Teresztenye, a borsodi falu arról vált híressé, hogy egy 2002-es örökségvédelmi rendeletre hivatkozva elővásárlási joggal szűrték a roma beköltözőket. Novembertől azonban „miért ne” alapon bevezetnék az önazonossági rendeletet is a faluban. Ott, ahol valójában csak 16-an laknak. A tervezetből kiderül: nincs feltételrendszere annak, ki költözhet be, az önkormányzat saját hatáskörben, egyedi eljárásban eldönti él-e az elővásárlási jogával vagy sem.
Mindeközben meghagyják a korábbi örökségvédelmi rendeletüket is, mert míg az önazonossági csak a betelepülők elővásárlási jogát korlátozza, addig az örökségvédelmi rendelet a már ott élőkre is kiterjed. Ráadásul az új szabályozás azt is kimondja: az önkormányzati választás évében egészen a választás napjáig lakhelyet nem lehet az egy utcás faluban létesíteni.
A Szabad Európának nyilatkozó – a rendeletet előkészítő jegyző – Vécsei Vilmos azt mondta: nem biztos, hogy az általa alkotott önazonossági rendelet kiállja a törvényesség próbáját, de ha igen, akkor bevezetné a közös hivatalhoz tartozó másik négy 100 fő alatti faluban is azért, hogy külsősök ne tudjanak beavatkozni a helyi választásokba. Pedig a 2024-es választásokon pont ez történt, de akkor a jegyző nem tiltakozott amiatt, hogy 110 százalékkal ugrott meg papíron Teresztenye lakossága. A fiktív lakosok többsége a mai napig a faluba van bejelentkezve. Az ő szavazataiknak köszönhetően aratott elsöprő győzelmet tavaly a 2009 óta regnáló Brogli Attila polgármester.
Még se híre, se hamva nem volt az önazonossági rendeletnek, amikor feltártuk annak a borsodi törpefalunak a furcsa rendeletét, amely örökségvédelemre hivatkozva elővásárlási jogot adott az önkormányzatnak minden ingatlanra a faluban. A pucér telektől a családi házig. Kiderítettük azt is, hogy ezt az elmúlt 23 évben arra használták, hogy romák ne tudjanak az elnéptelenedő faluba beköltözni. A Sifter család mégis átjutott a cigánymentes falu szűrőin és sikerült házat venniük ott, ahol nem lehetett volna. Az ő történetüket dolgoztuk fel a Szabadon című tényfeltáró műsorunkban.
A zsákfalu a foltját
A teresztenyei képviselő-testület az október 9-i ülésen jelentette be, hogy bevezetik a faluban az önazonossági rendeletüket. Mindezt annak ellenére, hogy a faluban alig élnek. Életvitelszerűen négy idős asszony, két középkorú pár, a polgármester és felesége, valamint a Sifter család lakik itt négy kiskorú gyerekükkel. Név szerint: Erzsike, Magdi, Kati, Attila, Éva, István, Ildikó, Ibolya, Szabolcs, Laci és Ági – ennyi felnőtt lakik Teresztenyén, a gyerekekkel együtt összesen tizenhatan. És slusszpassz. Teresztenye jegyzője, Vécsei Vilmos szerint mindezek ellenére szükség van a rendelet bevezetésére.
„Itt nem tiltani, hanem örülni kell annak, ha valaki idejön, hogy ne néptelenedjen el a falu. Tehát azt nekünk leszabályozni ostobaság lenne, meg butaság lenne ez ellen küszködni, mert ez Teresztenye esetén, meg a többi kisfalu esetén sem releváns. Tehát itt a közmű el fogja bírni a harminckettedik állandó lakost is, aki életvitelszerűen él, meg az ötvenediket is. Ne tegyünk be fölösleges, meg nehezen alátámasztható korlátokat, hogy most ki, milyen végzettséggel rendelkezik, meg milyen előélete van. Én úgy gondolom, hogy Teresztenyének nem kell követnie ezeket”
– magyarázta a testületi ülésen a jegyző.
A teresztenyei önazonossági rendelettervezetben valóban nincs kritérium arra nézve, hogy ki költözhet be. Csupán annyi:
- Az ingatlan betelepülőnek vagy mentességet nem élvező személynek történő eladása ideértve a jogi személyek tulajdonában álló ingatlan adásvételét is esetére Teresztenye Község Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg.
- Az elővásárlási jog gyakorlásáról az önkormányzat képviselő-testülete egyedi eljárásban, hatósági döntéssel dönt.
Rácz Béla, az 1 Magyarország Egyesület alapítója szerint az önazonossági rendeletek többsége valójában nem más, mint kitiltó rendelet. Szerinte az önkormányzatok tanulnak egymás hibáiból. Itt is ez történhetett.
„Nem akarnak belemenni abba – legalábbis a tervezetből nekem ez tűnik ki –, hogy gyanú érje őket, hogy XY-t, vagy bizonyos társadalmi réteget, vagy etnikai csoportokat diszkriminálnak. A képviselő-testület által elfogadott rendelettervezet annyit mond, hogy elővásárlási joga van az önkormányzatnak minden esetben, és nincsen más mérlegelési szempont. Ha az ingatanügylet történne a faluban, akkor gyakorlatilag az önkormányzat bármilyen indokkal azt mondhatja, hogy él az elővásárlási jogával és inkább megveszik ők. És ennyi. Nincs semmiféle mérlegelési szempont és mindezt még csak nem is kell megmagyarázniuk sem”
– nyilatkozta lapunknak Rácz Béla.
Dupla dinamit
2002 óta nem vehet akárki ingatlant Teresztenyén. A falunak ugyanis van egy úgynevezett örökségvédelmi rendelete, amely minden ingatlanra elővásárlási jogot ad az önkormányzatnak. Erre hivatkozva kezdték el szűrni a beköltözőket – úgy tűnik: a romákat. A vevőjelölteknek először az ingatlanos szűrőjén kell átmenniük, ha ez pipa, akkor a polgármester szimpátiáján múlik, hogy megvehetik-e az ingatlant, vagy sem. A teresztenyei faluvezetés most megerősítené ezt a rendeletüket egy önazonosságival is. És, hogy miért? Mert a törvény felhatalmazást ad erre – mondta Vécsei Vilmos a település jegyzője még az október 9-i testületi ülésen.
A tervek szerint a két rendelet egymással párhuzamosan futna – magyarázza Sifter László, aki a feleségével és négy gyerekükkel még 2020-ban költöztek be a faluba. Nem látszott rajtuk, hogy romák, így átcsúsztak a teresztenyei rendszeren. A férfi szerint az önazonossági rendelet csak a betelepülőkre érvényes, ezért kell mellé az örökségvédelmi is.
„A 2002-ben alapított örökségvédelmi rendeletben foglalt elővásárlási jog az már a faluban élőkre is korlátozó hatással volt idáig is, merthogy az önkormányzat az első, aki eldöntheti mindenkivel szemben, hogy megveszi-e az ingatlant. Ha úgy dönt, hogy nem, utána jöhetnek csak adott esetben a bent lakók, ha egy ingatlan eladásra kerülne. Az új szabályozás, tehát az önazonossági rendelet elővásárlási joga ugyanakkor mentességet ad a faluban élők számára, tehát ott az önkormányzat nem élhet az elővásárlási jogával, ha egy falubeli szeretne megvenni egy faluban lévő másik eladó ingatlant. Ebből a szempontból az érdekes, hogy az önkormányzat mind a két rendeletet szeretné egymással párhuzamosan futtatni, amiből nekem az tűnik ki, hogy ők arra törekednek, hogy a faluban lakókkal szemben is tudjanak elővásárlási jogot gyakorolni és a kívülről érkezőkkel szemben is”
– mondta a Szabad Európának Sifter László, aki szerint az önkormányzat vezetői önellentmondásba keveredtek saját magukkal, amikor azt mondták: egy elnéptelenedő faluban örülni kell annak, ha valaki be akar költözni. Sifter László szerint, ha ezt a vezetők valóban így gondolták volna, akkor nem lenne az önkormányzatnak elővásárlási joga.
Ráadásul az önazonossági rendeletben foglalt elővásárlási joggal csak akkor élhet az önkormányzat, ha az ingatlant közösségi célra vásárolja meg a betelepülők elől. A Sifter család szerint azonban erre sem pénze nincs Teresztenyének, sem pedig közösség nincs a 16 lelkes faluban.
Sifter Ágnes jogászként aggályosnak tartja a párhuzamos – vagyis az örökségvédelmi és az önazonossági – rendeletek futtatását.
„Indokolatlan egy ilyen kis településen a párhuzamos elővásárlási jog, illetve, amit még aggályosnak tartok, hogy nincs mérlegelési és arányossági szempont. Az a válasz, hogy „azért vezettük be az elővásárlási jogot, hogy jól jöhet egyszer még”, az számomra olyan alapvető alkotmányossági kérdéseket vet föl, hogy nekem vagy bárkinek akadályozzák a szabad ingatlan vásárlását, azon az alapon, hogy jól jöhet egyszer még. Az Alaptörvényben rögzített szabad költözés jogát vagy a szabad ingatlan vásárlás jogát korlátozni tényleges ok és indok nélkül nem lehet”
– mondta Sifter Ágnes.
Ne csak nézz láss is, van itt még más is
A borsodi falu önazonossági rendelete nem csak az önkormányzat elővásárlási jogára terjed ki, hanem ezen jóval túl is terjeszkedik és a rendelettervezetben már a választásokra is kihatással lévő szigorításokat írt bele a jegyző. Ezt Vécsei Vilmos jegyző nem is tartja titokban, sőt büszke is rá, hogy kitalálta. Aminek nagyon örült a falut 2009 óta irányító polgármester is.
„Ez, jó, ez jó! Azok, akik tulajdonnal rendelkeznek, azok döntsenek a település sorsáról”
– mondta a jegyző felvetésére Brogli Attila még az október 9-i testületi ülésen.
Vécsei Vilmos jegyző ugyanis azt fundálta ki, hogy az önkormányzati választás évében év elejétől egészen a választás napjáig nem lehet lakcímet létesíteni Teresztenyén. A jegyző azt írta a Szabad Európának: még ő maga is bizonytalan abban, hogy a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény a választásokat közvetetten érintő helyi rendelet megalkotására ad-e egyáltalán felhatalmazást. De mindenesetre megpróbálja, hátha belefér a magyar jogrendszerbe. Hiszen szerinte ez a szabályozás is mindenképp közösségi jog védelmét szolgálja anélkül, hogy bárki emberi méltóságát, vagy az egyenlő bánásmód elvét megsértené. A jegyző tapasztalata szerint a 100 főnél kisebb falvakat óriási veszély fenyegeti minden egyes választásnál.
„A rendelet alkalmas lehet arra, hogy egy adott településen élők részben védve legyenek attól, hogy mások döntsenek helyettük az önkormányzati képviselők és polgármester választáson. Véleményem szerint minél kisebb a település, minél kevesebben vannak a névjegyzékben, annál nagyobb veszélyben vannak e tekintetben. Ezért nem csak Teresztenyén, hanem a közös hivatalhoz tartozó további négy kistelepülésen fogom javasolni a képviselő-testületeknek hasonló rendelet megalkotását. Feltéve, ha a rendelet kiállja a törvényesség próbáját. A rendelet azt kívánja szolgálni, hogy a helyi önkormányzati választásokon, a döntés joga maradjon azoknál, akik a településen élnek életvitelszerűen, akik hosszú évtizedek óta itt hajtják álomra a fejüket és itt ébrednek reggel. Viselve hosszú éveken át az adott település hátrányát vagy éppen áldását. Tehát ezért tartalmazza rendelet a bejelentkezés korlátozását a helyi önkormányzati választás évében. Szerintem a rendelet egyértelműen fogalmaz. A választás évében a választás napjáig az a betelepülő törvény által nem védett személy létesíthet lakóhelyet, aki a saját tulajdonában lévő házába akar bejelentkezni”
– fejtette ki a jegyző.
Bebetonozva
Vécsei Vilmos azonban tavaly nem tiltakozott amiatt, hogy az önkormányzati választások előtt hirtelen 110 százalékkal ugrott meg Teresztenyén a lakosok száma. A faluban most is fixen 16-an hajtják álomra a fejüket minden este. Ennyien élnek ott valójában. 2024-ben azonban felugrott az ide bejelentett voksképes személyek száma 45-re. Zömében olyanok jelentkeztek be, akiknek van itt hétvégi vagy vendégházuk. Végül 38-an mentek el szavazni, főképp olyanok, akik sosem éltek itt életvitelszerűen. A polgármesteri székért Brogli Attila és a 2020-ban a családjával Teresztenyére költöző Sifter László indult.
Az eredmény: 95-5. Százalékban. Brogli Attila 36 szavazatot, az új kihívója két voksot kapott. A matek szerint többségében azok szavaztak és döntöttek a helyben lakók életéről, akik nem is Teresztenyén élnek. Sifter László a választási veresége után azt mondta tavaly lapunknak: esélye sem volt.
„A választást megelőzően bejelentett 24 új lakos a polgármester családi, rokoni és baráti köréből került Teresztenyére, akiknek a száma elvette még a matematikai esélyemet is arra, hogy polgármester-aspiránsként nyerhessek. Ha százszázalékos eredménnyel mind magam mellé tudtam volna állítani a helyieket, akkor sem tudtam volna nyerni a polgármestert támogató, újonnan bejelentett 24 fő miatt. Az ide bejelentett új lakosokkal soha egy szót sem tudtam váltani, ezek az emberek nem ismernek engem, és én sem ismerem őket. Az esélyem sem volt meg arra, hogy a kampányidőszak alatt felkeressem őket, és bemutassam nekik magamat és a programomat. Esélyem sem volt arra, hogy ebben a polgármesteri választásban egyenlő módon vegyek részt, ezért nem is kampányoltam a helyieknél a választás előtt, akik végül így érthető okból és a teresztenyei nyugalmukat is féltve a vezetéstől mind a polgármesterre szavaztak”
– mesélte Sifter László.
Magyarul: a 2024-es választáson ugyan papíron a falu lakosai döntöttek arról, hogy ki legyen a polgármester, zömmel azonban olyanok szavaztak mellette, akik csupán néhány hónappal korábban jelentkeztek be Teresztenyére és életvitelszerűen sosem éltek ott. A településről a választások után csak kilenc ember „költözött” el, hivatalosan most épp 36-an laknak ott.
„A polgármester a 2024-es önkormányzati választások előtt kihasználta az úgynevezett lakcímnyilvántartási rendszer adta lehetőséget, és meg is választatta magát 110 százalékosra növelve a falu lakosságát. Ezek az emberek nagy részben bejelentkezve maradtak. Gondolom azért, hogy ne lehessen azt mondani, hogy csak a választás miatt jelentkeztek be. A jegyző, a polgármester és a képviselő-testület kvázi levezetik az önazonosság védelméből azt az igényüket, amire a törvény nem is hatalmazza fel őket: a választás évében gyakorlatilag nem engednek másokat bejelentkezni a faluba, és ezzel megerősítik a hosszú ideje regnáló polgármester további hatalmát”
– fejtette ki véleményét és tapasztalatát Sifter László.
Ebből a szempontból érdekes az, hogy a polgármester és a jegyző hivatkozik arra, hogy azok döntsenek a falu sorsáról, akik valóban ott élnek. Hiszen tavaly éppen a fiktív lakosok miatt aratott fényes győzelmet Brogli Attila polgármester.
Kérdésünkre, hogy ha az önkormányzat megszabja azt, hogy ki költözhet be a faluba, valamint azt is, hogy ha beköltözhet, de a választás évében csak a tulajdonnal vagy tulajdonrésszel rendelkezők létesíthetnek lakcímet Teresztenyén, ezekkel az eljárásokkal élete végéig polgármester maradhat-e Brogli Attila, aki 2009 óta vezeti a minifalut, a jegyző nemmel válaszolt.
„Némileg beavatkozás a helyi választásokba, de annak tisztaságát szolgálja”
– írta Vécsei Vilmos jegyző.
Teresztenye önazonossági rendelete, ha minden jól megy, november elején lép hatályba. Úgy tudjuk: a Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Osztályához már érkezett kifogás a falu rendelettervezete miatt. Kérdéseinkkel kerestük Brogli Attila polgármestert is, ő azonban nem válaszolt.
