Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Több ezer idős beteg kerülhet ki a kórházakból egyelőre ismeretlen helyre vagy haza a rokonok költségére


Egy beteg olvas ágyában a Szabolcs utcai hajléktalangondozó központ kórházának egyik kórtermében Budapesten 2013. január 16-án (képünk illusztráció)
Egy beteg olvas ágyában a Szabolcs utcai hajléktalangondozó központ kórházának egyik kórtermében Budapesten 2013. január 16-án (képünk illusztráció)

Mintegy 2500 idős, krónikus beteg kerülhet át a kórházakból a létrejövő ápolási centrumokba a jövő év első felében, ellátásuk finanszírozásába pedig a rokonokat is bevonhatják a szociális törvény elfogadott és az egészségügyi törvény tervezett módosítása alapján. Azt egyelőre nem tudni, hogy hol lesz ennyi férőhely, miközben most is tízezres várólisták vannak, és ki fogja őket ellátni – mondta a Szabad Európának Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének (SZMME) elnöke.

A parlamenti többség némi pontosítás után kedden elfogadta a szociális törvény módosítását, és jelenleg is tárgyalja az egészségügyi törvénycsomagot, amely szintén jelentősen érinti a szociális ágazatot. Ez utóbbi legnagyobb jelentőségű változtatása az, hogy a módosítás elfogadásával a kónikus kórházi ágyak, az elfekvőnek is nevezett osztályok átkerülnek az egészségügytől a szociális szektorhoz.

Elemzőket kérdeztük az egészségügyi törvény tervezett módosításáról: Egészségügyi átalakítás: rossz az irány, de a kormány nem változtat

„Nagyjából 2500 idős beteg átadásáról van szó, az ő helyüket nem nagyon látom abban a szociális ellátórendszerben, ahol tízezres várólisták vannak. Hogy ezek a betegek hogyan fognak bekerülni, milyen intézmény veszi át és hol helyezi el őket, az abszolút kérdéses. Hogy kik fognak ott dolgozni, az szintén nagy kérdés, hiszen az ágazat évek óta nagyon komoly munkaerőhiánnyal küzd” – mondta Meleg Sándor.

A szociális munkások szakmai szervezetének vezetője szerint a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy ezeket a kórházi osztályokat dolgozókkal együtt adják át az ápolási centrumoknak. Ugyanakkor az egészségügyi dolgozók a bérrendezést követően nem biztos, hogy szívesen mennek át egy másik jogszabály hatálya alá, és bár a bérüket megtarthatják, arra ugyanakkor nincs garancia, hogy a további egészségügyi béremelésekből is részesülnek, ezért meglepődne rajta, ha az egészségügyi szakdolgozók örömmel mennének át a szociális ágazatba.

Korábbi cikkünk a témában: „Ilyet Európában még sehol sem foglaltak törvénybe” – Szakértőket kérdeztünk a szociális törvény tervezett módosításáról

Könnyebben lehet majd ráterhelni az ellátás költségeit a beteg ingatlanára

Mint mondta, az egészségügyi törvénycsomag szerint a krónikus ágyak átadás-átvétele a jövő év első félévében zajlik le, a végrehajtási rendeletek már december végén megjelenhetnek. A betegek kapnak egy előzetes tájékoztatást, és amennyiben nem járulnak hozzá az áthelyezéshez, akkor gyakorlatilag hazaküldik őket, legalábbis ez olvasható ki a javaslatból Meleg Sándor szerint. Felmérik a jövedelmi és vagyoni helyzetüket, és a korábbinál sokkal gördülékenyebben lehet majd ráterhelni az ellátás költségeit a beteg ingatlanára, vagyontárgyaira és most már a rokonokra is.

A fő szabály szerint az ellátott jövedelméből fedezik az ellátás költségeit, de az idős betegek nyugdíja jellemzően már most sem éri el ezt az összeget – ismertette az SZMME elnöke. Ilyenkor léphetnek majd be a hozzátartozók a rokontartás szabályai alapján. Megnézik, hogy a betegnek vannak-e gyermekei vagy más olyan rokonai, akiknek van annyi jövedelmük, hogy a terítési díj egy részét ők fizessék – magyarázta.

„A szociális törvény most elfogadott módosítása megteremti a lehetőségét, hogy a létrejövő gondozó-ápoló központok finanszírozását jelentős részben át tudják hárítani a hozzátartozókra. A törvénymódosítás alapján e centrumok a térítési díjat nagyon keményen be tudják vasalni a rokonoktól” – fogalmazott.

Szerinte hosszadalmas bírósági eljárások jöhetnek, amikor majd azt vizsgálják, hogy az idős gondozott beteg gyerekei fizetéséből mennyit lehet levonni, figyelemmel az esetlegesen nevelt gyerekekre és egyéb körülményekre.

Az ellenzék a szociális törvény után az egészségügyi javaslatcsomag tárgyalását is obstrukcióval próbálta lassítani, erről itt írtunk: Reggelig tartó akcióba kezd az ellenzék a parlamentben az egészségügyi törvényről

A részletszabályok még nem ismertek, de nagyon abba az irányba mennek a dolgok, hogy a hozzátartozóknak keményen a zsebükbe kell nyúlniuk.

„A rezsiköltségek emelkedése a szociális ágazatnak is nagyon nagy érvágás, a legtöbb intézménynek jobb esetben is három-négyszeresére emelkedett az ilyen irányú kiadása, de van, ahol ennél is többel. Ezt az állam nem akarja finanszírozni, ezért pluszforrásokra van szükség az ellátórendszer működésének fenntartásához. Ennek a lehetőségét teremtették meg a mostani törvénymódosítással. Nemcsak a bentlakásos intézményeknél, hanem a térítési díjas alapszolgáltatások esetében is előfordulhat, hogy a hozzátartozóktól kérik el a költségek egy részét” – mondta Meleg Sándor.

Az önkormányzatok és az állam gondoskodási kötelezettsége sem ismert pontosan, ezek még mind nyitott kérdések.

Szerinte a betegek a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) alá kerülnek, mert ott vannak olyan intézmények, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy átvegyék a feladatot, de egyelőre ezt sem lehet tudni, a törvénymódosításból nem derül ki.

Tiltakoznak és az államfőhöz fordulnak a civilek

A lakhatási ügyekkel foglalkozó Utcáról Lakásba Egyesület aktivistái kedden a parlament előtt fekete „hullazsákokba" öltözve demonstráltak a módosítás ellen.

Közös állásfoglalásban tiltakozott csaknem negyven szociális szolgáltató, érdekképviseleti és civil szervezet is. Néhány óra alatt több ezren írták alá aHang peticóját, amelynek aláírói úgy gondolják, hogy a módosítások Alaptörvény-ellenesek, és szembe mennek az európai joggal is. Azt kérik Novák Katalin köztársasági elnöktől, akinek a parlamenti döntés után öt napja van a mérlegelésre, hogy ne írja alá a szociális törvény módosítását.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet megfogalmazása szerint a módosítás célja, hogy az állam minden korábbinál kevesebb felelősséget vállaljon rászoruló állampolgáraiért és kivonja magát a szociális szolgáltatások biztosításának kötelezettsége alól. Mint a TASZ írja, eddig is érzékelhetőek voltak a kormány ezirányú lépései, a mostani módosítás erre csak ráerősít.

  • 16x9 Image

    Kertész Ádám

    Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
    Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat.

XS
SM
MD
LG