizzsjában, ahol éjjel egy embert megöltek és legalább negyvenhatot megsebesítettek az orosz légicsapások.
Ivan Fedorov, a regionális katonai igazgatás vezetője azt írta a Telegramon, hogy még mindig érkeznek az áldozatok a támadások után az egészségügyi intézményekbe, 22 embert, köztük egy két hónapos csecsemőt kezelnek kórházban.
„Egy hangos robbanást hallottam, aztán minden rám esett – mondta a Current Time-nak, a Szabad Európa és az Amerika Hangja közösen működtetett, orosz nyelvű csatornájának Szerhij. Kétszintes háza az első robbanás után leomlott, maga alá temette őt és a feleségét. – Sikolyokat hallottam, megpróbáltam eltakarítani a törmeléket, és a feleségemhez rohantam. Azt kiabálta, hogy nem érzi a lábát. El kellett vinnünk az óvóhelyre.” Szerhij felesége most kórházban van, állapota közepesen súlyos, míg a szomszédja életét vesztette a támadásban.
Az Állami Sürgősségi Szolgálat közölte, hogy négy munkatársa is a sérültek között van. Akkor érte őket a támadás, amikor az első után mentették az embereket. Az eredeti támadásban öt drón vett részt.
Videók és szemtanúk beszámolói alapján lehet fogalmat alkotni a légicsapások mértékéről, amelyekben megsemmisült egy lakóépület, harminc másik pedig megrongálódott. A támadások a város Sevcsenko és Olekszandr negyedében is kárt tettek több magánházban és más ingatlanban.
„Éppen ültem, amikor jött a robbanás. Ha nem ugrottam volna fel, és nem futottam volna el azonnal, már nem lennék itt” – mondta a Current Time-nak egy másik zaporizzsjai, Tatyana Szemenyuk.
Az orosz erők továbbra is drónokkal, rakétákkal, irányított bombákkal és rakétarendszerekkel veszik célba az ukrán területeket. Míg Moszkva tagadja, hogy szándékos csapásokat mérne a polgári infrastruktúrára, ukrán tisztviselők és nemzetközi szervezetek többször is azzal vádolták Oroszországot, hogy kórházakat, iskolákat és más létfontosságú létesítményeket, illetve civileket támad.
Ehhez kapcsolódóan: Kallas és Tusk Trumpnak ad igazat a védelmi kiadások növelésével kapcsolatban
Az ukrán parlament emberi jogi biztosa, Dmitro Lubinec január 23-án közölte, hogy felszólította a nemzetközi szervezeteket, köztük az ENSZ-et és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC), hogy vizsgálják ki azt a videót, amelyen állítólag fegyvertelen ukrán hadifoglyokat végeznek ki orosz katonák. A videót, amelyet sokan megnéztek az interneten, nem hitelesítették független forrásból. A felvételeken az látszik, hogy orosz katonák hat fegyvertelen ukrán hadifoglyot lőnek hátba, miközben másokat arra kényszerítenek, hogy végignézzék. A felvételen látható hetedik katona sorsa ismeretlen. Oroszország nem kommentálta azokat az állításokat, amelyek szerint a katonái végezték volna ki a hadifoglyokat.
Lubinec elítélte a cselekedetet, hangsúlyozta, hogy Ukrajna sürgős igazságszolgáltatást és elszámoltathatóságot követel az ilyen bűncselekmények esetében. „Ezt a bűncselekményt dokumentálni kell, és foglalkozni kell vele. Az elszámoltathatóság hiánya rendszerszintű magatartássá változtatta az ilyen atrocitásokat. Nem hunyhatunk szemet felettük” – jelentette ki a Telegramon közzétett bejegyzésben.
Az ukrán hadifoglyokat érő kínzásokról, kivégzésekről és rossz bánásmódról szóló jelentések gyakoriak, amióta Oroszország csaknem három évvel ezelőtt megkezdte Ukrajna elleni invázióját.
Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) októberben közölte, hogy „emelkedést figyelt meg a hadszíntéren az orosz erők által kivégzett ukrán hadifoglyok számában. Az orosz parancsnokok valószínűleg nagymértékben elnézik, bátorítják vagy akár közvetlenül el is elrendelik ukrán hadifoglyok kivégzését.”
Ukrán ügyészek szerint dokumentált bizonyítékok utalnak arra, hogy az orosz erők 93 ukrán hadifoglyot végeztek ki a harctéren a teljes körű invázió 2022. februári kezdete óta. A feljegyzett esetek több mint háromnegyede 2024-ben történt.
Az Erősek Ligája – végtaghiányos focimeccset rendezett a Dinamo Kijev
