A sarkvidéki börtönében rejtélyes körülmények között meghalt orosz ellenzéki politikust a gyermekkori otthona közelében fekvő temetőben helyezték örök nyugalomra Moszkvában. A rendőrség több tízezer embert tartott vissza attól, hogy csatlakozzon a gyászszertartáshoz és a temetéshez.
A rokonoknak és a közeli munkatársaknak engedték csak meg, hogy ott legyenek március 1-jén az Istenszülő ikon-templomban a rövid temetési szertartáson, ahonnan Vlagyimir Putyin elnök legkeményebb kritikusának holttestét a közeli Boriszovszkij temetőbe vitték.
A szertartást kéthetes harc előzte meg Navalnij családja és az orosz hatóságok között, akik késleltették a holttest kiadását, és állítólag megpróbálták megzsarolni Navalnij édesanyját, Ljudmila Navalnaját, hogy ceremónia nélkül, zárt körű temetésen vegyenek búcsút a fiától.
Navalnij szóvivője, Kira Jarmis elmondta, hogy a temetésen a Terminátor 2. című film – ez volt Navalnij kedvence – utolsó jelenetének zenéjét játszották, valamint Frank Sinatrától a My Wayt.
A közösségi médiában megjelent egy fotó Navalnij nyitott koporsójáról. Mellette az édesanyja és az édesapja ült, Navalnij testét vállától lefelé vörös és fehér rózsák borították. Több tucat ember állt mögöttük, köztük papok.
Navalnij koporsóját ezután kivitték a templomból. Sokan virágot dobáltak a halottaskocsira, amelybe beletették, hogy a közeli Boriszovszkij temetőbe vigyék. Az egybegyűltek közül néhányan lebontották a fémkordonokat, hogy közelebb kerüljenek a járműhöz, de nem volt jele annak, hogy összecsaptak volna a rendőrökkel, miközben többen azt skandálták, hogy „Oroszország szabad lesz”, „Nemet mondunk a háborúra”, „Putyin nélküli Oroszországot”, „Nem felejtünk el” és „Putyin gyilkos”.
„Isten veled, barátom. 1976. 6. 4.–2024. 2. 16. Putyin ölte meg” – írta Ivan Zsdanov, Navalnij önkéntes száműzetésben élő munkatársa X-en, a korábbi Twitteren.
A március 1-jei gyászszertartásra érkező és tiszteletét lerovó tömegben ott volt az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, illetve több más nyugati diplomata is.
A nagyközönségnek nem engedték meg, hogy elhaladjon a nyitott koporsó előtt, jóllehet a nagy ortodox szertartások alkalmával a gyászolók általában lehetőséget kapnak erre.
Több ezren tették meg a 2,4 kilométeres utat a temetőig, ahol néhány embert beengedték a sírhoz, miután Navalnij koporsóját a földbe eresztették.
A gyászszertartás előtt az emberek Navalnij nevét skandálták, miközben a templom körüli utcákon kígyózó sorok a kezdeti néhány tucatnyi emberből százasra, ezresre, tízezresre nőttek. Amikor a holttest megérkezett a templomhoz, a skandálás néhány percre abbamaradt, és a tömeg tapsolni kezdett.
Miután Navalnij koporsóját elvitték, többen hangot adtak a haragjuknak Putyinnal szemben, akit Navalnij özvegye és számos nyugati ország – köztük az Egyesült Államok – az ellenzéki vezető haláláért okol.
„Te nem féltél, és mi sem félünk” – tette közzé Navalnij csapata Telegramon megjelent bejegyzésében, és többen is ezt visszhangozták a tömegből.
Navalnij özvegye, Julija, aki biztonsági okokból Oroszországon kívül él, nem vett részt a szertartáson, de érzelmes levelet és videót tett közzé Instagramon, amelyben tiszteleg a férje előtt, mondván: megnevettette őt, még akkor is, amikor börtönben volt.
„Nem tudom, hogyan éljek nélküled, de minden tőlem telhetőt megteszek, hogy elégedett légy velem és büszke legyél rám. Nem tudom, hogy sikerül-e, vagy sem, de megpróbálom” – írta, arra az ígéretére utalva, hogy folytatja férje munkáját, amelynek célja az volt, hogy elhozza a demokráciát és a szabadságot Oroszországba.
Jarmis közölte a közösségi médiában, hogy a temetkezési szolgálatok kezdetben megtagadták Navalnij holttestének átszállítását egy moszkvai hullaházból a templomba, de az utolsó pillanatban változtattak ezen.
„A mai temetés nem jelenti azt jelenti, hogy vége van. Azt a tényt jelzi, hogy semminek sincs vége, ez valaminek a folytatása, és a Kreml is érti, hogy nem csak egy hétköznapi búcsú” – mondta Leonyid Gozman önkéntes száműzetésben élő orosz politikus a Jelenidő című híroldalnak.
A szertartást megelőzően a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov konferenciahíváson vett részt riporterekkel, és arra figyelmeztetett, hogy a Navalnij emlékére tartott, nem engedélyezett összejövetelek törvénysértésnek minősülnek. Ez alig burkolt fenyegetés volt, azt jelezte, hogy a rendőrség közbe fog avatkozni, ha úgy alakul a helyzet.
Azt is mondta, hogy a Kreml nem tartja politikusnak Navalnijt, és nincs mit mondania a családjának.
„De nekünk van mit mondanunk a Kremlnek – Alekszej gyilkosainak” – üzente Jarmis az X-en válaszul.
A Kreml többször is tagadta, hogy bármi köze lenne Navalnij halálához.
Navalnij csapata felhívást intézett Kreml-kritikus híveihez szerte a világon, hogy saját időzónájuk szerint 19 órakor gyűljenek össze.
„Megértjük, hogy nincs mindenkinek lehetősége eljönni Moszkvába, hogy március 1-jén búcsút vegyen Alekszej Navalnijtól – írta Navalnij csapata Telegramon. – Hogy tiszteleghessetek az emléke előtt, menjetek el a városotokban lévő emlékműhöz helyi idő szerint 19 órára.”
Navalnij holttestét február 24-én adták át édesanyjának, Ljudmila Navalnajának; több mint egy héttel azután, hogy a fia „természetes okokból” meghalt egy oroszországi sarkvidéki börtönben. Navalnij 47 éves volt. A tisztviselők nem szolgáltak további megjegyzésekkel.
A holttest kiadása előtt Navalnaja közölte: a hatóságok feltételeket szabtak, hogy hol, mikor és hogyan temessék el a fiát. Azt mondta, azt akarták: a család egyezzen bele abba, hogy csendes legyen a temetés, és megfenyegették, hogy a börtön területén hantolják el Navalnijt, ha nem mennek bele ebbe.
