Tárgyalások indulnak a biztonsági garanciákról, miközben lépésről lépésre haladnak előre délen az ukrán erők
A Moszkva City irodaház Moszkvában az újabb ukrán dróntámadás után, 2023. július 30-án
Az ukrán erők heves harcokat vívnak a teljes frontvonalon, orosz támadásokat vertek vissza északkeleten, és fokozatosan haladnak előre – közölték ukrán tisztviselők. Közben Kijev és Washington tárgyalásokra készül az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciáról.
Az ukrán csapatok több mint húsz helyen vívtak közelharcot az elmúlt 24 órában – közölte a hadsereg vezérkara július 31-i reggeli jelentésében, hozzátéve, hogy az orosz légicsapások és ágyúzások továbbra is követelnek civil áldozatokat, és rongálják az infrastruktúrát.
Az ukrán erők tisztviselők állítása szerintfokozatosannyomulnak előre délen az Egyesült Államokkal folytatandó biztonsági tárgyalások előtt.
„Az orosz támadások következtében sajnos a polgári lakosság körében is vannak halottak és sebesültek, és lakóépületek is megsemmisültek” – közölte a hadsereg.
A kelet-ukrajnai Donyecki területen egy civil meghalt az orosz ágyúzásban – tette közzé Pavlo Kirilenko kormányzó július 31-én.
Az északkelet-ukrajnai Szumi város hatóságai július 30-án arról számoltak be, hogy két civil életét vesztette és legalább 17-en megsérültek egy előző esti orosz rakétatámadásban.
Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes eközben az ukrán ellentámadás előrehaladásáról számolt be délen, a Zaporizzsjai területen.
„Fokozatosan, de biztosan haladunk előre Bergyanszk és Melitopol felé – közölte Maljar Telegramon, hozzátéve: – Az ellentámadás minden irányban folytatódik.”
Északkeleten az orosz erők folytatták támadásaikat az ukrán kézen lévő Kupjanszk és Liman ellen, „de kudarcot vallottak és veszteségeket szenvedtek el” – mondta Maljar.
Az ukrán és az orosz tüzérség tovább lőtte egymást Donyeckben, Bahmut térségében, ahol hónapok óta heves harcok dúlnak. Maljar szerint Moszkva további csapatokat küld a térségbe.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti videóbeszédében azt mondta, július 30-a „jó nap, kemény nap” volt a fronton.
Biztonsági garanciák a NATO-tagságig
Zelenszkij vezérkari főnöke, Andrij Jermak közölte, hogy Ukrajna a következő napokban tárgyalásokat kezd Washingtonnal a Kijevnek adandó szilárdbiztonsági garanciákról, amelyek biztosítanák az ország önvédelmi képességét a NATO-tagságig.
„Ukrajna jövő héten megkezdi a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a biztonsági garanciákat tartalmazó kétoldalú megállapodásról” – írta Jermak július 30-án Telegramon.
„Ezek a garanciák mindaddig érvényesek lesznek, amíg Ukrajna meg nem szerzi a NATO-tagságot, ami a biztonság legmegbízhatóbb garanciája. Amíg hazánkban háború van, és nem tudunk belépni a NATO-ba, államunknak megbízható garanciákat kell szereznie az átmeneti időszakra” – fogalmazott.
Jermak beszámolt arról is, hogy Ukrajna hamarosan tető alá hoz egy találkozót Szaúd-Arábiában, amelyen Zelenszkij béketervét vitatják meg. Ennek alapja az összes orosz katona távozása Ukrajna területéről.
Zelenszkij: A háború átterjed Oroszországra is
Zelenszkij július 30-án arra figyelmeztetett: elkerülhetetlen, hogy a háború átterjedjen Oroszországra, miután az ottani hatóságok kénytelenek voltak ideiglenesen bezárni egy forgalmas moszkvai repülőteret a fővárost érő éjszakai dróntámadás után.
„A háború fokozatosan visszatér Oroszország területére – szimbolikus központjaira és katonai bázisaira. Ez elkerülhetetlen, természetes és abszolút igazságos folyamat” – mondta Zelenszkij július 30-án, Ivano-Frankivszkban tett látogatásán. A várost, jóllehet Nyugat-Ukrajnában van, korábban orosz rakétatalálat érte.
Orosz tisztviselők arról számoltak be, hogy július 30-án három ukrán drón támadta meg Moszkvát, megsebesítettek egy biztonsági őrt, és kikényszerítették a forgalom ideiglenes felfüggesztését a Vnukovói repülőtéren, amely a fővárost kiszolgáló négy nagy ilyen létesítmény egyike.
Az orosz védelmi minisztérium „terrortámadás-kísérletnek” nevezte a történteket, és azt állította, hogy egy drónt lelőttek, két másikat pedig megakasztottak, így azok becsapódtak Moszkva nagynevű üzleti komplexumába, a Moszkva Citybe.
Helyi orosz Telegram-csatornák július 30-án este arról számoltak be, hogy dróntámadás érte a délnyugat-oroszországi Taganrog városát, tűz ütött ki, de senki sem sérült meg. A jelentéseket nem sikerült megerősíteni.
Az ukrán hadsereg július 30-án közölte, hogy a Krím félszigetet és a megszállt Dél-Herszont összekötő csonhari híd megsérült egy előző napi támadásban. A herszoni orosz megszálló hatóságok is ukrán rakétacsapásokról számoltak be a terület vasúti utánpótlási vonalai ellen, de azt állították, hogy a támadásokat visszaverték.
Tonnás ukrán címer kerül a kijevi óriásszobor kezébe
1/9A kijevi Szülőföld emlékmű egy százkét méter magas szobor, amely a második világháborúban aratott szovjet győzelemnek állít emléket. Az acélfigura a kijevi Dnyeper folyó jobb partjáról néz keletre. Az ötszázhatvan tonna súlyúszobor a bal kezében sarló és kalapács címert, a jobb kezében kardot tart, amit korábban megrövidítettek, mert a hegye magasabb volt, mint a kijevi Pecserszka Lavra keresztje
Egy sikeres adománygyűjtő kampányt követően megkezdődött a munka, hogy Ukrajna leghíresebb szobrának kezébe a szovjet állami jelvény helyett az ukrán háromágú szigony kerüljön. A kijevi Szülőföld emlékmű 1979-es építesekor is nagy port kavart, 2023-ra pedig Ukrajna függetlenségének jelképévé vált.
2/9A képen, amelyet az ukrán Suspilne News július 19-én tett közzé, egy hatalmas szigonyt hegesztő munkások láthatóak. 2023. július 13-án a kijevi várostervezési ügynökség bejelentette, hogy a szovjet államcímer helyébe az ukrán háromágú szigony lép. 2015-ben Ukrajna betiltotta a szovjet és kommunista szimbólumokat, utcaneveket és emlékműveket. A második világháborús emlékművek azonban nem tartoznak e törvények hatálya alá
Egy sikeres adománygyűjtő kampányt követően megkezdődött a munka, hogy Ukrajna leghíresebb szobrának kezébe a szovjet állami jelvény helyett az ukrán háromágú szigony kerüljön. A kijevi Szülőföld emlékmű 1979-es építesekor is nagy port kavart, 2023-ra pedig Ukrajna függetlenségének jelképévé vált.
3/9Az ukrán lapban közölt képek a rozsdamentes acélból készült - 7,6 méter magas és 4,5 méter széles - címerpajzs munkálatainak előrehaladását mutatják, amely az emlékmű jelenlegi címerét fogja felváltani
Egy sikeres adománygyűjtő kampányt követően megkezdődött a munka, hogy Ukrajna leghíresebb szobrának kezébe a szovjet állami jelvény helyett az ukrán háromágú szigony kerüljön. A kijevi Szülőföld emlékmű 1979-es építesekor is nagy port kavart, 2023-ra pedig Ukrajna függetlenségének jelképévé vált.
4/9Az emlékmű jelenlegi acélpajzsán a szovjet címer látható. Ukrán aktivisták már régóta követelik a kommunista jelkép eltávolítását. 2022-ben nyolcszázezer megkérdezett polgár nyolcvanöt százaléka támogatta, hogy a kalapácsot és sarlót háromágú szigonyra, Ukrajna hivatalos címerére cseréljék
Egy sikeres adománygyűjtő kampányt követően megkezdődött a munka, hogy Ukrajna leghíresebb szobrának kezébe a szovjet állami jelvény helyett az ukrán háromágú szigony kerüljön. A kijevi Szülőföld emlékmű 1979-es építesekor is nagy port kavart, 2023-ra pedig Ukrajna függetlenségének jelképévé vált.
5/9A szobor végleges tervei 1978-ban készültek el, az építkezés 1979-ben kezdődött. A szobor az Ukrajna második világháborús történelmét bemutató Nemzeti Múzeum része, a múzeum főépületén áll
Egy sikeres adománygyűjtő kampányt követően megkezdődött a munka, hogy Ukrajna leghíresebb szobrának kezébe a szovjet állami jelvény helyett az ukrán háromágú szigony kerüljön. A kijevi Szülőföld emlékmű 1979-es építesekor is nagy port kavart, 2023-ra pedig Ukrajna függetlenségének jelképévé vált.
6/9Az emlékmű avatóünnepsége 1981. május 9-én. Leonyid Brezsnyev szovjet vezető is beszédet mondott az eseményen. A szobor később a popkultúrában is megjelent. Többek között Max Brooks 2006-ban megjelent World War Z zombi világháborús regényének egyik jelenetében ukrán túlélők menekülnek a lángoló Kijevből az emlékmű figyelő tekintete alatt
Egy sikeres adománygyűjtő kampányt követően megkezdődött a munka, hogy Ukrajna leghíresebb szobrának kezébe a szovjet állami jelvény helyett az ukrán háromágú szigony kerüljön. A kijevi Szülőföld emlékmű 1979-es építesekor is nagy port kavart, 2023-ra pedig Ukrajna függetlenségének jelképévé vált.
7/9Ukrán munkások a háromágú pajzs egy részével. Az újság nem nevezte meg a helyet, ahol az új szoborelem készül. A huszonnyolc millió hrivnyás (körülbelül kétszázötven millió forint) acélpajzs finanszírozását különböző ukrán nagyvállalatok adományaiból teremtették elő
Egy sikeres adománygyűjtő kampányt követően megkezdődött a munka, hogy Ukrajna leghíresebb szobrának kezébe a szovjet állami jelvény helyett az ukrán háromágú szigony kerüljön. A kijevi Szülőföld emlékmű 1979-es építesekor is nagy port kavart, 2023-ra pedig Ukrajna függetlenségének jelképévé vált.
8/9A pajzsot augusztus végéig kell felszerelni az emlékműre. A tervet kritikák is érik. Vannak, akik lehetetlen vállalkozásnak tartják a technikailag nehéz és drága projektet. A szobor 1979-es építesekor is többen aggodalmuknak adtak hangot az óvatos becslések szerint is kilenc millió rubeles költségek miatt
Egy sikeres adománygyűjtő kampányt követően megkezdődött a munka, hogy Ukrajna leghíresebb szobrának kezébe a szovjet állami jelvény helyett az ukrán háromágú szigony kerüljön. A kijevi Szülőföld emlékmű 1979-es építesekor is nagy port kavart, 2023-ra pedig Ukrajna függetlenségének jelképévé vált.
9/9Az ukrán kulturális és információpolitikai minisztérium egy közösségi média bejegyzésében kijelentette, hogy a sarló a kalapács háromágú szigonyra cserélése az ukrán kultúrának a szovjet megbélyegzéstől való megszabadítását jelenti
Egy sikeres adománygyűjtő kampányt követően megkezdődött a munka, hogy Ukrajna leghíresebb szobrának kezébe a szovjet állami jelvény helyett az ukrán háromágú szigony kerüljön. A kijevi Szülőföld emlékmű 1979-es építesekor is nagy port kavart, 2023-ra pedig Ukrajna függetlenségének jelképévé vált.
Previous slide
Next slide
Készült a Reuters és az AP tudósításainak felhasználásával.
