Közel nyolcvan betöltetlen tanári-tanítói állás lehet Bács-Kiskunban – mondta el a KecsUP-nak a Pedagógusok Szakszervezete megyei elnöke. Kajtár Hajnalka arról is beszélt, hogy a tanárhiány miatt a még pályán lévők terhei növekednek, a problémákat az anyagi bizonytalanság miatt a tantermekbe visszatérő nyugdíjas pedagógusok enyhíthetik.
Idén nyáron sok hír szólt az egyre nagyobb méreteket öltő tanárhiányról, a közösségi médiában több felhívás is keringett arról, hogy melyik iskola keres kollégákat azonnali belépéssel.
A csütörtöki tanévkezdés apropóján megnéztük a közszféra állásportálján, a kozigallas.hu portálon, vajon Bács-Kiskunban hány aktuális tanári-tanítói állás van. Augusztus 29-én, hétfőn még 19 tanárt és öt tanítót kerestek (azóta javult a helyzet). Például matematika szakos tanárt a kecskeméti Bolyai János Gimnáziumba, matematika–fizika és magyar–történelem szakos tanárt (egy-egy főt) a Garai Nemzetiségi Általános Iskolába.
Meglehetősen hiányos lehet a Lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola tantestülete is, mert jelenleg öt tanári állásra várnak pályázatot. A kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola álláshirdetését pedig először nem is hittük el: nagyon úgy tűnik, jolly jokerként bevethető munkatársra van szükségük. A munkakörbe tartozó feladatoknál ugyanis ez olvasható: „bármely tantárgy tanítása – tanulószobai feladatok ellátása”.
Tanítót várnak még a Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskolába, a Hercegszántói Horvát Iskolába és Tiszakécskére, a tiszabögi iskolába. A napokban még közel húsz betöltetlen óvodapedagógusi, gyógypedagógusi állás is volt Bács-Kiskunban.
Törvényes, de nem szerencsés
Kajtár Hajnalka, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) megyei elnöke úgy véli, ennél súlyosabb a helyzet, információi szerint körülbelül nyolcvan tanári állás lehet tanévkezdéskor betöltetlen. Mint elmondta, a tanárhiányt két módon próbálják megoldani az intézmények. Egyrészt kihasználják, hogy a köznevelési törvény szerint egy tanárnak legfeljebb 26 óra lehet a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje. Ahol eddig ennél kevesebb volt a pedagógusok kötelezettsége, most megemelik az óraszámukat, akár a maximumra.
„Ez nem törvényellenes, de véleményem szerint nem is szerencsés, mert a kollégák így is túl vannak terhelve. Ha valaki betegség miatt kiesik, rendkívüli munkavégzést rendelhetnek el a helyettesítők részére, ez napi két, heti hat, összesen évi harminc alkalom alatt ingyenes” – jelentette ki Kajtár Hajnalka a KecsUP-nak.
Az üres állások betöltésének másik iránya a nyugdíjas pedagógusok visszacsábítása az iskolába. Míg korábban a közszférában dolgozóknak dönteniük kellett a nyugdíj és a fizetés között, a kettőt együtt nem kaphatták, ezen a téren jelentős lazítások következtek be. Tavaly megemelték az óraadók maximális óraszámát, a most induló tanévre pedig szélesre tárják a kaput a nyugdíjas tanárok előtt.
„Nem mondom, hogy tömegével térnek vissza, de azért több helyről, több volt kollégától hallottam, hogy az emelkedő rezsi, a bizonytalan anyagi helyzet miatt rászorulnak némi pluszbevételre” – tudtuk meg a PSZ megyei elnökétől.
Ki tanítja a matekot, fizikát?
A lyukasórákat tehát így vagy úgy talán sikerül eltüntetni az órarendekből, de a minőség csorbát szenvedhet, hiszen egyre gyakoribb lesz, hogy nem szakos tanár oktat egy adott tantárgyat. Kajtár Hajnalka szerint a tankerületek itt is próbálkoznak tűzoltással, így jönnek az olyan megoldások, hogy egy tanár egy tankerületen belül utazik, és több intézményben dolgozik óraadóként. De ez megint messze van az ideális állapottól. Jellemzően egyébként matek, fizika, kémia és nyelv szakos tanárból van kevés, ők a legkeresettebbek.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a szakképző intézmények elszívó hatása már érezhető. 2020 júliusától ezekben az iskolákban a tanárok már nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgoznak, hanem a Munka törvénykönyve alapján foglalkoztatják őket, és jellemzően hatvan-nyolcvanezer forinttal többet visznek haza, mint a köznevelésben dolgozó kollégáik. Így nem csoda, hogy sok tanár az általános iskolákból vagy akár a gimnáziumokból a szakképzőkbe megy át tanítani.
A pályát nem hagyják el túlzottan sokan, viszont a pedagógustársadalom korfája is kedvezőtlen, rengetegen állnak nyugdíjazás előtt, és kevés a pályakezdő.
Rossz hangulat, félelem
A Tanítanék Mozgalom polgári engedetlenségi hullámot tervez indítani az oktatási dolgozók bérének rendezéséért és a tanárok sztrájkjogáért, erről is megkérdeztük a PSZ megyei elnökét.
„Szakszervezeti vezetőként és pedagógusként magát az elégedetlenséget teljesen megértem, tényleg sok sebből vérzik a köznevelés Magyarországon. Vegyük például a kétszer tíz százalékos béremelést, ami igazából ágazati szakmai pótlék, így nem épül be a bérbe. Sok a gond, egyértelmű. De a polgári engedetlenség nem olyan módszer, amelyet támogatni lehetne szakszervezetként. Mi mindig is arra törekedtünk, törekszünk, hogy a kollégák figyelmét olyan törvényes akciókra – demonstráció, sztrájk – hívjuk fel és kérjük a csatlakozásukat, amelyből nem lehet bajuk. A polgári engedetlenségnél a bátor kiállás nagyon becsülendő, viszont magában hordozza azt a veszélyt, hogy a kolléga elveszíti az állását. Onnantól kezdve pedig nincs az a munkajogász, aki meg tudná védeni és kompenzációt tudna számára elérni” – nyilatkozta Kajtár Hajnalka.
Hozzátette: minden törvényes nyomásgyakorlás, megmozdulás csak akkor érhet el célt, ha megfelelő létszámban csatlakoznak hozzá. Kajtár Hajnalka most nem látja azt az elszántságot a pedagógustársadalomban, hogy lelkesen beleállnának egy sztrájkba. Kérdésünkre, milyennek találja most a tanárok hangulatát, így összegzett:
„Általánosságban nagyon rossznak. Félnek. Zárt ajtók mögött elmondják a véleményüket, tudják, hogy tenni kellene valamit, de amikor eljutunk egy megmozdulásig, sokan kihátrálnak.”
Persze azon is múlhat a tanárok kiállása, hogy mennyire érzik maguk mögött a szülők, a társadalom támogatását. Jelenleg ezen a téren sincs sok okuk az örömre, gyakran az anyagi elismerés mellett az erkölcsi megbecsülés sem éri el a vágyott szintet.
„Amikor arról beszélünk, hogy egy pedagógus tanult öt-hat évet, és kezdőként keres nettó kétszázezer forintot – ami elképesztően kevés –, sokan úgy reagálnak: na de ott van nekik a nyári szünet, a téli szünet, a tavaszi szünet, akkor nem is kell dolgozni! Pedig hát dehogynem. Ezen a mentalitáson kellene változtatni, és ebben nemcsak a kormánynak, a társadalomnak, hanem nekünk, pedagógusoknak is komoly szerepünk van.”
Nem fognak fával fűteni
Júliusban derült ki, hogy a Belügyminisztérium arra utasította az oktatási intézményeket, hogy haladéktalanul mérjék fel a fatüzelésre történő átállás lehetőségét. Kajtár Hajnalka nem tud Bács-Kiskunban olyan intézményről, ahol az idő hűvösebbre válásával fával raknák meg a kazánokat. Már csak azért sem lenne ennek sok értelme, mert az utóbbi években rengeteg iskolában végezték el a fűtéskorszerűsítést uniós és hazai kormányzati támogatásból, van, ahol napelemet szereltek fel.
„Remélem, az állam teljesíteni fogja egyébként Alaptörvényben rögzített feladatát, és a köznevelést, a gyerekek oktatáshoz való jogát biztosítani fogja. Mégpedig oly módon, hogy a tankerületeknek pluszforrásokat juttat, így az az intézmények ki tudják fizetni a megemelkedett rezsiköltségeket, és a gyerekek nem kényszerülnek online oktatásra. Tanárnak és diáknak is ez lenne az érdeke!”
