Sok ukrán keresett menedéket a háború elől a közeli Bulgáriában, ahol ingyenes szállást kaptak, gyakran turistaszállókon. A kritikus hangok szerint a kormány menekülteknek nyújtott támogatása kaotikus és elégtelen, ami miatt a magasan képzett munkavállalóknak és szakembereknek nincs más lehetőségük, mint alantas munkát vállalni.
Szvetlana Denicsenko felnőtt élete nagy részében ápolónőként dolgozott az aneszteziológiai osztályon. Mindennap előkészítette az altatószert, majd a műtétek és beavatkozások során felügyelte a betegeket. Életeket is mentett, néha újra kellett élesztenie a betegeket, vagy kritikus ellátást kellett nyújtania.
Amikor Oroszország februári ukrajnai inváziója elől menekülve Bulgáriába érkezett, hamarosan az a benyomása támadt, hogy ápolói képességeire nem tartanak igényt. Ezért ahelyett hogy választott szakmáját folytatta volna, olyan állásajánlatokat fogadott el, amilyeneket kapott, például szobalány, takarító és szakácssegéd volt.
„Az összes várnai kórházba jelentkeztem, de soha nem hívtak vissza” – mondta Denicsenko a Szabad Európa bolgár szolgálatának, utalva a Bulgária Fekete-tenger partján fekvő üdülővárosra, ahol most él.
Nem kellenek az ukrán dolgozók, pedig hiány van az egészségügyben
Denicsenko esete nem kivételes a 6,5 millió lakosú Bulgáriában, amely az Európai Unió legszegényebb országa. A Bulgáriában élő ukránokkal foglalkozó önkéntesek és szakértők a Szabad Európának elmondták, hogy sok, megfelelő tapasztalattal rendelkező menekült nem talál munkát az egészségügyi ágazatban, annak ellenére hogy közben orvos- és ápolóhiány van.
A bolgár politikai vita a munkahelyek helyett a menekültek elhelyezéséről szól. A menekülteket turistaszállókon elszállásoló országos programot gyakran fenyegeti a leállás veszélye, mivel a helyi hatóságok azt mondják a menekülteknek, hogy vagy fizessenek, vagy menjenek haza.
Október 31-én Ivan Demerdzsiev belügyminiszter bejelentette, hogy az állam nem fizet tovább az ukrán menekülteket elszállásoló szállodákért. Az általa javasolt terv szerint azokat a menekülteket, akik nem tudták fizetni a saját ellátásukat, állami szálláshelyekre költöztetnék.
Demerdzsiev bejelentése ellenére a bolgár minisztertanács, a kormány legfőbb döntéshozó testülete novemberben 2023. február 24-ig, az ukrajnai orosz invázió egyéves évfordulójáig meghosszabbította a szállodai elhelyezési programot. Az Európai Unió tagállamaként Bulgáriának be kell tartania az átmeneti védelemről szóló irányelvet, amely szerint a menekültek három évig jogosultak munkára, lakhatásra, oktatásra, pénzügyi támogatásra és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre.
Az uniós jogosultságok azonban a valóságban nem mindig hoznak pozitív eredményeket. Bulgáriában pedig van annál sokkal nagyobb probléma, mint a lakhatás.
Egyáltalán nincs stratégia?
Több mint kilenc hónappal az ukrajnai orosz invázió után a kritikus hangok szerint Bulgáriának nincs stratégiája a menekültek társadalmi integrációjára, az egymást követő kormányok pedig elhamarkodott és kaotikus döntéseket hoznak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a háború kezdete óta több mint ötszázezer ukrán menekült lépte át a bolgár határt, azonban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az ENSZ Gyermekalapja júliusi adatai szerint csak 87 ezer menekült maradt az országban.
Denicsenko Csernyihivből, az ukrán fővárostól, Kijevtől egyórányi autóútra északra fekvő városból származik, amely hetekig szenvedett orosz ostrom alatt. Májusban érkezett Várnába, mivel van egy ismerőse a városban, aki szállást ajánlott neki.
„Van egy 26 éves fiam, aki önkéntesként vesz részt a háborúban – mondta Denicsenko. – Ő vett rá, hogy elmenjek, hogy biztonságos helyen legyek.” Elmondása szerint már hat hónapja él Bulgáriában, és nincs miért panaszkodnia. Az egyetlen probléma szavai szerint az, hogy nem gyakorolhatja a szakmáját.
„Egész életemben a műtőben dolgoztam – mondta. – Nem kifejezetten aneszteziológus nővérként szerettem volna itt dolgozni, ápolóként vagy bármilyen egészségügyi dolgozóként kerestem munkát.”
Miután számos alantas munkát végzett, Denicsenko megint megpróbált ápolóként állandó állást találni, de ismét kudarcot vallott. Amikor október végén egy gyógyszeripari vállalatnál raktárosi munkát ajánlottak neki, azonnal elfogadta.
A bolgár belpolitika is gondot jelent
A bolgár egészségügyi ágazatban nincs hiány betöltetlen munkahelyekből. Sok orvos és ápoló, különösen azok, akik pályájuk elején járnak, inkább külföldön vállalnak munkát, mivel jobb bért, magasabb életszínvonalat és több lehetőséget keresnek. A bolgár Nemzeti Statisztikai Intézet adatai szerint 2021-ben 1730-cal kevesebb ápoló dolgozott, mint 2019-ben, ami hatszázalékos csökkenést jelent. Júniusban a Bulgaria Rádió arról számolt be, hogy országszerte súlyos orvoshiány van. Az Open Society Institute (Nyílt Társadalom Intézet) jelentése szerint a bolgár orvosok mindössze öt százaléka harminc év alatti, és akár egyharmaduk nyugdíjas korú.
Ezeket az eredendő problémákat nem enyhítették az ország turbulens politikai eseményei, amelyek a kritikusok szerint megakadályozták a politikai vezetőket abban, hogy koherens stratégiát dolgozzanak ki az ukrán menekültekre vonatkozóan.
2020 óta Bulgáriában politikai patthelyzet van, az állami korrupció miatti közfelháborodás tüntetéseket váltott ki. A konzervatív Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt és vezetője, Bojko Boriszov, aki a 2010-es évek nagy részében miniszterelnök volt, a közvélemény haragjának célpontja lett.
Október 2-án a bolgárok újból az urnákhoz járultak a 18 hónapon belüli negyedik országos választásokon, és a GERB mintegy 25 százalékos eredménnyel az élen végzett. Azonban a volt kormányzó párt képtelen volt kormányt alakítani, és habár van esély újabb előrehozott választásokra, az országot most ügyvivő kormány vezeti.
Egyes politikusok felszólaltak az ukrán menekültekkel szembeni kormányzati bánásmód ellen. A Szabad Európa bolgár szolgálatának nyilatkozva Kremena Kuneva, a korrupcióellenes, EU-párti Demokratikus Bulgária választási szövetség parlamenti képviselője azt mondta, hogy 1500, hazájában az egészségügyi szektorban dolgozó ukrán menekült volt Bulgáriában. Saját adatai szerint közülük csak 150-en maradtak. „Hazánk semmit sem tett azért, hogy megtartsa ezeket az embereket” – jelentette ki Kuneva.
Nem ismerik el a diplomákat
Kuneva elmondta, hogy október végén kérdéseket küldött Galab Donev ügyvezető miniszterelnöknek, valamint az egészségügyi, munkaügyi és szociálpolitikai miniszternek. Az egyik kérdése az volt, hogy a kormánynak vannak-e tervei az ukrán menekültek integrálására.
Kuneva szerint Bulgáriában az egyik fő akadály a külföldi diplomák elismerése az egészségügyi és oktatási ágazatban. Az Európai Bizottság ajánlásaival ellentétben Bulgária soha nem fogadott el egyszerűsített eljárásokat az ukrajnai háború elől menekülő emberek külföldi képesítésének elfogadására.
Bár a jelenlegi belügyminiszter új Nemzeti Migrációs Tanácsot hozott létre, még mindig hiányzik az általános stratégia – mondta Kuneva. „A fő probléma az, hogy nyolc hónap után sincs integrációs terv. Az egyetlen dolog, amit Bulgária tesz, az a szállodák és az állami száláshelyek költségeinek fizetése” – mondta.
Iliana Szavova, a Bolgár Helsinki Bizottság menekültek és bevándorlók jogi védelmét szolgáló programjának igazgatója egyetértett azzal, hogy a politikusok nem hatékonyan közelítették meg a kérdést.
Szavova szerint a Bulgáriában tartózkodó ukrán menekültek esetében a hatóságok úgy döntöttek, hogy a probléma átmeneti lesz, ami azt jelenti, hogy a szállásukkal kell foglalkozni, de mással nemigen. „A lényeg az, hogy lehetőséget adjunk ezeknek az embereknek arra, hogy eltartsák magukat, és valamilyen normális életet éljenek (…) beleértve a munkához való jogot is” – mondta.
„Ki vagyunk éhezve azokra az emberekre, akiknek van képzettségük és karrierjük. Óriási előny lesz Bulgária számára, ha sikerül integrálnunk ezeket az embereket (…) hogy gyakorolhassák a szakmájukat – mondta Szavova. „Így nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy egy képzett orvos vagy mérnök pincérként dolgozik.”
Máshol is gond az ukránok integrálása
Szavova szerint ennek érdekében célzottabb és strukturáltabb intézkedésekre van szükség, például a menekültek egyéni profilja, valamint sebezhetőségük és szükségleteik felmérésére.
Nem Bulgária az egyetlen olyan ország az EU-ban, ahol az ukrán menekültek nehezen találnak munkát. Mivel becslések szerint a menekültek kilencven százalékát nők és gyermekek teszik ki, a nőkre gyakran nehezedik a gyermekgondozás terhe, miközben partnerük és támogató hálózataik mind Ukrajnában vannak. A Deutsche Welle által idézett júniusi felmérés szerint a Németországban élő ukrán menekülteknek mindössze ötven százaléka talált munkát. Az újonnan érkezők néha jobban boldogulnak az olyan országokban, mint Lengyelország vagy Csehország, ahol már léteznek ukrán közösségek, és kevésbé ijesztő a nyelvi akadály.
Az előző kormány tett néhány lépést, és ösztönzőket vezetett be az ukrán menekülteket alkalmazó munkaadók számára, de Szavova szerint ezek az intézkedések szórványosak, rosszul vannak hirdetve, és még az ukránok körében sem ismertek széles körben.
„Ez az előző kormány öröksége. A jelenlegi ügyvivő kormány nem koordinál semmit és nem tesz semmit. Követik az eseményeket, nem irányítják – tette hozzá Szavova. – Ez az ügyvivő kormány csak a közvélemény nyomására reagál, mint a jelenlegi esetben, a lakhatással kapcsolatban.”
Bár az ügyvivő kormány talán nem zavarja ki az ukrán menekülteket az országból, vélte Szavova, de biztosan nem tesz sokat azért sem, hogy ott tartsa őket.
