Szputynik V:
Az ellentmondásos orosz Covid‑19 vakcina története

Hogyan működik a Szputnyik V?

A Szputnyik egy úgynevezett vírus vektor vakcina. Ez azt jelenti, hogy egy másik vírus módosított – és sokszorosodásra képtelen, tehát ártalmatlan - változatát használja “szállítóeszközként”, hogy genetikai anyagot juttasson el az emberi sejtekbe. A Szputnyik V esetében az általában légúti megbetegedéseket okozó adenovírus a “vektor”, azaz a szállítóeszköz. (A vektorterápiákban más, például influenza- vagy a kanyaróvírust is felhasználnak).

A vektorként használt vírust úgy módosítják, hogy az ne tudjon betegséget okozni. Egy extra gént “csatolnak” hozzá, ami csak a célpontnak számító vírusban található meg. A COVID-19 vakcinák esetében ez a gén tartalmazza a tüskefehérje, a koronavírus felületén található, és az emberei sejtekre kapcsolódó fő koronavírus-fegyver előállítására vonatkozó utasítást.

Amikor valakit vakcinával beoltanak, akkor a vektor behatol egy sejtbe, és elkezd benne tüskefehérjét gyártani. Amint az immunrendszerünk felismeri a tüskefehérjék jelenlétét, elkezd antitesteket termelni, és másfajta immunreakciót is aktivál. Ezzel egyfajta “memóriát” hoz létre – ha a jövőben az útjába akad a koronavírus, akkor tudja, hogyan kell harcolnia ellene.

Hogyan készült a Szputnyik V?

Oroszország 2020. júniusában indította meg saját COVID-19 vakcinája klinikai kísérleteit.

Két hónappal később Putyin elnök bejelentette, hogy a Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Központ regisztrálta a világ első COVID-19 vakcináját. A több ezer emberen elvégzett, és hónapokon át tartó, 3. fázisú klinikai kísérletek azonban ekkor még el sem kezdődtek. Emiatt sok egészségügyi szakértő figyelmeztetett, hogy az adatok nem voltak véglegesek, és így megkérdőjelezték a vakcina biztonságosságát.

Nem sokkal később Oroszország közölte, hogy kiterjeszti a klinikai kísérleteket, és hogy akár 40 ezer önkéntest is bevonnak. A 3. fázisú kísérletek végül 2020. szeptemberében indultak el. Miután beoltották az ország egészségügyi dolgozóinak egy részét, a tömeges oltóprogram 2020. decemberében vette kezdetét. Ebben az időpontban még nem értek véget a vakcina klinikai kísérletei – szemben azzal, ami a bevett módszer új gyógyszerek engedélyeztetését megelőzően. Két héttel később Belarusz lett az első ország, amely engedélyezte az orosz szérum használatát.

2021. februárjában a tekintélyes brit orvosi szaklap, a The Lancet kiadott egy tanulmányt, amely szerint a Szputnyik V-szérum 91,6 százalékos hatékonysággal véd az új típusú koronavírus fertőzéssel szemben. A cikk megállapította, hogy a vakcina biztonságos, és hogy segítségével elkerülhető a betegek kórházi kezelése, és a halálos végkifejlet.

Bár a Szputnyik V-t valamilyen szinten több mint 40 országban engedélyezték, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) eddig ezt még nem tette meg. A gyorsított engedélyeztetési eljárás csak március elején indult meg. Ennek ellenére Magyarország – elsőként az Európai Unión belül - már január 21-én engedélyezte a használatát. Március elején a szintén EU-tag Szlovákia 2 millió dózis megvásárlásáról kötött megállapodást. A bolgár parlament viszont – az országban uralkodó vakcinahiány ellenére – elutasította, hogy felkérjék a kormányt arra, hogy tárgyaljon az orosz szérum beszerzéséről.

Az EMA hivatalosan 2021. március elsején kezdte meg a Szputnyik V klinikai adatainak ellenőrzését, és ezzel a szérum engedélyeztetési eljárását.

Milyen a Szputnyik V más vakcinákkal összehasonlítva?

A Szputnyik V-t normális hűtőben, 2-8 Celsius fokon lehet tartani, ami más vakcinákhoz – így a -70 Celsius fokon tárolandó Pfizer/BioNTech-hez és a -20 Celsius fokon tárolandó Modernához képest – előnyt jelent.

Mint a The Lancet tanulmányából kiderül, az orosz vakcina hatékonysága 91.6 százalék, ami valamelyest elmarad a két RNS-vakcina, a Pfizer/BioNTech és a Moderna hatékonysága mögött, de megelőzi például az AstraZeneca és a Johnson & Johnson szérumokét. Tudósok ugyanakkor megjegyzik: a vakcinák hatékonyságát nehéz összehasonlítani, mert a pandémia különböző lépcsőfokain tesztelték őket, de egymással párhuzamosan nem.

Más vakcinákkal szemben a Szputnyik V első dózisa nem egyezik meg a második adaggal. A kis különbség abból adódik, hogy más vírus “vektorokat” használnak. Az első dózis esetében az Ad26 adenovírust, míg a második adag esetében az Ad5 adenovírust. A Gamaleja Központ szerint ez felpörgetheti a vakcina által előidézett immunreakciót.

A vakcinák árát nehéz összehasonlítani, mert más és más összeget fizetnek értük a különböző országok. Például az Európai Unió elérte, hogy adagonként 1,82 eurós áron jusson hozzá az AstraZeneca vakcinához. Egyes jelentések szerint Dél-Afrika ugyanezért a szérumért több mint kétszer ennyit kénytelen fizetni.

Általánosságban a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinák drágábbak, miközben a Johnson & Johnson széruma a leginkább költséghatékony, mert csak egy dózist kell beadni belőle. Az adagonként körülbelül 8 euróba kerülő Szputnyik valahol a középmezőnyben van.

Mely országok akarják használni a Szputnyik V‑t?

2021. március 10-ig több mint 40 országban engedélyezték a Szputnyik V alkalmazását. A listán szerepel több latin-amerikai, afrikai és ázsiai ország. Európában (váltzó mértékben) Belarusz, a Boszniai Szerb Köztársaság, Magyarország, Montenegró, Moldova, San Marino, Szerbia és Szlovákia engedélyezte a használatát. Lengyelország jelezte, hogy ettől függetlenül “nem tervezi” az orosz szérum vásárlását, bár a kínai vakcina használatát megfontolja. Bulgáriában a parlament nem támogatta a Szputnyik V beszerzését.

Magyarország és Szlovákia a többi – és az EMA engedélyére váró – uniós tagállammal szemben már korábban lépett, és megkapta az első szállítmányokat. Ukrajna kormánya viszont február 10-én közölte: megtiltotta az “aggresszor államokból” származó oltóanyagok regisztrációját. Ezt a besorolást 2015. óta alkalmazzák Oroszországra.

Eddig összesen több mint 1,2 milliárd adagot rendeltek meg Oroszországtól. És ahogy nő a Szputnyik V-t engedélyező országok listája, úgy merül fel a kérdés: képes lesz-e Oroszország időben leszállítani a dózisokat? Más vakcinagyártók is fennakadásokkal küzdenek a gyártási folyamatban és a Gamaleja Központ sem kivétel. Januárban például arra figyelmeztetett, hogy késhetnek a Latin-Amerikának – és a térségen belül Mexikónak és Argentínának – szánt szállítmányok.

Oroszországon kívül közben legkevesebb hat ország tervezi a Szputnyik V gyártását – ezek között van India, Dél-Korea és Brazília.

Szputnyik V a világban
(2021. március 10-én)

Mit gondolnak az oroszok a Szputnyik V‑ről?

Az oroszok nagy általánosságban szkeptikusak a vakcinákkal szemben. A The Lancet 2020. szeptemberi tanulmánya szerint az orosz lakosságnak csak 21 százaléka hiszi azt, hogy a vakcinák biztonságosak, és 35 százalék véli úgy, hogy azok hatékonyak. Az adatok alapján az oroszok a világ leginkább vakcina-szkeptikus nemzetei között vannak.

Így nem meglepő, hogy a COVID-19 vakcinára is hasonlóan tekintenek. Tavaly augusztusban a magasan kvalifikált orosz egészségügyi dolgozók mindössze egynegyede mondta azt, hogy beadatnák a hazai gyártású vakcinát.

Beadatnák a vakcinát az orosz orvosok?
(2020. augusztus)

2021. januárjában arról kérdezték az oroszokat, hogy kérnék-e a vakcinát, ha az hozzáférhető lenne. Erre a megkérdezettek 42 százaléka választolt igennel, ami az Ipsos által vizsgált országok csoportjában a legalacsonyabb arány volt.

Februárban a független orosz Levada Center végzett felmérést Oroszországban arról, hogy a lakosok kérnék-e az orosz vakcinát. A kérdésre csak a válaszadók 30 százaléka válaszolt igennel. A nemet mondók szerint nem volt kielégítő a tesztelés, és káros mellékhatásai lehetnek a szérumnak.

Beadatnák a vakcinát az oroszok?
(2021. február)

Januárban a brit YouGov 17 országban kérdezte az embereket arról, hogy negatívan vagy pozitívan állnak hozzá az egyes országokban kifejlesztett COVID-19 vakcinákhoz.

Az eredmény szerint egy fiktív német vakcinában bíznának a legtöbben. Ezt követi egy kanadai és brit szérum. A potenciális orosz, indiai, kínai és iráni oltóanyagok kapták közben a legtöbb negatív véleményt. Ez azt jelenti, hogy az emberek inkább aggódnának, mint megnyugtatná őket, ha ilyen országokban fejlesztett vakcinát adnának be nekik.

A megkérdezettek közül a dánok és a britek voltak a legbizalmatlanabbak az orosz fejlesztésű vakcinával szemben. A legtöbb bizalmat közben a mexikóiak és indiaiak mutatták.

Érzések a vakcinafejlesztéssel kapcsolatban
(A magasabb pontszám azt mutatja, hogy az emberek pozitívabban gondolkodnak az ebben az országban fejlesztett vakcináról.)

Hogyan halad az orosz oltási program?

Az orosz hatóságok nem adnak ki rendszeres adatokat az oltottsági szintről. Ugyanakkor február eleji becslések szerint a teljes lakosság 1,5 százaléka kapott legalább egy adagot a Szputnyik V vakcinából.

Bár a világon Oroszország indította el elsőként az oltási programot, mostanra jócskán lemaradt Izrael, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és sok más olyan ország mögött, amely később kezdte meg a tömeges oltásokat.

Azok százaléka, akik legalább egy dózist kaptak a koronavírus-vakcinából
(Kiválasztott országok 2021. Február 10-én)

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint “normális” módon folyik az orosz oltási program. Ugyanakkor február közepi becslések szerint az oroszok ugyanazon idő intervallum alatt csak negyedannyi embert oltanak be, mint az Egyesült Államokban.

És, miközben további országok akarnak maguknak Szputnyik V-t, kérdések merültek fel az orosz stratégiával kapcsolatban: “Vajon miért van az, hogy Oroszország többmillió dózist ajánlott fel, miközben nem oltja elég hatékonyan saját lakosságát?” – tette fel a kérdést Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy február 17-i sajtótájékoztatón.

Oroszországban a tervek szerint 68 millió embert oltanak be az idén, de a vakcina-szkeptikus magatartás és a lehetséges gyártási nehézségek miatt nehéz lehet megvalósítani a célt. Emellett úgy tűnik, Vlagyimir Putyin elnök vonakodik attól, hogy beoltassa magát, és ez nem segített a Szputnyik V iránti bizalom megerősítésében.

A vakcinák mint a diplomácia eszközei

Miközben úgy tűnik, bizonyított az orosz vakcina hatékonysága, egyes szakértők aggályosnak találják, hogy siettek a bevezetésével, és a biztonsági megfontolások helyett fontosabb volt a nemzeti büszkeség erősítése. Voltak, akik figyelmeztettek, hogy a vakcina hatékony diplomáciai eszközzé vált, és Oroszország így próbál nagyobb geopolitikai befolyásra szert tenni.

A Szputnyik V már feszültséget okozott Európán belül, amikor Magyarország az EMA-engedélyezés előtt elkezdte használni. Oroszország – az ukrán kormány tilalmát figyelmen kívül hagyva - eljuttatta a Szputnyik V-t az oroszbarát szakadárok által uralt Kelet-Ukrajnába is. Emellett vádak merültek fel, hogy orosz dezinformációs kampány folyik a latin-amerikai országokban, ahol arról próbálják meggyőzni az embereket, hogy az orosz vakcina jobb, mint az amerikai oltóanyagok.

A Szputnyik V jövője

A nyugati-gyártású COVID-19 vakcinákból kialakult hiány miatt egyre több ország fordul az orosz fejlesztésű szérum felé. Mindez annak ellenére történik, hogy sokakat aggaszt, hogy az orosz feljesztő program nem volt elég átlátható. További aggodalmakat okoz, hogy az Európai Gyógyszerügynökség eddig még nem hagyta jóvá az oltóanyagot, a lehetséges gyártási fennakadások, és az, hogy maguk az oroszok is elég bizalmatlanok a Szputnyik V-vel szemben.

Oroszország jelenleg a COVID-19 fertőzések száma alapján az első öt ország között van a világon. A nagy kérdés az, hogy be tudja-e oltani saját lakosságát, és közben állni a szavát, és biztosítani a külföldi partnereknek beígért szállítmányokat.