Jelenlegi állás szerint a Fidesz szűk többséget szerezne a következő Országgyűlésben. Az ellenzéknek százötvenezer Fidesz-szavazót (minden tizenhetediket) kell elhódítania ahhoz, hogy stabil többséget szerezzen. Mindezekről Sanyó Ádám adatelemző beszélt lapunknak. Plusz érdekes grafikonok!
Ön az előválasztás első fordulójának eredményeivel egészítette ki a 2018-as országgyűlési választás alapadatait. Mit tudott hozzáadni a mandátumbecsléshez az előválasztás?
Mandátumbecslést egyelőre még nem csináltam az előválasztás alapján (az interjú hétfő délután készült – K. GY.), de az látszik, hogy megerősítette azt, amit már a 2019-es EP-választásnál, illetve azóta is az időközi választás alkalmával lehetett érezni, hogy az ellenzék tábora kezd kicsit jobban polarizálódni a korábbinál. A városokban erősebb, mint ’18-ban volt. Ez probléma lehet 2022-re nézve. Mert ugyan több városi billegő körzet is van, amelyek így könnyebben megnyerhetővé váltak, mondjuk egy debreceni vagy székesfehérvári, de ahhoz, hogy az ellenzék stabil többséget szerezzen, olyan helyeken kell nyernie, ahol most nem biztos, hogy tudna. Ilyen például a Borsod 6-os, a szerencsi körzet vagy Szekszárd és környéke.
Tehát korábban egyértelműen fideszes városi körzetek billegővé váltak?
Nem. A korábban billegő, de a Fidesz felé billenő városi körzetek jelenlegi tudásunk szerint most már inkább az ellenzék felé billennének. Ez abból is látszik, hogy Márki-Zay Péter jobban tudott mozgósítani, az ő szavazói aktívabbak voltak például Győrben vagy Debrecenben, amelyek eddig inkább a Fidesz felé hajló városok voltak.
Viszont ezzel egy időben az is látszik, hogy a vidéki mozgósítás, tehát a nem megyeszékhelyeken vagy megyei jogú városokban, hanem a tizenöt-húszezres városokban – Pest megyét kivéve – nincs olyan erős ellenzéki aktivitás, hév, amire szükség lesz 2022-ben.
Ezekben korábban sem volt.
Így van.
Az első forduló összefoglalója
- Minden negyedik ellenzéki választó szavazott az előválasztáson.
- Az előválasztás intézménye a legelkötelezettebb törzsszavazókat mozgatta meg (ezért kedvezett a DK-nak, amelynek a legaktívabb a tábora).
- A fővárost kivéve szinte mindenhol Dobrev Klára volt a legnépszerűbb miniszerelnök-jelölt (36-37 százalékos átlagos támogatottsággal).
- Budapesten másfél-kétszer annyian szavaztak, mint a megyeszékhelyeken vagy a kistelepüléseken.
- Várhatóan a DK-nak lesz a legnagyobb frakciója az ellenzéki pártok között, de így is legfeljebb az ellenzéki mandátumok 30 százalékát kaphatják.
Tehát aprófalvas, kisvárosi vidéken nem erősödik az ellenzék.
Pontosan. Ilyenekben mondjuk 55–45-re nyert a Fidesz ’18-ban, és most is ilyen arányban nyerne. Ha most ez nem mozdul el 50–50 arány felé jövő áprilisig, több billegő körzet továbbra is a Fidesznél fog maradni. Hacsak országosan nagyon meg nem erősödik az ellenzék, akkor még mindig a Fidesz nyerne egy nagyon kicsivel.
Tehát a dolgok jelenlegi állása szerint több billegő körzet is a Fidesznél fog maradni. De ezek a körzetek, amiket most mondott, korábban nem billegők voltak, hanem tisztán fideszesek, nem?
Igen, de az abból adódott, hogy nem volt ellenzéki összefogás. Például A Borsod 6-os körzetében azért tudott nyerni a Fidesz simán 2018-ban, mert nem egy jelölt indult vele szemben, hanem legalább négy. Viszont az időközi választáson, amely egy éve volt, 4,5 százalékkal győzött a Fidesz.
Ami akkor azt jelentette, hogy a billegő körzetek győzelmi aránya, tehát hogy ki hány százalékkal nyer, körülbelül megmondja, hogy országosan milyen támogatottsággal rendelkezhet a két párt. Ha egy évvel ezelőtt 4,5 százalékkal megnyerte a Fidesz, az azt jelentette, hogy országosan körülbelül ugyanolyan erős, mint az ellenzéki tömb. Ugyanis a választókerületek úgy vannak megrajzolva, főleg a billegő körzetek, hogy egyenlő támogatottsági szint mellett egy ilyen típusú körzetet, mint Borsod 6-os nem tud megnyerni az ellenzék, csak akkor, ha országosan lényegesen (legalább három százalékkal) nagyobb a támogatottsága. Akkor ebben a körzetben is átlagosan több szavazója lesz.
A listás szavazásokon.
Igen. Illetve az azt fogja jelenteni, hogy ha országosan erősebb, egy ilyen körzetben is valamivel több szavazója lesz. Vagy nem mennek el a fideszesek, vagy akár átpártolnak az ellenzékhez. Akkor már átfordulna az a körzet is az ellenzék javára.
Az előválasztás ebben nem hozott érdemi változást?
Annyiban igen, hogy megerősítette, hogy a városi körzeteket könnyebb lesz megnyerni ’22-ben. Viszont pont emiatt nagyon rá kell feküdni azokra a vidéki billegő körzetekre, amelyekben viszont nem volt kiemelkedő az ellenzéki mozgósítás.
Következtetések az első forduló eredményeiből
- Márki-Zay Péter szavazataránya teljesen kiegyensúlyozott minden oevk-típusban, míg Dobrev Kláráról ugyanez elmondható (Budapestet kivéve).
- Karácsony Gergely Budapesten kiemelkedően népszerű, de minél kevésbé városias egy oevk, annál gyengébben szerepel (a kis falvakban gyakorlatilag nincs különbség Jakab, Karácsony és Márki-Zay eredményében).
- Jakab Péter pont Karácsony fordítottja; Budapesten és a városokban átlag alatti, mindenhol máshol átlag feletti eredményt ért el.
- Karácsony és Márki-Zay szavazói minden oevk-típusban többen voltak, mint Dobrev szavazói (Budapesten 60–30 százalék az arány, a legkisebb falvakban 40–37 százalék).
- A harminc billegő körzetben Dobrev 37, Karácsony 22, Márki-Zay 19,5, Jakab 18 százalékot ért el.
Az előválasztás első fordulója eredményeinek elemzése
- A DK–Jobbik-szövetség a kerületek közel hatvan százalékában bebiztosította a győztest (igaz, ezekből sok kerület nehezen nyerhető).
- Nincs igazán egy régió sem, ahol egy ellenzéki párt koncentráltabb (egyértelműen csak az ő jelöltjei lennének a régióban).
- A billegő körzetek főleg a DK-hoz és a Jobbikhoz kerültek, így az ő erőforrásaikon is múlik a kormányváltás.
- Az előválasztás egyértelmű győztese a Párbeszéd és a Momentum, mert megtörték a DK–MSZP-tandem hegemóniáját a biztos ellenzéki körzetekben (köszönhetően a budapesti magas részvételnek).
- Az egyértelmű vesztes a Jobbik, mivel Jakab Péter negyedik helye és a párt kevesebb biztosan nyerő körzete miatt várhatóan rosszabb tárgyalási pozícióval indul a közös listás helyek elosztásában.
Ugyanakkor az előválasztási mozgósítás és az előválasztási eredmények sok dologtól függenek. Egyrészt ezen csak a legelkötelezettebbek vesznek részt. Másrészt pont ezekben a kistelepüléses településszerkezetű evk-kban nehezebb volt hozzáférni a voksoláshoz, egyszerűen nem volt urna. Ez nem torzítja a megállapítását?
De. Biztosan szerepet játszik abban, hogy milyen volt a részvétel. Csak arra szeretnék ezzel rávilágítani, hogy ha lett volna helyben erős ellenzéki mozgósítási lehetőség vagy igény, a pártok meg tudták volna szervezni, hogy a kisebb településeken is nagyobb eséllyel elmenjenek a legelkötelezettebbek szavazni. De hozzáteszem, hogy mindenképp számít a településszerkezet. De ezt meg kellene nézni billegő körzetről billegő körzetre, amit még most nem néztem meg két nap alatt, hogy pontosan melyik volt az a billegő körzet, amelyik jobban teljesített. Van-e összefüggés például azzal, hogy kik élnek ott. Teszem azt, mondjuk egy borsodi, szegényebb településen kisebb eséllyel mentek el előválasztani az emberek, lehet, hogy féltek is. De a lényeg az, hogy ezt még meg kell nézni választókerületről választókerületre.
Ha jól értettem, azt mondta, hogy ezekből az evk-kból nem volt erős igény arra, hogy szavaznának.
A pártok részéről nem volt igény.
Akkor ez a Jobbik hibája lehet. Ő az egyedüli párt, amelyik a kistelepüléseken jelen van.
Meg a DK.
Szerintem meglepetés, hogy a DK ennyire arányosan van jelen minden településszerkezetben. Amikor megállapították az előválasztás technikai részleteit, mondjuk hogy hány helyen lesz mozgó urna, és az mennyit mozog, a Jobbik számára előnytelen megállapodásba ment bele, ezzel aránytalanul eltorzította a városok javára az előválasztást. Részben ez okozta Jakab Péter bukását is.
Szerintem ez csak részben van így. Ha megnézzük azokat az evk-kat, ahol a településszerkezet vagy vegyes, tehát van néhány közepes nagyságú város és mellette sok kisebb falu, vagy csak falvak, ott az történt, hogy Dobrev Klára hozta az országos átlagtámogatottságát, a 35-36 százalékot országszerte. Budapesten szerepelt rosszabbul.
Viszont Jakab Péter nem volt annyival erősebb a kistelepüléseken, mint várhattuk volna. Jakab Péter a megyeszékhelyeken az első fordulóban 15-16 százalékot kapott, mármint olyan választókerületben, amely megyeszékhely-központú. Míg mondjuk a kistelepüléses evk-kban csak 22 százalékot. Még mindig rosszabbul szerepelt, mint Dobrev Klára. Önmagához képest is csak kevesebb mint másfélszer annyi szavazója volt, mint a megyeszékhelyeken.
Szóval szerintem ez arról is szól, hogy a DK már elvitte a Jobbik törzsszavazóinak egy részét. De a Jobbiknak a legkisebb településeken tényleg sok szavazója van, akik nem vettek részt az előválasztásokon.
Következtetések különböző listás eredmények esetén
- A választási rendszer torzságát mutatja, hogy míg a háromszázalékos Fidesz-előny 113–86 arányú Fidesz-győzelmet jelent, addig az ellenzéknek ugyanilyen arányú győzelemhez hétszázalékos előnyre van szüksége.
- Nagyon kis elmozdulás az országos támogatottságban több egyéni körzetet is átbillent; szoros végeredmény esetén várhatóan 10-15 olyan választókerület lesz 2022-ben, ahol kevesebb mint ezer szavazat különbség lesz az első és második helyezett között.
- A Momentum és a Párbeszéd számára van a legkisebb tétje a választásnak, mert nyolc és öt biztos egyéni mandátuma már most van (és többet nem igazán nyerhetnek).
- A legtöbbet a DK és a Jobbik nyerhet az elsöprő ellenzéki sikeren, mert megduplázhatják a tíz és kilenc biztos mandátumukat, ha az ellenzék hetven körzetet nyerne meg 2022-ben (és az MSZP is a harmadik legerősebb párttá válna).
- Annak ellenére hogy előválasztással dőltek el az egyéni körzetek, a pártok nagyrészt leképezték az országos támogatottságuk arányát a helyek elosztásában (kivéve a Párbeszédet, amely jóval több helyet nyert egyéniben).
A beszélgetés folytatását ezen a linken olvashatják:
Sanyó Ádám civil aktivista és adatelemző. 2015 óta foglalkozik választási előrejelzések készítésével. 2018-ban a Taktikaiszavazás.hu weboldalon jelezte a szavazók felé, kik az esélyes jelöltek egy-egy választókerületben.
2012–2016 között Angliában élt és dolgozott. 2014–2016 között angol politikai pártok kampányában segített, illetve a 2016-os Brexit-népszavazásban az EU-párti kampány egyik önkéntes koordinátora volt Cambridge-ben.
Szabadidejében foglalkozik választásiadat-elemzéssel. „Nem akarom elvenni a közvélemény-kutatók munkáját, de szeretném, hogy többen foglalkozzanak a magyar közvélemény-kutatásban több adattal, illetve a metaelemzésekkel, mert sokkal jobban lehet belőlük előrejelzéseket gyártani, mint egy egyszerű ezer- vagy kétezer fős mintából. Remélem, elindul ebbe az irányba a magyar közvélemény-kutatás” – mondja.
