Az összes elnyerhető önkormányzati pozíció felét szeretné saját jelöltjeinek a Demokratikus Koalíció a 2024-es helyhatósági választásokon – értesült a Szabad Európa. A Fidesz még ősszel megnevezheti saját főpolgármester-jelöltjét, akinek a karakteréről is beszélt lapunknak egy kormánypárti forrás.
Választókerületi taggyűlést tartott az egyik – nem mérhetetlen támogatottságú – ellenzéki párt egy Magyarországon urbanizáltnak számító, nagyságrendileg 160 ezres választókerületben. A választókerületi tagság számára elég volt egyetlen – igaz, nem négyfős – asztalt lefoglalni egy étteremben.
Mindez egyáltalán nem csak erre a pártra és erre a választókerületre jellemző. Több ellenzéki politikussal is beszéltünk, akik mindannyian az égető káderhiányban látják az egyik legnagyobb problémát a jövő júniusi összevont helyhatósági-európai parlamenti választásokat tekintve.
Számokba fojtva
A pártok közötti egyeztetések már zajlanak a háttérben a koordinált indulásról, több településen nagyjából körvonalazódott, hogy melyik ellenzéki párt hány egyéni körzetben indíthatja el saját emberét úgy, hogy a többiek beállnak mögé. Nem egy településről és nem egy pártról tudunk ugyanakkor, hogy az helyzet állt elő, hogy hiába indíthat el mondjuk akár hét körzetben is saját jelöltet az adott politikai formáció a helyi alku eredményeként, egyszerűen nem rendelkezik ennyivel helyben.
Ehhez kapcsolódóan: Elfelejthetjük az előválasztást 2024-ben, de már megy az asztal alatti lábrugdosás a pártok között.
Így két megoldás marad – mind a kettőt alkalmazzák is a pártok információink szerint. Az első, hogy meggyőzik a képviselő-testület szükskéges számú – lehetőleg 2019-ben egyéniben nyertes, tehát potenciálisan újra esélyes – tagjait arról, hogy jelenlegi párt/egyesületi tagságukat feladva jövőre induljanak annak a formációnak a színeiben, amelyik elnyerte a jelöltállítás jogát.
„Ez néha egyáltalán nem könnyű. Bár az emberben hajlamos az a képzet kialakulni, hogy az ellenzéki szavazók már nagyjából egy tömbként tekintenek a 2019-ben és 2022-ben is együtt induló pártokra, ez egyáltalán nincs így. Vannak önmagukban kifejezetten elutasított alakulatok is, így ezeknek a színeiben nem nagy lelkesedéssel akar elindulni az, aki más párt jelöltjeként egyszer már sikert ért el, sokakat nehéz meggyőzni” – mondta ezzel kapcsolatban egy ellenzéki városvezető.
A másik megoldás – ezt egy ellenzéki pártvezető mesélte –, hogy párton belül igazoltatják át egyik településről a kádert egy másikba, ahol éppen szükség van rá.
Elmaradt házi feladat
Ez tehát az alaphelyzet – ami persze azt is jelenti, hogy az ellenzék általános fogadkozása a hálózatépítésről, „a helyi alapszervezetek számának növeléséről”, amelyet mindenki elsődleges stratégiai célként fogalmazott meg a 2022-es bukta után, legalábbis nem teljesült az eredeti céloknak megfelelően.
Azt mindenki elismeri, hogy ha mégoly romos állapotban, alapvetően nyugdíjasokra épülve, a leglétezőbb országos hálózata még mindig az MSZP-nek van. „Igen, aki nálunk még megmaradt, nem hagyta abba, nem ment át a DK-ba, az már azt mondja: nem érdekel, hogy mi van, tolom” – jellemezte saját helyzetüket egy szocialista vezető. A DK valóban számos vidéki szervezetet létrehozott az elmúlt egy évben (a párt saját bevallása szerint 2500 új tagot toborzott), de ez még mindig messze van attól, hogy országosan jól beágyazott pártként jellemezhessük.
Ettől függetlenül DK támogatottsága kiemelkedik a többiekéhez képest ellenzéki oldalon – és a párt vezetői ennek megfelelően erős pozíciókat akarnak maguknak 2024-ben. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a Demokratikus Koalíció indítana jelöltet az összes helyi egyéni képviselői körzet felében a helyhatósági választásokon.
Úgy tudjuk, a kérés (hallottuk az ironikus „kinyilatkoztatás” kifejezést is) többnyire megértésre talál a helyi polgármesterek részéről, így nem okoz különösebb feszültséget, bár a már idézett MSZP-s vezető szerint ha minden megkeresett városvezető egységesen nemet mondana Gyurcsány Ferencéknek, akkor „méltányosabb helyzetet lehetne teremteni”.
Rosszul járhat az MSZP és a Párbeszéd
Szavai abból a szempontból érthetők, hogy az ellenzéki torta újraosztásánál – ebben több pártból származó forrásaink egyetértettek – elsősorban a szocialistákat és a Párbeszédet érhetik végül húsba vágó veszteségek. Az ellenzéki oldalon ugyanis általános vélekedés – a két érintettet leszámítva persze –, hogy a 2019-ben kialakult állapotokhoz képest ez a két párt mára „felülreprezentálttá vált”.
Mivel pedig a DK és a Momentum is bevallottan az akkorinál jóval több önkormányzati helyet céloz meg magának, ez csakis úgy jöhet létre, ha az MSZP és a Párbeszéd kevesebb helyen indul. Több ellenzéki pártban is evidenciaként kezelik például, hogy Budapest I. kerületében nem a párbeszédes V. Naszályi Márta lesz a polgármesterjelölt, hanem a Momentum indíthat valakit.
Mivel V. Naszályi Márta a Párbeszéd egyetlen kerületi polgármestere, nagy valószínűséggel jövőre már nem rendelkezik ilyennel a párt, ugyanis más kerületben vélhetően nem kapnak majd lehetőséget. A DK szerint ugyanakkor – bár kevesebb mint a kerületek harmadáról van szó – a Párbeszéd még alpolgármesterből is túl sokat ad jelenleg, így a választások után várhatóan belőlük is jóval kevesebb lesz a többiek javára.
Zugló a csatatér
A fővárost tekintve a Momentum is bővítene: az elsődleges cél a párt számára Zugló. Az itteni csatározásokról már többször írtunk. Legutóbbi fejezete ennek az volt, amikor szeptember elején a Momentum támogatásával a kerület parlamenti képviselőjévé választott Hadházy Ákos látványfűkaszálással hívta fel a figyelmet a zuglói zöldterületek állapotára, és felelevenítette, hogy a kerület vezetése rendre nem racionálisnak tűnő döntésekkel szervezi ki ugyanazon cégcsoportnak a kertrendezést.
Ehhez kapcsolódóan: Zuglóban már beindult a 2024-es választási kampány – az ellenzéken belül.
Az akció részese volt Rózsa András, Zugló momentumos alpolgármestere is, akit egyre többen kezelnek az MSZP-s polgármester Horváth Csaba utódjelöltjeként – igaz, döntés az ügyben még nem született, és egyelőre fő szabály szerint a hivatalban lévő településvezetők, képviselők újraindulhatnak.
Az ügyben komoly szava lesz a DK-nak, de információink szerint egyelőre a pártban sincs még kialakult vélemény Horváth Csaba jövőjét illetően. Pedig a Momentumnak kell a hely Budapesten, hiszen az már eldőlt, hogy Újpesten a lilák színeiben eddig regnáló Déri Tibor nem indul, helyette a DK-s alpolgármester, Trippon Norbert száll majd ringbe.
Emiatt viszont még Gajda Péter kispesti szocialista polgármester is aggódhat. Őt egyébként is kevesen sajnálnák ellenzéki oldalon a környezetéhez köthető korrupciógyanús ügyek miatt, amelyek nyilvánossá tételében éppen a Momentum jeleskedett.
(Érdekes, hogy Hadházy Ákos legfrissebb akcióját – amelynek keretében elment az LMP társelnöke, Ungár Péter nővérének horvátországi ingatlanához, ahol Orbán Viktor nyaralt – több ellenzéki vezető is komoly kritikával illette lapunknak. Véleményük szerint az Orbán Viktorról nyilvánosságra került felvétellel a kormányt lehetett volna kínos helyzetbe hozni, hiszen korábban maga a miniszterelnök mondta azt, hogy ilyen nehéz helyzetben, mint ami most van, felelős miniszterei nem nyaralhatnak; és Gulyás Gergely is azt mondta a Kormányinfón, hogy Orbán nem nyaral. Azzal viszont, hogy az ingatlan nyomán Hadházy Ákos Ungár Pétert kezdte el támadni, az egész ügy fókuszát az ellenzéken belüli ellentétekre helyezte át.)
A szocialista „Messi”
A legnagyobb veszteség a fővárosban azonban Örsi Gergely II. kerületi polgármester pártból való távozása lenne az MSZP számára; egy ellenzéki politikus úgy jellemezte a fiatal politikus helyzetét, hogy bár függetlenként is minden bizonnyal simán nyerne, de „ezenkívül oda igazol, ahova akar, mindenhol tárt karokkal várnák”. Maga Örsi nemrég a 444.hu-nak azt mondta, „nincs olyan nap, hogy ne gondolkodna el a távozáson”.
A DK-ban és a Momentumban is úgy látják egyébként, hogy 2019-ben „Karácsony Gergely nagyon ügyesen lobbizott a Párbeszédért”, ennek köszönhető egyébként a valóban nehezen mérhető támogatottságú párt felülreprezentáltsága, de mindkét pártban úgy látják, hogy a főpolgármesternek mára megfogyatkozott a lobbiereje, és a pártjával szemben táplált ambíciói is.
DK-s kritikák Karácsony Gergelynek
Az nem tűnik kérdésnek, hogy Karácsony Gergely újraindulhat. Az már annál biztosabb, hogy sokkal keményebb feltételeket szabnak majd neki az őt támogató pártok, mint 2019-ben. Elsősorban a DK, hiszen Gyurcsány Ferenc formációjában a legkritikusabbak a főpolgármesterrel. Nemcsak azt róják fel neki, hogy nem tudott „ellenzéki ellenállási terepet” formálni Budapestből, de városvezetői képességeit is kritizálják.
„Még Demszky Gábor sem volt ennyire belvárosi, belterjes szemléletű, mint Karácsony Gergely. Még a külső kerületi polgármestereink, képviselőink is panaszkodnak, hogy szinte semmi fejlesztés nincs náluk, ami pénze van a fővárosnak, azt mind a belső részekre költik el. Egy XV. vagy XVIII. kerületi lakost pont nem érdekel, hogy autómentes Lánchídon bringázhat át – miközben persze a taxik és a buszok ott zúgnak el mellette –, az már sokkal inkább, hogy mennyi idő alatt jut be a belvárosba. Az, hogy Karácsony Gergely az értelmiségnek játszik, nem elég” – mondta egy DK-s vezető.
Ehhez kapcsolódóan: Kvíz: Mennyibe került a Lánchíd felújítása?
Szavai egybecsengenek a Fidesz kritikájával. A kormánypárt részéről szintén úgy látják, hogy „a cuki, szemüveges Karácsony Gergely” nem törekszik arra, hogy valamennyi fővárosi érdekeit együtt próbálja meg képviselni, és erős kritikák érik városvezetői képességeit is. (Ennek részeként persze a kormánymédia abszurd történeteket is képes produkálni, például amikor „fotópályázatot” hirdetnek az elhanyagolt fővárosi közterületek bemutatására, majd egy történetesen éppen állami kezelésben lévő, gazos Duna-parti telek lesz az első.)
„Menedzser” kihívó
A kormánypolitikusok nem győzik szapulni a „béna, hozzá nem értő” főpolgármestert, legutóbb Kubatov Gábor nevezte „lusta, teszetosza, döntésképtelen” embernek az Indexnek adott interjújában. Ennek megfelelően – ezt már egy befolyásos kormánypolitikus árulta el lapunknak – egy ezzel ellentétes karaktert fognak vele szemben indítani.
„Ha az az érzet, hogy nem jól menedzseli a város ügyeit, akkor egy ilyen határozott, menedzser típusú karaktert kell a kihívójának állítani.” Forrásunk szerint az illetőt várhatóan még ősszel megnevezik – a karakterleírás alapján a korábban emlegetett Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő nem tűnik esélyesnek.
A Fidesz egyébként látványosan nem foglalkozik még a helyhatósági választásokkal, ahhoz képest, hogy a vele egy napon zajló EP-választásról már rendszeresen nyilatkozik akár Orbán Viktor, akár a párt más vezető politikusai (a tét természetesen ismét „Brüsszel megállítása”).
Egy ellenzéki kampányvezető ezt úgy magyarázta, hogy „a megszorítások idején, amikor töröltek egy csomó önkormányzati beruházást is, a Fidesz nyilván nem tud pozitívat ígérni. Ha elveszít néhány települést, az nem jelent semmit: láthattuk, hogy még Budapestről sem tudott országos ellenállást szervezni az ellenzék. Ellenben ha legalább annyi EP-képviselője lesz, mint eddig, akkor kifelé elmondhatja, hogy kérem, nincs itt semmi látnivaló, töretlenül támogat minket a magyar lakosság!”
A tárgyalások az ország többi településén is folynak, egyelőre információink szerint nagy viták sehol nincsenek, komolyabb ambíciót nyilvánosan csak az LMP fogalmazott meg. Ungár Péter szerint biztosan önállóan indulnak Pécsett, Veszprémben, Szolnokon, Pesterzsébeten és Soroksáron.
Nyitott kérdések
Nyitott kérdésnek tűnik Eger, ahol a korábbi jobbikos Mirkóczki Ádámmal mára szembefordultak a helyi ellenzék pártszervezetei. Úgy tudjuk, a Momentum szívesen elvinné a polgármester-jelölés jogát, de a helyzetet bonyolítja, hogy információink szerint a városvezető megőrizte népszerűségét, akár függetlenként indulva is lehet esélye.
Győrben Borkai Zsolt szexbotrányba keveredő volt kormánypárti polgármester ismételt ringbe szállásával egyedülálló lehetőség nyílt, hogy az ellenzék legyőzze Dézsi Csaba fideszes polgármestert. Itt Pintér Bence, az Ungár Péter résztulajdonában álló ugytudjuk.hu helyi portál főmunkatársa indul egy civil szervezet színeiben (amely minden egyéni körzetben indít jelöltet), de információink szerint nagyjából már eldőlt, hogy az ellenzéki pártok nem állítanak vele szemben jelöltet, támogatni fogják.
Ehhez kapcsolódóan: Mérlegen a Modern Városok Program: hatalmas különbségek a megvalósításban.
Korábban Tatabányán is sokáig úgy tűnt, a DK-s Szücsné Posztovics Ilona egy ciklusra kapott lehetőséget, mert szétzilálódott a helyi ellenzéki koalíció, de idén március végén váratlanul elhunyt a város korábbi fideszes vezetője, Schmidt Csaba, aki esélyes kihívó lett volna a polgármester asszony számára, így egy ellenzéki vezető szerint Szücsné újraindulhat.
Nemkívánatos pártok?
Van még egy vetülete az ellenzéki felkészülésnek: nevezetesen, hogy érdekes érdekellentét feszül az ellenzéki polgármesterek és a pártok között. Több városvezetőtől is hallottuk, hogy mivel a pártok megítélése enyhén szólva sem pozitív a választók körében, tudatosan igyekeztek magukat távol tartani a tőlük, és egyfajta, pártok felett lebegő városvezetőként fellépni. Ez személyes népszerűségüket tekintve általában helyes stratégiának bizonyult, emiatt jövőre sem pártszínekben indulnának.
Ez azonban a pártok szemét csípi, hiszen ők úgy látják: az ilyen politika éppen helyi beágyazódásukat akadályozza. Ebből azért komolyabb konfliktusok nem várhatók, mivel úgyis többes jelölésű politikusok indulnak majd a polgármesteri, képviselői posztokért. Ahogy egy ellenzéki pártvezető megfogalmazta lapunknak: „Nekünk végül is mindegy, hogy a plakát alján mekkora lesz a logónk.”
